Újabb csúcsot ugrott meg a magyar infláció

Átlagosan 24,5 százalékkal haladták meg 2022. decemberben a fogyasztói árak az egy évvel korábbit. A KSH adata alulmúlja az Indexnek nyilatkozó elemzők várakozásait, ám 1,9 százalékkal megugrotta a már így is Európa-bajnoki címet hozó novemberi átlagos magyarországi áremelkedést (22,5 százalék).

Ismét az élelmiszerek és az energia ára volt a szánhúzó

• Az élelmiszerek ára 44,8 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a sajt (83,2 százalék), a tojás (82,7 százalék), a kenyér (81,1 százalék), a vaj és vajkrém (79,4 százalék), a tejtermékek (79,2 százalék), az édesipari lisztesáru (71,0 százalék), a száraztészta (70,8 százalék), a margarin (58,0 százalék), a péksütemények (57,2 százalék), a tej (52,1 százalék) és a baromfihús (51,5 százalék) drágult. A termékcsoporton belül a liszt (6,7 százalék) és az étolaj (1,5 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.
• A háztartási energia 55,5 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 97,8, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 48,7, az elektromos energiáé 27,8 százalékkal nőtt.
• A tartós fogyasztási cikkekért 13,6, ezen belül az új személygépkocsikért 24,1, a fűtő- és főzőberendezésekért 20,8, a konyha- és egyéb bútorokért 20,3, a szobabútorokért 18,7 százalékkal kellett többet fizetni.
• A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,4, ezen belül a szeszes italok 21,3 százalékkal drágultak.
• Az állateledelek ára 48,8, a mosó- és tisztítószereké 34,2, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 30,8, a testápolási cikkeké 28,5 százalékkal lett magasabb.
• A járműüzemanyagokért 27,0 százalékkal többet kellett fizetni.
• A szolgáltatások díja 9,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 30,0, a lakásjavítás és -karbantartás 24,3, a járműjavítás és -karbantartás 22,6, a sport- és múzeumi belépők 22,0, a belföldi üdülés 20,9, a testápolási szolgáltatás 17,9 százalékkal került többe.

Már csökken az energia ára

Novemberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 1,9 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 2,1 százalékkal drágultak, ezen belül a tej 7,2, a tejtermékek és a vaj, vajkrém egyaránt 6,2, a sajt 4,9, a büféáruk 4,0 százalékkal kerültek többe. Csökkent a – hatósági ársapka által érintett termékkörbe bekerülő – tojás (7,9 százalék), valamint a margarin (1,6 százalék) ára. A háztartási energia ára havi szinten már csökkenést mutat: 6,0 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 11,8 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A mosó- és tisztítószerek 2,5, az állateledelek 1,5, a lakásjavító és -karbantartó cikkek 1,2 százalékkal kerültek többe. A járműüzemanyagok a termékkörre vonatkozó hatósági ársapka megszüntetése következtében 24,4 százalékkal drágultak. A szolgáltatások ára átlagosan 0,8 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülési szolgáltatás 5,4, a sport- és múzeumi belépők 2,2, a testápolási szolgáltatás 1,0 százalékkal drágult.

Az éves adatot is az élelmiszerárak húzták

2022-ben a fogyasztói árak átlagosan 14,5 százalékkal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak 26,0 százalékkal. A háztartási energia ára 21,7, a tartós fogyasztási cikkeké 12,2, az egyéb cikkeké 12,0, a szeszes italok, dohányáruké 9,9, a szolgáltatásoké 7,1, a ruházkodási cikkeké 5,5 százalékkal emelkedett. A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 15,2 százalékkal nőttek.

Szakértő: A vártnál kedvezőbb adatok érkeztek

A decemberi inflációs adatok a vártnál jóval kedvezőbben alakultak: bár az éves infláció 22,5 százalékról 24,5 százalékra gyorsult, illetve a pénzromlás havi üteme 1,8 százalékról 1,9 százalékra emelkedett, ennek jelentős részét, 1,7 százalékpontot az üzemanyag-ársapka megszüntetése okozott, amely hatás jelentős része a mostani adatokban már megjelent.

Ezt leszámítva az éves infláció alig nőtt volna, és havi szinten is csak minimális lett volna az árak drágulása – reagált a friss adatokra Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője, aki szerint kedvező hír, hogy a havi maginfláció 2,1 százalékról 1,6 százalékra lassult.

Havi alapon az egyéb cikkek, üzemanyagok kivételével minden termékcsoport áremelkedése lassult:

• az élelmiszereké 3,6 százalékról 2,1 százalékra,
• a tartós fogyasztási cikkeké 0,8 százalékról 0,3 százalékra,
• míg a szolgáltatásoké 0,9 százalékról 0,8 százalékra.
• A háztartási energia, fűtés ára 6 százalékkal alacsonyabb lett, ami a vezetékes gáz árcsökkenésének eredménye.

A vártnál kedvezőbb decemberi infláció nyomán az éves infláció is minimálisan alacsonyabb lett a vártnál, 14,5 százalék, míg a nyugdíjas infláció 15,2 százalékot tett ki.

Az infláció alakulásában decemberben az üzemanyagok ársapkájának kivezetése mellett a forint erősödése, a csökkenő kereslet, illetve a kedvezőbb külső infláció játszhatta a fő szerepet.

2023-ban az év egészét tekintve 17,5 százalékos inflációt várunk, amely azonban nem fog egységes képet mutatni. Az év elején a pénzromlás mértéke 25 százalék körül lehet – ennek pontos mértékét a januári átárazások határozzák majd meg.

Ugyanakkor az infláció szempontjából továbbra is vannak jelentős kockázati tényezők, mint a háború hatásai, az energiaárak alakulása, illetve a forint árfolyamváltozása – tette hozzá Regős Gábor.

Végre pozitív meglepetés

Az infláció decemberben tovább emelkedett, de a vártnál is lassabb ütemben. Novemberhez képest a fogyasztói árak 1,9 százalékkal nőttek, az éves infláció így 24,5 százalékra gyorsult a megelőző hónapban közzétett 22,5 százalékról. A tényadat lényegesen alacsonyabbnak bizonyult az előzetesen vártnál. Ezzel 2022-ben pedig átlagosan 14,5 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest – írta elemzésében Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. A maginfláció is nőtt a tavalyi év utolsó hónapjában, elérve a 24,8 százalékot év/év alapon – tette hozzá.

Ahogyan azt már az eddigi hónapokban megszokhattuk, decemberben is az élelmiszerárak jelentették az infláció fő motorját. A főcsoport árai további 2,1 százalékkal emelkedtek havi szinten, és az éves rátájuk elérte a 44,8 százalékot. Az üzemanyagárstop kivezetése is számottevően hozzájárult az utolsó havi dráguláshoz, 1,7 százalékponttal. Az egyéb fogyasztási főcsoportok árai is tovább nőttek, ugyanakkor a dinamika jóval mérsékeltebb volt, mint novemberben, ami a kereslet végességét jelezheti – jegyezte meg az Erste Bank szakértője.

A vártnál alacsonyabb decemberi infláció örömteli, de egyelőre nem változtatja meg a nagy a képet. Az idei első negyedévben várhatóan tovább emelkedik az infláció, a mérték azonban bizonytalan; a „szokásos” év eleji átárazások szerepe meghatározó lesz, főleg annak fényében, hogy a belső kereslet is mérséklődik. Az inflációs csúcsot a tavasszal érhetjük el. A második negyedévben már csökkenésnek indulhat az áremelkedés üteme. Az éves átlagos infláció 2023-ban 18,5 százalék körül alakulhat

– mondta Nagy János.

A vártnál kisebb mértékű drágulás

Az előzetesen vártnál némileg kisebb mértékben, 44,8 százalékkal drágultak az élelmiszerek Magyarországon 2022 decemberében éves összevetésben. Kedvező irányú folyamatot jelez, hogy számos termék esetében lassulni látszik az emelkedés üteme – mutattak rá az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői az inflációs adatokra reagálva. Az energiaárak, a bérek és a kereslet alakulása továbbra is meghatározó lesz az élelmiszerárak alakulásában.

Héjja Csaba szenior elemző szerint pozitív folyamat, hogy egyes termékek esetében, így árstopon kívüli hústermékek, a kenyerek, pékáruk, esetében lassulni látszik az áremelkedés üteme, és a zöldség sem drágul már érdemben. Vannak olyan élelmiszerek is – a gyümölcsök közül például a narancs –, amelyeknél csökkent az éves árindex.

Az élelmiszerek árának alakulásában fontos szerepe van, hogy a termékek „polcra kerüljenek”, vagyis az árak nagyban függnek az olajáraktól, szállítási költségektől – mondta az elemző, hozzátéve:

Stoptáblát kaphat az élelmiszerár-növekedés

Fogyasztói oldalról 2023-ban a minimálbér emelése és a magas inflációs környezet növekedést előidézve érezhető hatással lesz a munkabérekre, ezáltal a kereslet továbbra is szinten maradhat – fogalmazott a szakértő.

Fundamentális alapon az élelmiszerek ára a boltokban ennél várhatóan már nem lesz számottevően magasabb, viszont markánsan olcsóbb sem. Az, hogy jövő ilyenkor milyen szinten lesznek az élelmiszerárak, az év első felében kialakuló terményárak határozzák meg, többek közt a búzáé és a kukoricáé

– mondta Héjja Csaba. Ezzel kapcsolatban hozzáfűzte, hogy a hatósági élelmiszerárak jövőbeni kivezetése nyomán még fel fog gyorsulni az élelmiszerár-infláció, de ez egyszeri hatás lesz.

(Borítókép: Spencer Platt / Getty Images)