A rezsivédelem a jövő évi költségvetés tartóoszlopa

„Az elhúzódó háború és a szankciós energiaválság veszélyt jelent a magyar családokra, a gazdaságra és a munkahelyekre. Ezért a jövő év legfontosabb feladata, hogy megvédjük a magyar családokat és a munkahelyeket, megőrizzük a nyugdíjak értékét, fenntartsuk a rezsicsökkentést és az ország biztonságát” – olvasható a Pénzügyminisztérium lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Annak érdekében, hogy a megváltozott körülmények ellenére is biztosítottak legyenek ezek forrásai, szükségessé vált a 2023-as költségvetés módosítása. A veszélyhelyzetre való tekintettel a módosítás – a Költségvetési Tanács jóváhagyását követően – kormányrendelettel történt, szem előtt tartva az Országgyűlés által már elfogadott, legfontosabb irányvonalakat

– jegyezte meg a közleményében a Pénzügyminisztérium.

Maradnak a családtámogatások

A költségvetés a nehéz idők ellenére is biztosítja a családtámogatásokat, sőt, ezek köre jövőre tovább bővül: azok a fiatal nők, akik gyermeket vállalnak, harmincéves korukig teljes adómentességet kapnak. A költségvetés emellett garantálja, hogy januártól 15 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, ami a 13. havi nyugdíjra is vonatkozik. Ezzel 2023-ban a nyugdíjcélú kiadások meghaladják a 6150 milliárd forintot. A kormány megőrizte a költségvetés emelt forrásait az oktatásban és az egészségügyben is, mindkét ágazatban béremelésekkel számolunk.

Fókuszban a rezsivédelem

2023-ban Magyarország energiaszámlája 7-ről 17 milliárd euróra nő. A rezsicsökkentés fenntartása nélkül a magyar családok havi 181 ezer forinttal többet fizetnének energiára. Ezért a kormány úgy döntött, hogy jelentősen emeli a Rezsivédelmi Alap forrásait annak érdekében, hogy megvédje a magyar családokat és vállalkozásokat az elszálló energiaáraktól.

A kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt a kormány központi tartalékot is megemelte: a tervezett 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra nő a tartalékok összege.

GDP-növekedés, megemelt hiánycél

A jövő évi költségvetés 1,5 százalékos növekedéssel, csökkenő hiánnyal és mérséklődő államadóssággal számol. A Rezsivédelmi Alap és a központi tartalék jelentős emelésére tekintettel a kormány a korábban meghatározottnál némileg magasabban, a GDP 3,9 százalékában határozta meg az új hiánycélt, amely az idei várható hiányhoz képest érdemi csökkenést mutat. A kormány ugyanakkor azt is kikötötte, hogy amennyiben a gazdaság a várható 1,5 százaléknál magasabban bővül, a fennmaradó részt a hiány további csökkentésére kell fordítani. A 2023 év végi adósságráta 70,2 százalékra javulhat.

(Borítókép: Nagy Tamás / Index)