Akkugyárügy: a németek üdvözlik, nálunk ellenállásba ütközik

Még tavaly ősszel jelentették be, hogy a globális akkumulátorpiac legnagyobb szereplőjének számító kínai CATL a tervek szerint egy 7,34 milliárd eurós (mintegy 3000 milliárd forintos) beruházást valósítana meg Debrecenben. Ezzel ez lenne Magyarország történetének legnagyobb beruházása. A tervek szerint 2025-re adnák át az üzemet, amelynek nagy sajtóvisszhangja volt az elmúlt időszakban az akkugyárügyi közmeghallgatáson tapasztalt heves indulatok miatt. 

Az LMP tavaly helyi népszavazást kezdeményezett a gyárral kapcsolatban, ugyanis a zöldpárt attól tartott, hogy annak jelentős vízfelhasználása felgyorsítja a város kiszáradását. A párt új szintre emelte ma az ellenállást, mivel bejelentették, hogy az ügyben országos népszavazást kezdeményeznek. 

Több jobboldali politikus és elemző szerint a baloldali pártok politikai haszonszerzés céljából támadják ezt a beruházást, amelyért egyébként óriási nemzetközi verseny van. 

Ezzel szemben Németországban a kormányon lévő baloldali, zöld–szocialista koalíció a lehető legnagyobb lelkesedéssel üdvözölte a CATL beruházását. A Contemporex Technology Thuringia GmbH, a CATL akkumulátorgyártó vállalat első Kínán kívüli gyára. Tavaly decemberben a türingiai üzemben a terveknek megfelelően megkezdődött a lítiumion akkumulátorcellák sorozatgyártása.

A beruházással kapcsolatos engedélyeket Anja Siegesmund tartományi környezetvédelmi és energiaügyi miniszter (Zöldek) és Wolfgang Tiefensee (SPD) gazdasági miniszter adta át hivatalosan a vállalatnak tavaly áprilisban. Az átadáskor Anja Siegesmund hangsúlyozta, hogy az akkumulátorgyártás és az e-mobilitás már most sikeres. Olyan cégekre van szükség, amelyek elkötelezettek, és már a termelési szakaszban figyelembe veszik a fenntarthatóságot és az erőforrás-megtakarítást. A környezetvédelmi miniszter szorgalmazta az engedélyezés felgyorsítását, Wolfgang Tiefensee pedig azt nyilatkozta, hogy a CATL gyárépítése az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb ipari beruházása Türingiában, a projekt lendületet adhat egy akkumulátorvölgy (Battery Valley Thüringen) kialakításához. 

Heves indulatok a közmeghallgatáson

Bekiabálások és pfujolások zavarták meg január 9-én azt a lakossági közmeghallgatást Debrecenben, ahol a városba akkumulátorgyárat építő kínai CATL vállalat képviselőit hallgatták volna meg. 

A debreceni közmeghallgatás felszólalásai szerint úgy vélik: 

• a természeti környezetben károkat okozna;
• a gyár vízigénye nagyobb lesz, mint az egész városé;
• az akkumulátorgyártás károsanyag-kibocsátással is jár, és attól tartanak a debreceniek, hogy az bekerül a környezetbe;
• az akkumulátorgyár 9000 munkavállalót fog foglalkoztatni, azonban a városban nincs ennyi munkaerő, ezért jó eséllyel más nemzetiségű – román, kínai és egyéb – vendégmunkások érkeznének, aminek nem minden debreceni örül.

Január 20-án, péntek reggel érkezett a hír, hogy megkapta a katasztrófavédelmi engedélyt a kínai CATL cég által tervezett debreceni akkumulátorgyár, így elindítható a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építési engedélyezési eljárása. Ez újra a felszínre hozta a debreceniek indulatait. Lincshangulatban telt a debreceni akkumulátorgyár közmeghallgatása, ahol a főispánt lehazaárulózták, a képviselőknek pedig olyan mondatokat kiabáltak be, hogy „Az unokái le fogják köpni a sírját!” Olyannyira elszabadultak az indulatok, hogy egy nőt meg is ütöttek.

Szigorú hazai és uniós előírásoknak is meg kell felelnie az üzemnek

Magyarországon minden egyes államilag támogatott beruházásnak teljesítenie kell a hazai és európai uniós környezetvédelmi előírásokat. Ennek megfelelően a CATL-beruházás teljes környezetvédelmi és iparbiztonsági dokumentációja nyilvános. 

A magyarországi iparbiztonsági megelőzési és kockázatelemzési mechanizmus kétlépcsős engedélyezést ír elő, az egyik a létesítés előtti, míg a másik a működés megkezdése előtti. Ráadásul a magyar szabályozás a vonatkozó uniós előírásokon túlmenően – 2012/18/EU irányelv (2012. július 4.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről – további szigorításokat is tartalmaz. 

A szigorú szabályozás mellett kötelezően előírt és ellenőrzött megelőzési és védelmi szabályok, tervek szolgálják a biztonságos működést (mérnöki és szoftveres ellenőrzés, terjedésmodellezés, védelmi zárak, folyamatos monitoringrendszer kiépítése). Abban az esetben, ha rendellenes kikerülés tapasztalható, a védelmi mechanizmusok nemcsak riasztanak, hanem adatot biztosítanak a szükséges lakosságvédelmi intézkedések meghozatalához is.

Papp László, a város fideszes polgármestere korábban több lakossági fórumon is arról beszélt, hogy a gyár nem jelent veszélyt, és több munkahelyet is létrehozna a környéken.

A sajtóban megjelent információkkal ellentétben a CATL első ütemében megvalósuló létesítményben napi háromezer köbméter vizet használna fel, amelynek jelentős részét hűtésre használják, azaz nem szennyeződne. Továbbá a vízigény akár 70 százalékát is képesek lennének szürkevízzel kielégíteni. (Szürkevíznek a már felhasznált, ivóvíznek nem alkalmas, enyhén szennyezett, de bizonyos feladatokra még alkalmazható vizet nevezik. A szürkevíz felhasználható akár ipari termelésre ipari vízként.)

A vízszennyezés miatt aggódtak Gödön is

Korábban aggodalmak alakultak ki a Samsung SDI Magyarország Zrt. gödi akkumulátorgyártási tevékenységének vízszennyező hatása miatt. A GÖD-ÉRT Egyesület megrendelésére méréseket végeztek, amely során az akkumulátorgyártáshoz használt lítiumot és egy NMP nevű oldószert találtak három gödi kút vizében.

A sajtóban hivatkozott és közzétett dokumentum a katasztrófavédelem szerint sem a mintavétel módját, sem a mintavételi helyek tisztázatlanságát tekintve nem alkalmas a gyártási tevékenység hatásainak átfogó, minden kétséget kizáró vizsgálatára. Az egyesület ugyanis három darab, lakóterületen lévő, kerti öntözési céllal létesített talajvízkút vízminőségi vizsgálat eredményeinek értékelését rendelte meg. 

A publikált dokumentumban feltételezett talajszennyezésről szóló tartalom alapján a katasztrófavédelem hivatalból eljárást indított, amely során az alábbiakra jutott:

• A három különböző mintavételi pontból származó talajvízminták általános vízkémiai paraméterei, valamint fém- és félfémtartalma nem haladta meg a jogszabályban meghatározott, a felszín alatti vizekre vonatkozó, úgynevezett (B) szennyezettségi határértékeket, amely alól kivételt képez a – mezőgazdasági eredetű – nitrátkoncentráció, ami Magyarországon a területi sajátosságokból adódóan jellemző. Az akkumulátorgyártáshoz semmilyen módon nem kapcsolódik.
• A lítium természetes közegben is általánosságban előfordul, például három népszerű, kereskedelmi forgalomban lévő ásványvíz lítiumtartalma a cikkben megjelenített dokumentum szerint mért értéket (0,00232 mg/liter) többszörösen is meghaladja (Balfi 0,20–0,22 mg/liter; Visegrádi 0,14 mg/liter; Mohai 0,11 mg/liter), így a gödi talajvízben a mért értékek nem jelentenek kockázatot.
• A talajvízben az NMP (N-metil-2-pirrolidon) rendkívül alacsony koncentrációban való jelenléte a környezeti kockázat szempontjából nem értékelhető.

Eltekintve attól, hogy a mintavétel szabályosan vagy szabálytalanul zajlott-e, a mintákban fellelhető káros anyagok nem haladták meg az előírt határértékeket – tájékoztatott a katasztrófavédelem. 

(Borítókép: Qilai Shen / Bloomberg via Getty Images)