A DK szerint a kormány beismerte, hogy tönkretette a mezőgazdaságot

A 20 millió ember ellátására is képes magyar mezőgazdaság 3 millió tonna importra szorult kukoricából, a pusztító aszályok ellenére még csak tervezés alatt állnak az öntözőrendszerek, ráadásul történelmi mértékben drágulnak a boltokban az élelmiszerek; mindez beismerő vallomás, hogy 12 év alatt tönkretették a magyar mezőgazdaságot – közölte a Demokratikus Koalíció (DK) árnyékkormánya, reagálva Nagy István agrárminiszter Indexnek adott interjújára.

Az árnyékkormány szerint

az Orbán-kormány történelmi bűnt követett el azzal, hogy az elmúlt 12 évben Magyarországra érkező uniós agrártámogatásokat zömében a fideszes nagybirtokosok gazdagodására fordították a mezőgazdaság, az öntözőrendszerek és az élelmiszeripar fejlesztése helyett.

Magyarország adottságai révén Európa legolcsóbb élelmiszereit állíthatná elő, ehelyett történelmi mértékben drágulnak az élelmiszerek, a magyar gazdákat pedig a rezsiszámlák fojtogatják. Az Orbán-kormány – előrelátó tervezés és hozzáértés híján – az elmúlt 12 év alatt tönkretette a magyar mezőgazdaságot.

Miről beszélt a miniszter?

Nagy István az Indexnek adott interjúban többek között arról beszélt, hogy

• miért Magyarországon a legmagasabb az élelmiszerek inflációja, 
• mikor búcsúzhatunk az egyes élelmiszerek ársapkáitól, 
• az uniós források miként járulnak hozzá az agrárium és a magyar vidék megújulásához,
• milyen következményei lehetnek az enyhe télnek, 
• illetve mennyire égető kérdés az öntözésfejlesztés. 

Szerinte az élelmiszerár-sapka kifejezetten szociális típusú intézkedés, ezért a fogyasztói árak emelkedésének normális mederbe való visszatérése esetén ki lehet vezetni az intézkedést. A miniszter kifejtette, hogy a világviszonylatban is kiugrónak számító hazai magas inflációt, különösen az élelmiszerárak tekintetében a brüsszeli szankciók okozzák.

Elmondása szerint „az uniós forrásokból több mint 2100 milliárd forintot a gazdálkodók jövedelempótló támogatásként kapnak meg, segítve ezzel a termelésbiztonságot, a pénzügyi likviditásukat és a gazdaságok fejlesztéséhez szükséges önerő rendelkezésre állását”.

A felhasználni tervezett vidékfejlesztési forrásoknak pedig több mint 50 százalékát, közel 1500 milliárd forintot gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra fordítjuk a következő öt évben

– tette hozzá. 

Mint mondta: a 21 különböző gazdaságfejlesztési intézkedéssel céljuk elérni, hogy 2030-ra

• a mezőgazdaság termelékenysége, azaz az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott értéke 53 százalékkal, 862 euróra emelkedjen,
• az agrárexport értéke 57 százalékkal, 15 milliárd euróra nőjön,
• az élelmiszeripari beruházások értéke pedig 117 százalékkal, 1,8 milliárd euróra emelkedjen.

„A legfontosabb feladatunk a jövőre nézve, hogy lépjünk egy nagyot a hozzáadott értékű élelmiszeripari termékek felé” – mondta, hozzátéve, hogy

A rendszerváltás óta meglévő hátrányaik ledolgozásában nagy segítséget jelentenek a támogatások, amelynek köszönhetően regionális szinten létesülhetnek hűtőházak, feldolgozó- és élelmiszer-előállító üzemek.

(Borítókép: Repedezett termőföld egy kukoricatáblában a csapadékszegény időjárás miatt a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében 2022. július 18-án. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)