Itt a bizonyíték: eltűntek a vásárlók a boltokból

Októberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 0,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.

A tetemes összeg 46 százalékát az élelmiszerboltokban, 36 százalékát a nem élelmiszer-kiskereskedelemben költöttük el, míg a fennmaradó 18 százalékos részért  az üzemanyagtöltő állomások feleltek.

Csak a kutak vannak pluszban

Árnyaltabb a kép, ha megnézzük a KSH-adatok mögötti részleteket:

• az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 5,6,
• a nem élelmiszer-kiskereskedelemben pedig 0,9 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
• Mindezt azonban ellensúlyozta az üzemanyag-kiskereskedelem 19,7 százalékos emelkedése.

Hiába tehát egészében a 0,6 százalékos növekedés, vészjósló, hogy a töltőállomások tartják csak egyensúlyban a forgalmat, az élelmiszerüzletek éppúgy nehéz helyzetben vannak, mint a non-food termékeket árusító boltok.

Forintban megvan a forgalom, de a volumen elmarad

Nem véletlen, hogy több áruházlánc arról panaszkodott az utóbbi időben, hogy a magas infláció miatt csak a forintban mért forgalom van meg, a volument tekintve a tavalyi bázisidőszaktól is egyre inkább elmaradnak.

A friss KSH-adatokból azt látjuk, hogy októberben az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 7,2 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,9 százalékkal csökkent.

Ugyanakkor a nem élelmiszer-kiskereskedelem terén 8,6, illetve 5,4 százalékos pluszban zártak a használtcikk-üzletek, illetve az iparcikk jellegű vegyes boltok.

Az alábbi kategóriákban viszont csökkent a forgalom:

• bútor, műszaki cikk (-0,6 százalék)
• könyv-, számítástechnika, egyéb iparcikk (-0,8 százalék)
• textil, ruházat, lábbeli (-1,3 százalék)
• gyógyszer, gyógyászati termék, illatszer (-2 százalék)

Eközben az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 1,7 százalékkal csökkent.

Mit mutat az összkép?

Bár az októberi forgalom éves alapon 0,6 százalékos pluszban van, az előző havi kiskereskedelmi forgalomtól éppen ekkora mértékben marad el. Ezzel együtt az év első tíz hónapja 7 százalékkal erősebb a 2021. január–októberi időszaknál. 

A vártnál gyengébb októberi adat tükrében 6,2 százalékos idei növekedést vár a kiskereskedelemben Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. 

A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, az előbbiek miatt az év utolsó hónapjaiban csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása

- vetítette előre a szakember.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője arról beszélt, hogy a magyar kiskereskedelmi forgalom egyre inkább érzi a gyorsuló inflációt.

A mérsékelt bővülés magyarázata, hogy hazánkban év elején érdemi béremelések voltak, így a magas infláció ellenére a reálbér egyelőre csak kismértékben csökken.

   

(Borítókép:  Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)