Reagál a fényre a gazdaság pupillája, de még csak foszlányokat lát
További Gazdaság cikkek
- Fortuna mosolygott egyet szombat este, többen is jól jártak a Luxor és a Joker sorsolásán
- Megszűnik a BME-n oktatók közalkalmazotti státusza
- Szakemberek figyelmeztetnek: az egészségre is káros a szabályozási katyvasz
- Az MBH Bank lett Debrecen kizárólagos számlavezető pénzintézete
- Több ezer megtévesztett utas jogosult a Wizz Air kártérítésére
A 2023-as év a tavalyihoz képest nyugalmasabb lehet a gazdaságban, azonban az év első és második fele jelentősen különbözhet – áll az Equilor Befektetési Zrt. elemzésében. Az egyik legfontosabb kérdés továbbra is, hogy miként alakul a gázár jegyzése, ami főleg az európai gazdaságokra nézve, az infláció alakulása szempontjából meghatározó. A meleg tél mellett az ipari fogyasztók visszafogott energiaigénye is kellett ahhoz, hogy a tározók jelenleg jóval az ötéves átlag feletti töltöttségi szinteken legyenek, hozzájárulva ahhoz, hogy a 300 euró közeli csúcsról mostanra 50 euró közelébe essen a holland gáztőzsdén (TTF) jegyzett gáz ára.
Az Equilor szerint amennyiben nem történik drasztikus változás az időjárásban, ellátási problémák nélkül fordulhatunk rá az újabb betöltési szezonra. A másik fontos kérdéskör, hogy mely gazdaságok süllyedhetnek recesszióba idén, és milyen gyors lesz a kilábalás. Az Equilor szerint
a legtöbb európai, így a magyar gazdaságban is az első fél év a nehézségekről és a recesszióról szól majd, míg a második fél évben már ismét növekedés lehet. Európa az enyhe télnek köszönhetően elkerülheti a recessziót 2023-ban, viszont a finanszírozási költségek emelkedése és az energiahiány gazdaságszerkezeti átrendeződéshez vezet, teljes iparágak alakulhatnak át.
Lassuló magyar növekedés
Az Equilor lassuló növekedésre számít Magyarországon 2023-ban: minimális, fél százalék körüli GDP-bővülés lehet idén.
- A lakossági kiadások széles körű emelkedése miatt a belső fogyasztás visszaeshet,
- a magasabb finanszírozási költségek miatt sok vállalati beruházást elhalaszthatnak,
- az állami beruházásokat visszavágják,
- és az EU-forrásokat övező bizonytalanság sem szűnt meg.
Török Lajos, az Equilor vezető elemzője szerint idén 18 százalék körül alakul az éves infláció az importált infláció és az ár-bér spirál ragadóssága miatt, majd 2024-ben 7 százalék környékére mérséklődhet. A folyó fizetési mérleg- és költségvetési hiány növekedésének megállításához elengedhetetlen a kormányzati kiadások további visszafogása, és szükséges az importarány csökkentése. A munkaerőpiacon egyáltalán nem látható válsághelyzet kialakulása: egyre több szektorban és szakterületen erőteljes munkaerőhiány tapasztalható, ami miatt az átlagbérek dinamikusan emelkedő trendje figyelhető meg, így a munkanélküliségi ráta várhatóan tartósan 4 százalék alatt marad.
Ekkor vághatnak kamatot
A nagy jegybankok szigorító politikája a második negyedévben érheti el a kamattetőt, ami egész évben fennmaradhat, ezzel kedvezőtlenül befolyásolva a tőkepiacok mozgását. A Magyar Nemzeti Bank szeptember végén fejezte be az alapkamat-emelési ciklusát, de a forint intenzív gyengülése miatt később nem konvencionális eszközökkel folytatta a monetáris szigorítást. Azóta irányadó kamatként az egynapos betéti tendereken meghatározott kamatszint szolgál, mely változatlanul 18 százalék. A jegybank hat fontos feltételt határozott meg a kamatvágás megkezdéséhez, melyek eddig teljes egészében nem teljesültek, így Török Lajos leghamarabb a második negyedévben számít kamatvágásra, akár az inflációs csúcs elérése előtt.
A hitelminősítőkre is érdemes figyelni, mivel leminősítések várhatóak. Az első hitelminősítési felülvizsgálat pénteken várható a Fitch részéről, és reális esély van a kilátások rontására az uniós források körüli bizonytalanságok, illetve a magas folyó fizetési mérleg hiánya miatt. Egy héttel később az S&P várhatóan figyelmeztet a fennálló kockázatokra, de a leminősítéssel kivár az uniós források új határideje miatt. Amennyiben márciusban sem sikerül teljeskörűen megegyezni az Európai Unióval, a következő, júliusban esedékes felülvizsgálat alkalmával már mindenképpen számítani kell a leminősítésre (BBB-osztályzatra), mely még mindig befektetésre ajánlott kategória.
Satuban a forint
Jelenleg ellentétes hatások szorítják a forintot. A kockázatok közül mindenképpen érdemes kiemelni a januári hitelminősítői értékeléseket, az Európai Unióval fennálló konfliktusok folytatódását, az MNB és a kormány közötti ellentéteket, illetve a kedvező nemzetközi befektetői hangulat törékenységét. A forintot jelenleg támogathatja a magas kamatszint, a dollár esetleges további gyengülése, illetve az uniós forrásokkal kapcsolatban érkező, bármilyen pozitív hír.
Összességében a forint árfolyama az év második felében enyhén gyengülő pályára állhat, és az euró árfolyama visszatérhet a korábban látott 415 forint magasságába.
Fontos építőkő lehet a PMÁP
A befektetések terén az idei év jó alkalom lehet hosszú távú portfóliók kialakítására. A tavalyi év medvepiaca javította a részvények árazását, valamint a jelentős hozamemelkedés ismét megnyitotta a teret a kötvénybefektetések előtt. Török Lajos szerint
idén érdemes elkezdeni egy hosszú távú portfólió felépítését, melynek fontos építőkövei a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) forintos és eurós változata, valamint a frissen kibocsátott dolláralapú magyar államkötvény is.
A magasabb kockázatot vállalók gondolkozhatnak értékalapú részvényekben a fejlett piacokon, és a következő időszakban az indiai és kínai részvénypiacok is relatíve jól teljesíthetnek.
(Borítókép: Lakossági földgázfogyasztást mérő óra egy családi házban. Fotó: Faludi Imre / MTI)