Komor uniós előrejelzés, lehet, hogy újra kell írni a számokat

Kedden a Költségvetési Tanács közzétette véleményét a 2023-as költségvetés rendeleti úton történő módosításáról. A legjelentősebb újdonság a befektetők, a hitelminősítők és a fiskális politika hitelessége szempontjából az eredetileg 3,5 százalékosra tervezett hiánycél 3,9 százalékra emelése. 

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint évről évre vita tárgyát képezi, hogy a költségvetés megszavazása nyáron még korai. A környezet ilyen mértékű dinamikájára még nem volt példa korábban, az energiaárak alakulása ugyanis képtelen helyzetet teremtett a magyar gazdaság számára, mert kiszolgáltatottak vagyunk az orosz olajnak.

Kovács Árpád úgy véli, a 1,5 százalékos GDP-növekedés előrejelzése a világ nagy értékelő cégeinek becslésével azonos, és konzervatívnak számít. Az Európai Unió saját magára és ránk nézve is komorabb prognózist jelzett. Az InfoRádiónak úgy fogalmazott, nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a költségvetés módosítására lehet majd szükség.

Nagy szamárság, ha nem megyünk együtt a világpiac világgazdasági makrofolyamataival, és nem próbálunk a körülményekhez alkalmazkodni

– jelentette ki Kovács Árpád.

Szerinte elképzelhető a nulla körüli technikai recessziós állapot, mely alapján „nagyon nagy kockázatokkal” a 1,5 százalék teljesíthetőnek látszik. A kockázatok elsősorban a magyar gazdaság külpiaci kitettségével függnek össze, hiszen a jövő évi növekedési számok azt veszik figyelembe, hogy Magyarország export–import arányában kedvezőbb folyamatok állnak be – hangsúlyozta a Költségvetési Tanács elnöke.

Kovács Árpád leszögezte: a módosítás továbbviszi a nyári költségvetés fő célrendszerét. Nem történt olyan jellegű változtatás, ami alapvetően meghatározta volna a támogatáspolitikát, a jóléti törekvéseket, a beruházásokkal, rezsivel kapcsolatos dolgokat.

Amint arra felhívta a figyelmet, a költségvetés makrogazdasági alapjában vannak lényeges változások. Szerinte az inflatorikus környezet nagyon erősen hozzájárult a költségvetési többletbevételekhez, tehát a nyári helyzethez képest a külső körülményekben voltak változások. Emellett a nyáron pusztító aszály és az orosz agresszió következményei is velünk maradtak.

Olyan nehézségek vannak, ami az energiaárakat, nyersanyagárakat és a globalizációs folyamatokat erőteljesen átalakítja

– állapította meg Kovács Árpád, aki már nyáron, a költségvetés zárószavazásakor belengette a költségvetés módosításának szükségességét.

(Borítókép: Kovács Árpád. Fotó: Rosta Tibor / MTI)