Sajnos ez van, megeszi az újévi fogadalmakat is az infláció

Minden évkezdet a nagy fogadalmak időszaka, a naptári évforduló elérkeztével nagyon sokan fogadkoznak, hogy változtatnak addigi életükön. A felmérések szerint az emberek harmada-fele tesz valamilyen újévi fogadalmat…

A legutóbbi szilveszter sok szempontból új elhatározásokat hozott, miután 2022-ben olyasmikkel kellett szembesülnünk, amikkel korábban másfél évtizede nem találkoztunk.

Az infláció, a pénzünk elértéktelenedése hihetetlen erővel csapott le a háztartásokra itthon és persze a világ más tájain is. A fentiek miatt aligha meglepő, hogy a brit válaszadók körében az elmúlt év végén a YouGov által végzett felmérés szerint a fogadalmak között 2022-höz képest az idei évre a legkomolyabb mértékben az a fogadkozás tört előre, hogy a bizonytalan környezetre válaszul több pénzt szeretnének félrerakni.

A már idézett, statista.com által készített amerikai felmérésben a hagyományos fogadkozások – fogyókúra, több mozgás, egészségesebb étkezés – után a válaszadók 39 százaléka jelezte azt, hogy többet szeretne megtakarítani.

A számokban nem látszik a fogadkozások eredménye

Itthon nem készült kutatás az újévi fogadalmakról, ám az beszédes lehet, hogy az OTP Öngondoskodási Index őszi felmérésekor az emberek csaknem kétharmada, 63 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben fontos megtakarítást képezni, s az is beszédes, hogy egy év alatt 17-ről 36 százalékra ugrott a váratlan kiadásokra fedezetet félrerakni akarók aránya.

Ami az év eleji fogadkozások megtakarításra váltását illeti, nincsenek túl jó tapasztalatok. A Magyar Nemzeti Bank adatait áttekintve megállapítható, hogy az emberek év eleji megtakarítási vágya nem igazán mutatkozik meg a statisztikákban. A lekötött betétek állománya az adott év első negyedévében legutóbb 2014-ben nőtt érdemben a decemberben bankokba helyezett összeghez képest. Persze, mondhatjuk, hogy a korábbi években nem volt értelme bankbetétben megtakarítani a pénzünket, hiszen lényegében nem fizettek érte kamatot a pénzintézetek. Ezzel a ténnyel nehéz lenne vitatkozni, ám azt is látni kell, hogy a félrerakott pénz nem hozott érdemi bővülést a számlapénzek körében sem. Az elmúlt három évben pedig a korábbi év utolsó negyedévéhez képest lényegében változatlan maradt a lakossági állampapírok állománya az új év első három hónapjában, azaz itt sem tűntek fel érdemben az újévi fogadkozók adatai.

Nadrágszíj vs. dráguló élet

Az idei év eleji trendeket két, egymással ellentétes hatás alakíthatja. Egyrészt régi tapasztalat, hogy az emberek a válsághelyzetekben akaratlanul is összébb húzzák a nadrágszíjat, s jobban meggondolják, hogy mire is költsenek. Ez tehát újévi fogadkozások nélkül is elég pszichológiai alapot adhat arra, hogy emelkedjenek a lakossági megtakarítások.

Ezen az sem változtat, hogy a korábbi évekhez képest ma már számottevően magasabb kamatokat kaphatunk akár a lekötött betétek, akár az állampapírok után – más kérdés, hogy az itt elért hozamok is csak arra jók, hogy azokhoz képest tűnjünk tudatosabbnak, akik továbbra is 0 százalékos kamaton parkoltatják pénzüket a bankszámlákon vagy – ami még annál is rosszabb – készpénzben a párnacihában.

Hiába magasabb a kamat, nincs mit lekötni

A jegybanki statisztika egyelőre azt a nézetet erősíti, hogy a polgároknak nem igazán van miből félretenniük. A lakossági lekötött betétek összege tavaly júliusban hétéves csúcsra jutott, 560 milliárd forintot bíztak az adott hónapban a bankokra az ügyfelek. Ám azóta folyamatos a csökkenés.

Mindeközben 1000 milliárd forint tűnt el a lakossági folyószámlák egyenlegéből is, november végén már csak alig 7700 milliárd forint volt az emberek számlaegyenlege, azaz zajlik a pénzek felélése.

Az állampapír-megtakarításokat is elkezdtük felélni

Mielőtt bárki úgy gondolná, hogy a pénzek a jövedelmezőbb állampapírok felé fordultak, ki kell ábrándítani mindenkit, ez nem így van.

Miközben 2022 második negyedévének végén 10 ezer milliárd forintot meghaladó összegű lakossági állampapír volt az embereknél, addigra az állomány november végére 8650 milliárd forint alá apadt, egyetlen hónap alatt több mint 350 milliárd forintnyi állampapírt váltottak vissza vagy nem újítottak meg a magyar háztartások.

Persze itt is a józan paraszti észt kell keresni: az állomány csökkenésének döntő része az inflációmentes időkre kitalált, évi 5,5 százalékos átlaghozamot kínáló, 5 éves futamidejű MÁP+-állampapírból való kiáramlás számlájára írható, amelynek állománya egy év alatt kevesebb mint a felére, 2700 milliárd forintra zsugorodott.

Az viszont tény, hogy az újonnan megvásárolt állampapír-állomány nem képes ellensúlyozni az eladások összegét – vagyis újabb bizonyítékot szereztünk, hogy az egyre drágább megélhetés miatt igenis fogy a magyarok félretett pénze. Ilyen környezetben még nehezebb lesz megtartani az újévi fogadalmakat.

(Borítókép: Index)