Már halkan csikorog a fék az építőiparnál

Az utóbbi öt év legnehezebb időszakát zárja idén az építőipar, ennek ellenére jó évet hagyhat maga mögött. A 2021-es árakat alapul véve 3-4 százalékkal lehet nagyobb az idei termelés volumene, folyó áron 20 százalékkal, köszönhetően a magas inflációnak. Az építőiparban 24 százalékos fogyasztóiár-emelkedést mértek november végén.

A hazai építőipar igencsak kiszolgáltatott az importnak, hiszen 48 százalékban külföldről behozott alapanyagokkal dolgoznak az ágazat szereplői, beszerzési költsége pedig jelentősen megugrott a gyenge forintnak köszönhetően.

Koji László rámutatott, hogy a tervezőknél már jelentkezik a megrendelések fogyatkozása, a kivitelezők azonban jövő év végéig még jó helyzetben vannak.

Felhívta a figyelmet, hogy az építőiparban 3-4 évre kell előregondolkodni egy beruházáskor, a tervezéstől a kivitelezésig.

Az ÉVOSZ elnöke szerint jövőre folyamatos rendelésállomány-csökkenéssel kell szembenéznie a szegmensnek, ez 20-25 százalékos visszaesést jelenthet volumenben. „Az építőanyagok ára várhatóan tovább emelkedik, ám erre nézve pontos becslést nehéz adni” – tette hozzá.

„Tévúton jár az a vállalkozás, amely azt gondolja, hogy az irreálisan alacsony szolgáltatási ár a túlélés záloga. Ez a magatartás erősíti a jogi következményeket, illetve a létesítmény minőségén is nyomot hagyhat” – mondta Koji László. Hozzátette: egy válságos időszakban megerősödnek a kóklerek, kiszűrésük komoly fejtörést okoz az iparág számára, ebben a minisztérium segítségét kérik.

Megszületett a kerettörvény

Ehhez az építőipar érdekképviseletét is ellátó Építési és Közlekedési Minisztérium kész segítséget nyújtani.

Csepreghy Nándor helyettes államtitkár arról beszélt az évzárón, hogy fontos mérföldkőhöz érkeztek azáltal, hogy elkészült a magyar építőipar új operációs rendszerének a váza, amelynek egyik pillére az állami beruházások kerettörvénye, a másik a magyar építésgazdaság kerettörvénye.

Mindkét jogszabály az építőipar nemzeti szuverenitását, önállóságát szolgálja. Emellett célja, hogy gyorsítsa a beruházásokat, és megfeleljen a fenntarthatósági követelményeknek – mondta a politikus.

Ami az állam pénzéből épül Magyarországon, annak ezentúl meghatározó mértékben a magyar munkaerőre és mérnöki tudásra alapozva, magyar alapanyagból és technológiával, a magyar gazdaságot gyarapítva kell készülnie.

A magyar építésgazdaság 80 százalékban importalapú, vagyis „uniós támogatásokból építünk, a források jelentős része egy nem is túlságosan közvetett transzferen keresztül rögtön visszaáramlik a támogató országokhoz” – mutatott rá a helyettes államtitkár.

Nyugat-Európa nagy része is visszaesést vár

A folyamatban lévő beruházások még hajtják az építőipart, ugyanakkor azok kifutása már jelentős kihívások elé állítja az ágazatot. Ezek között említette a szűkülő lakossági lehetőségeket, a piacok kiszámíthatatlanságát és az állami források beszűkülését Latorcai János, Nyugat-Európa vonatkozásában tett kitekintésében.

Rámutatott, hogy a kontinens fejlettebb régiójában sem mernek két évnél tovább tervezni a piaci szereplők, az előttünk álló politikai, gazdasági, valamint egészségügyi várakozások ugyanis kifürkészhetetlenek. „A visszaesés mértéke ott lesz kisebb, ahol az állam tud forrásokat biztosítani annak érdekében, hogy a vállalkozásokat segítse, életben tartsa, és tud biztosítani olyan munkát, amely átmenetileg felszívja a foglalkoztatásból kikerülőket” – tette hozzá.

Franciaországon kívül Nyugat-Európa meghatározó gazdaságai – például Ausztria, Németország, Egyesült Királyság – visszaesést prognosztizálnak az építésgazdaság területén.

Kiemelte, hogy egy tízéves, pénzbőség fémjelezte időszakon vagyunk túl, a 2010–2020 között konjunktúra időszakának azonban vége szakadt.

2020-ban megérkezett a koronavírus-járvány, ennek hatásai az építőipart sem kerülték el. Főkét a munkaerő kiesése, illetve az alapanyagárak emelkedése jelentett problémát. 2021-ben kontinensszerte megugrott az infláció, amely halmozottan jelentkezett az alapanyag- és energiaárakban, ez pedig az ellátási láncokban is érződött.

Az idén februárban kitört orosz–ukrán háború pedig tovább rontott a helyzeten. Az előrejelzések jövőre 14-16 százalékos inflációt jósolnak Európában.

(Borítókép: Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára  2022. december 8-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)