MNB: hét százalékkal nőtt a kormányzati értékpapírok állománya

A jegybank adatai szerint a hosszú lejáratú forintállampapírok állománya november végére 5,81 százalékkal 25 432 milliárd forintra nőtt, a rövid lejáratúaké 13,41 százalékkal 2731 milliárd forintra emelkedett. A devizában kibocsátott állampapír-állomány 8,74 százalékkal 8771 milliárd forintra bővült októberhez képest.

Az állampapír-tulajdonosok között a pénzügyi vállalatok aránya 41,01 százalék, a háztartásoké és a nonprofit szféráé 27,58, a külföldieké 29,24 százalék volt november végén.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül novemberben minden szektorban nőtt az állomány. A pénzügyi vállalatok állománya 1112 milliárd, a külföldieké 1185 milliárd, háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 81 milliárd forinttal nőtt novemberben.

Az MNB tájékoztatása szerint a befektetési jegyek állománya 535 milliárd forintos, 4,47 százalékos bővülés mellett 12 512 milliárd forintra nőtt. Ezen belül a pénzpiaci alapok jegyei 288 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 12 224 milliárd forintot értek el az időszak végén. Az új kibocsátások értéke 43 milliárd forint, a lejárat 52 milliárd forint volt novemberben.

A tőzsdei részvényeknél a növekedés 10 százalék feletti, 856 milliárd forintos volt, az állomány így elérte a 8982 milliárd forintot. A hitelintézeti részvények 3771 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 5170 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 41 milliárd forintot tettek ki november végén.

Az adatközlés arra is kitért, hogy a jelzáloglevelek összértéke 3,4 százalékos bővülés mellett 1683 milliárd, az egyéb kötvények kategória 6,94 százalékos növekedéssel 6486 milliárd forintra bővült.

Az MNB módosította a 2025-ig szóló felügyeleti stratégiáját

A Magyar Nemzeti Bank ugyancsak kedden jelentette be, hogy módosította 2025-ig szóló felügyeleti stratégiáját.

A jegybank közleménye szerint a felülvizsgált stratégiában új elemként jelenik meg a pénzügyi szektor környezeti fenntarthatóságának elősegítése, valamint a technológiai fejlődés kiemelt támogatása, illetve az ehhez kapcsolódó kockázatok kezelése.

A felügyeleti stratégiát 2019 végén fogadták el. A nem sokkal később kitörő Covid-járvány, illetve a tavaly február végén indított orosz–ukrán háború miatt is célszerű volt újra áttekinteni a felügyeleti prioritásokat.

(Borítókép: Máthé Zoltán / MTI)