Tisztul a kép, mire mondtunk igent a globális minimumadóval
![forintsz.png](https://kep.index.hu/1/0/4582/45829/458299/45829908_ddbcd48c5ba35838c5372de6084c62d6_wm.png)
További Gazdaság cikkek
-
Varga Mihály Brüsszelben kért valamit az Európai Bizottságtól, de konkrét lépés nem történt
- Magyar élelmiszer, amit Dubajtól Kínáig az asztalra tennének
- Államtitkár elé kerül a Dunai Vasmű helyzete, már a bérek is késnek a Liberty Dunaújvárosnál
- Rossz hírünk van az édességimádóknak: kisebb lesz a croissant
- Menekítik a pénzüket a magyarok ezekből a befektetésekből
„Fontos alapvetés, hogy a globális minimumadóra vonatkozó szabályozást eleve úgy tervezték meg, amennyiben a legnagyobb gazdaságok a bevezetés mellett döntenek, akkor a többi országnak is érdekében álljon követni ezeket” – közölte az Index érdeklődésére Módos András, az EY nemzetközi adózással foglalkozó üzletágának vezetője.
Ez volt a vétó valódi tétje
A szakértő rávilágított: ha Magyarország kitartott volna a vétója mellett, számos állam, így Németország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia és Franciaország EU-irányelv nélkül is bevezette volna a szabályokat.
Mindez végeredményben a magyar költségvetésből vont volna el adóbevételeket, más országok büdzséjének javára.
Módos András kiemelte: az irányelv elfogadásával végül a magyar kormány kötelezettséget vállalt a szabályozás átültetésére, vagyis a globális minimumadóra vonatkozó szabályokat hazánkban is bevezetik.
A direktíva európai uniós tárgyalásában az áttörést magyar szempontból az jelentette, hogy megállapodás született a helyi iparűzési adó szerepéről, amely így beszámítható az effektív adó meghatározásába.
A hazai gazdaságpolitika szemszögéből vizsgálva szintén lényeges momentum, hogy a helyi iparűzési adó és más adók beszámításával a magyar kormány várhatóan fenntarthatja a 9 százalékos nominális társasági adókulcsot, megőrizve adórendszerének versenyképességét az EU-ban.
Mivel az országok adórendszere sok tényezőben különbözik egymástól, nagyon nehéz feladat olyan szabályokat alkotni, amelyek a különböző országok vállalatainak tényleges adóterhelését megfelelően figyelembe veszik.
![20220707 3172](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/4664/46643/466433/46643394_2eb0ac78e599c796727efe7809c7c495_wm.jpg)
Főszerepben a helyi iparűzési adó
Ezért is fontos eredmény az EY üzletágvezetője szerint a helyi iparűzési adó, illetve más adók beszámíthatósága az effektív adókulcs meghatározásába, hiszen egy magyar vállalat tényleges adóterheléséről így kapunk teljesebb képet. Az effektív adóterhelést kezdetben egyedi szinten kell vizsgálni: tekintettel például az eltérő önkormányzati nominális helyi iparűzésiadó-kulcsokra, az eredmény eltérhet minden érintett vállalkozásnál.
Mindent összevetve Módos András úgy véli, várhatóan a helyi iparűzési adó és egyéb adók beszámításával a magyar vállalatok túlnyomó többségének valószínűleg nem fog többletadóterhe keletkezni a szabályozás bevezetése után sem.
Amennyiben a számítások alapján mégis többlet-adófizetési kötelezettsége keletkezne egy cégnek – és ez magyar szempontból szintén fontos eredmény –, lehetőség van a kiegészítő adóteher csökkentésére, mégpedig a személyi jellegű ráfordítások és a tárgyi eszközök meghatározott arányában.
Mindemellett az adószakértő szerint a szabályozás bevezetése azt is jelenti, hogy a kapcsolódó adminisztratív terhek megjelennek majd Magyarországon is, hiszen a szabályozás hatálya alá tartozó vállalatoknak az effektív adóterhelését ki kell számolniuk, a kapcsolódó adminisztratív kötelezettségeknek eleget kell tenniük.
(Borítókép: Index)