Kínának elege lett az elszigetelődésből, jöhet a nyugati nyitás?

Kína zéró Covid-stratégiából való kilépésének költségei és következményei egyre nőnek. A Covid–19 okozta megbetegedéssel kapcsolatos halálozások új kínai meghatározása túl szigorú: a fertőzöttek közül csak a légzési elégtelenségben elhunytakat veszik figyelembe a statisztikákban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ez a módszertani változtatás azt eredményezheti, hogy a valósnál jóval kevesebb halálesetet tulajdonítanak a jövőben a SARS-CoV–2 vírus okozta fertőzésnek Kínában. Ennek ellenére az idős közéleti személyiségekről, akadémikusokról, operaénekesekről szóló gyászjelentések sokasága bizonyítja, hogy a vírus milyen hatással van a lakosságra.

Az ország több részén túlterheltek a kórházak, a gyógyszerek és fájdalomcsillapítók után jelentősen megnőtt a kereslet, ami Ázsia-szerte hiányt okoz. Nem hivatalos előrejelzések szerint körülbelül egymillióra tehető azoknak a száma, akik meghalhatnak a mostani járványhullámban. A jelenlegi helyzet egyelőre nem rombolta le Hszi Csin-ping kínai elnök imázsát, aki gazdasági megfontolások mellett éppen a korlátozó intézkedések, bezárások miatti tiltakozások végett oldotta fel a szigorú intézkedéseket, kijárási korlátozásokat.

A kínai elnök a Financial Times cikke szerint átgondolná eddigi kül- és gazdaságpolitikáját, melyben akár változtatásokat is bevezethet. Kínai tisztviselők és kormányzati tanácsadók szerint Peking olyan politikai stratégiát állít össze, melynek célja a súlyosan megromlott diplomáciai kapcsolatok helyreállítása és a mély feszültségekkel teli gazdaság fellendítése. Az elnök állítólag hosszú idő óta készíti elő a reformjait és terveit, elképzeléseit már a Kínai Kommunista Párt októberi kongresszusán megosztotta a megjelentekkel.

Miért van szükség korlátlan hatalomra?

Hszi Csin-ping 2022 őszén, hónapokig tartó heves belpolitikai csatározások után – példátlan módon – elérte, hogy a KKP jóváhagyja az alkotmány azon módosításait, amelyeknek az a célja, hogy Hszi Csin-pinget a párt magjaként, illetve ideológiai vezetőjeként rögzítsék. Ezen döntésével a KKP mind a párt, mind pedig Kína teljhatalmú vezetőjévé tette Hszi elnököt. Ekkora hatalma Mao Ce-tung óta nem volt egyetlen vezetőnek sem. Hszi Csin-ping körül kizárólag lojális emberek vannak a politikai vezetésben. Az elnök mindezek tudatában, minden hatalom birtokában olyan irányba vezeti gazdaságilag Kínát, amilyenbe csak akarja.

Tisztviselők és kormányzati tanácsadók véleménye szerint Hszi legfőbb céljai között szerepel a lassuló kínai gazdaság erőteljes növekedésének helyreállítása, a több száz millió vidéki munkavállaló helyzetének, megélhetési körülményeinek javítása, a gyengélkedő ingatlanpiac stabilizálása, valamint a helyi önkormányzatokat sújtó válság enyhítése, a helyhatóságok támogatása.

Csen Zsi-vu egyike azoknak a közgazdászoknak, akik arra számítanak, hogy Peking számos intézkedést hoz a gazdasági mutatók javítására. Azt mondta, hogy 

ami jóval nagyobb, mint az IMF 4,4 százalékos előrejelzése.

„Tekintettel arra, hogy 5 százalékos átlagos növekedési rátát tűzhetnek ki célul, és 2022-ben valószínűleg körülbelül 3 százalékot érnek el, 2023-ra akár a 7 százalék körüli növekedés is elérhető” – mondja Csen Zsi-vu, a Hongkongi Egyetem professzora. Számos más közgazdász 2023-ra ugyancsak 5 százalék feletti GDP-növekedést jósolt.

Jöhet a nyugati nyitás, mit szól ehhez Putyin?

A Financial Times cikke szerint diplomáciai szempontból Kína fő célja az lehet, hogy javítsa kapcsolatait a nyugati országokkal egy olyan időszak után, amikor Peking eléggé elszigetelődött. A hangsúly az Európához fűződő kapcsolatokon van. Kérdés, mit lép és hogyan kommunikál. 

A kínai elnökkel folytatott decemberi megbeszélése után Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Hszi Csin-ping 2023 tavaszán Oroszországba látogat. Putyin azt mondta, az orosz–kínai kapcsolatok jelentősége folyamatosan nő, a két ország pedig a katonai együttműködés elmélyítésére törekszik.

Az orosz–kínai együttműködés egész komplexumában, kapcsolatainkban különleges helyet foglal el a katonai és haditechnikai együttműködés, amely hozzájárul országaink biztonságához és a stabilitás fenntartásához a kulcsfontosságú régiókban. Célunk, hogy erősítsük az orosz és a kínai fegyveres erők közötti együttműködést

– hangoztatta az orosz elnök. Putyin szerint a hivatalos vizit „az orosz–kínai kapcsolatok maradandóságát fogja demonstrálni a világnak”, és „az év legfontosabb politikai eseménye lesz a kétoldalú kapcsolatokban”. Ha Kína valóban nyitni akar a Nyugat felé, az ilyen találkozók és az oroszokkal való együttműködés nem jelent túlzottan jó alapot.

„Peking diplomáciai szempontból azt reméli, hogy nem lesz vetélytársa minden nyugati országnak, nem kíván elszigeteltnek látszani a többoldalú fórumokon” – mondja Ju Csie, a Chatham House brit agytröszt kínai szakértője. „Oroszország inváziója akadozik Ukrajnában, ez pedig jelentősen csökkentette Peking befektetéseinek megtérülését a Moszkvával való kétoldalú kapcsolatokban.”

A brit napilapnak nyilatkozó egyik kínai tisztviselő – aki nem volt hajlandó azonosítani magát – őrültnek nevezte Putyint. „A háború megindítására vonatkozó döntést egy nagyon szűk vezérkari csoport hozta meg. Kínának egyszerűen nem szabad követnie Oroszországot.”

Az elmúlt kilenc hónapban öt magas rangú kínai tisztviselő különböző időpontokban azt mondta a Financial Timesnak, hogy Moszkva nem tájékoztatta Pekinget arról a szándékáról, hogy teljes körű inváziót indít Ukrajna ellen. Ha ez valóban így van, azonnal megkérdőjeleződik Putyin fenti megállapítása a közös katonai együttműködésről.

A brit lap úgy tudja, európai tisztviselők is megerősítették azt, hogy Peking trükközik, és folyamatosan helyezkedik az érdekeinek megfelelően. Megpróbálja megnyugtatni az európai vezetőket arról, hogy hajlandó felhasználni Moszkvával fennálló szoros kapcsolatát arra, hogy visszatartsa Putyint attól, hogy nukleáris fegyvert vessen be. Kínai tisztviselők szerint Peking stratégiájának másik fő eleme, hogy ne csak potenciális béketeremtőként pozicionálja magát, hanem segítő félként is részt vegyen minden háború utáni erőfeszítésben, és hogy adjon meg minden támogatást Ukrajna újjáépítésére.

A lap értesülései szerint Hszi Csin-ping a decemberi egyeztetésen is azt érzékeltette Putyinnal, hogy a béke pártján áll.

A béketárgyalásokhoz vezető út nem lesz zökkenőmentes, de amíg az erőfeszítéseket nem adjuk fel, a béke lehetősége mindig fennáll. Kína továbbra is objektív és tisztességes álláspontot képvisel, azon dolgozik, hogy egységet teremtsen a nemzetközi közösségek között, és konstruktív szerepet fog játszani az ukrán válság békés megoldásában

– fogalmazott a kínai elnök.

A cikk szerint Peking az európai hatalmakkal való kapcsolatok helyreállítására törekszik, és ragaszkodik ahhoz, hogy európai partnerei megállapodjanak a „nem szétválasztható” mantra megvalósulásában, ami egyértelmű különbséget jelez Washingtonnal, amely bizonyos területeken korlátozni kívánja az Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolatait Kínával.

Kína rájött, hogy túl sok országgal helyezkedett szembe, különösen a fejlett országok körében, amelyek ma is fő kereskedelmi és gazdasági partnerei

– mondja Jean-Pierre Cabestan, a Hongkongi Baptista Egyetem kínai szakértője, aki szerint Hszi Csin-ping arra törekszik a közeljövőben, hogy jó kapcsolatokat alakítson ki a kulcsfontosságú európai nemzetekkel – kiemelten Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal és Spanyolországgal –, valamint Amerika ázsiai szövetségeseivel, így például Japánnal vagy Dél-Koreával, továbbá Vietnámmal is.

Macron és Meloni és Pekingbe utazik

Kína tehát a diplomácia terén várhatóan „megnyomja a reset gombot”, átértékeli az európai államokkal való viszonyát, amely mögött természetesen gazdasági megfontolások állnak, és ettől jelentős eredményeket vár. Az előkészítés már javában zajlik, hiszen Olaf Scholz német kancellár, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnökének novemberi, pekingi látogatását követően az év elején Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is Kínába utazik.

(Borítókép: Egy tüntető Hszi Csin-ping kínai elnök képét ábrázoló transzparenst tart a Kínai Nagykövetség előtt Berlinben 2022. december 3-án. Fotó: Omer Messinger / Getty Images)