Már 4 ezer forint a bikacsök, de megveszem a kis dögnek
További Gazdaság cikkek
- Különös indokkal szünteti meg a kormány a paksi különleges gazdasági övezetet
- Több mint 7,7 milliárd forintot ad a kormány a budapesti egészségügy fejlesztésére
- Autót venne a munkáshitelből? Mutatjuk, hogy miért nem érdemes
- Több napra leállt az ügyintézés az MVM online oldalán és alkalmazásában
- A drónbizniszbe is belecsap a 4iG, amely nemrég az űriparban kezdett terjeszkedni
Részben az alapanyagár-emelkedés, részben az euróárfolyam miatt 2021 telétől folyamatosan nő az állateledelek és -felszerelések ára, amire 2022-ben rátett egy lapáttal az energiaárak és a szállítási díjak emelkedése. A drágulás mértéke azonban jelentősen függ attól, hogy milyen kategóriájú termékről beszélünk és annak származási helyétől. A gyenge forint miatt az euróban beszerzett termékek ára nagyobb mértékben emelkedett, illetve azoké is, amelyek hazánkban készülnek, és az összetételükben magas a gabona aránya, amelynek az ára szintén drasztikusan emelkedett.
Az áremelkedés még nem zárult le, folyamatosan zajlik. Több nagy gyártó még csak most jelentette be, hogy februártól milyen áremelést tervez
– mondta az Indexnek dr. Zsigmond Gábor.
Az Alphavet Kft. – Pet Kereskedelmi Divízió vezetője megjegyezte, hogy jelentősen emelkedett a macskaalom ára is, aminek a hátterében két tényező áll: az egyik a gyártási költségek növekedése, az áru előállítása, az alapanyag szárítása energiaigényes; másrészt jelentős tétel a szállítás költsége. Korábban nagy mennyiségben érkezett Silica Cat macskaalom Kínából, az utóbbi két évben ez 5 százalékra esett vissza a termék szállításának drágulása miatt. A nyulaknál használt alom nagyrészt valamilyen növényi vagy faforgácsalapú, mivel az energiaválságban megnövekedett az igény a fa iránt, ezért jóval kevesebb, ráadásul magasabb áron áll csak rendelkezésre. Jelenleg Németországból lehet olcsóbban rágcsálóalmot beszerezni.
A faanyag drágulása miatt a duplájára emelkedhettek a kutyaházak árai is, amelyekre manapság már nincs túl nagy kereslet. Egy korábbi felmérés szerint a kutyatartók 60 százaléka családtagként tekint az ebekre, akiket általában a házban, lakásban tartanak. Ez azzal a tendenciával jár, hogy a nagy és közepes testű kutyák aránya csökken, inkább kis testűek vagy macskák tartása mellett dönt a lakosság. Az árakat tekintve legköltséghatékonyabb díszmadarat tartani, ugyanakkora manapság ez illik legkevésbé az emberek életmódjába, ezért egyre kevesebben választják – hangsúlyozta. Beszélt arról is, hogy
a hüllők tartásához az alapfelszerelés viszonylag drága, mivel szükség van terráriumra, fűtésre, világításra, olykor párásításra is.
Ha mindent az állat igényeihez szeretnénk megteremteni, akkor az eszközök beszerzése akár több tízezer forintra is rúghat. Az állatorvos szerint ezeken ne spóroljon senki, mert a nem megfelelő körülmények akár az állat életébe is kerülhetnek. A havi költségek, pl. az eledel, nem olyan jelentős tétel, azonban ez is nagyban függ a hüllő fajtájától. Az ékszerteknősök eledele pár ezer forintból kihozható havonta, rovarevő hüllő esetén jelentősebb költségekkel kell számolni. Egy kaméleon etetése rovarokkal havi szinten akár 15-20 ezer forintba is kerülhet, a kígyókat is általában élő egérrel táplálják, ennek a beszerzésénél szintén zsebbe kell nyúlni.
Válság idején is kényeztetik a gazdik a kedvenceket
Dr. Zsigmond Gábor elmondta, hogy a jó minőségű kutya- és macskaeledelekről nem szívesen mondanak le az állattartók, akik az infláció miatt leginkább szuper prémiumról prémiumtápokra váltanak.
A legalsó kategóriában emelkedett százalékosan leginkább a kutyatáp ára, így sok esetben a legolcsóbb termékek akár 40-50 százalékkal is drágultak, árban ezzel sokkal közelebb kerülve egy jó középkategóriás prémiumtermékhez.
A lefelé vásárlást egyelőre nem érzékelik a kullancs- és bolhairtóknál, amelyek felét általában tavasszal szokták értékesíteni, így erre a termékcsoportra április-májust követően lesz értelme ránézni. Állatorvosként óriási hibának tartja, hogy az állattartók ezen készítményeket nagyrészt az említett időszakban szerzik be, mivel az enyhe teleken, amilyen most is van, jelen vannak a természetben a kullancsok, az esős idő pedig még kedvez is a szaporodásuknak.
Az elmúlt néhány évnek a legnagyobb nyertesei az AlphaZoo-nál a jutalomfalatok, amelyek nagy része 1000 forint alatt kapható, de sokan akár 2000 forintot is adnak ezekért. A bikacsök akár 4 ezer forintba is kerülhet. A termékek általában impulz módon kerülnek a bevásárlókosárba. A jutalomfalatokon belül a legsikeresebbek a funkcionális termékek, elsősorban a fogtisztítók – tette hozzá dr. Zsigmond Gábor.
Emelkednek, de még így is elmaradnak az állatorvosi díjak a nyugati áraktól
Magyarországon a kutyákat kötelező mikrochipeltetni: a törvény szerint az eb transzponderrel történő megjelöléséért legfeljebb 3500 forint összeg kérhető az állat tartójától, amely magában foglalja a transzponder árát, a beültetés díját és az ebnyilvántartásba való regisztráció díját. Ugyanakkor a rendelőkben ezt a szolgáltatást általában vizsgálattal kötik össze, amelyért így akár 10 ezer forint feletti összeget is számlázhatnak.
Egyszeri nagyobb költséget jelent a kutyák és a macskák ivartalanítása, ezzel szemben a kötelező védőoltásokról évente gondoskodni kell, amelyeknél hasonló a helyzet, mint a chipeltetésnél: elenyésző a vakcinák nagykereskedelmi ára ahhoz az összeghez képest, amennyit a rendelők kérnek. Az ebek veszettség elleni oltásának díja 7-10 ezer forint között szór egyéb költségek nélkül – jelezte portálunknak egy, a neve elhallgatását kérő piaci szakértő, aki szerint érdemes tájékozódni az állatorvosi árakról, megnézni az árlistákat, akár fizetéskor tételes számlát kérni. Nagyon komoly különbségek lehetnek/épültek ki egyes rendelők, szolgáltatások árai között.
javasolja az állattartóknak, hogy minden esetben jól nézzék meg a díjszabásokat, hiszen a kötelező oltásoknál, mikrochipezésnél semmilyen minőségi különbség nincs az egyes szolgáltatók között.
Ezeken túl számolni kell a féregtelenítés árával, a külső élősködők (például kullancs és bolha) elleni védekezés költségeivel. Egyre inkább terjednek olyan betegségek, amelyek korábban nem volt jellemzők a térségünkre, így javallott a kutyákat évente szűrni szívférgességre – ezt már dr. Bendzsel Dániel, a jól felszerelt budapesti Fuziovet Állatkórház társalapítója, állatorvosa mondta az Indexnek.
A felelős állattartás részét képezik az éves rutinellenőrzések. Egyes kutyafajtáknál érdemes szűrni például szembetegségekre, bizonyos életkor felett pedig hasi ultrahangot is végezni. A felsoroltak rendszeresen jelentkező nagyobb költségeket jelentenek, ezek ára az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett, és a továbbiakban is fog. Ezt dr. Bendzsel Dániel egyrészt azzal indokolta, hogy a rendelők rezsiköltsége is két-háromszorosára emelkedett, emellett egy év alatt átlagosan 30 százalékkal drágultak a gyógyszerek a gyenge forint miatt, nőnek a bérköltségek is – ezeket mind-mind kénytelenek beépíteni az állatorvosi kezelések árába.
Az állatokat egy-egy vizsgálat vagy kezelés (CT, MRI, fogkőleszedés) során el kell elaltatni, aminek szintén megvannak a maga költségei a gyógyszerek miatt, illetve időben is hosszabb folyamat.
A hazai állategészségügyi ellátási díjak mind a környező, mind a nyugati árakhoz képest elmaradnak, miközben az állattartók ugyanazt a színvonalat várják el.
Kitért arra is, hogy a humán orvosokhoz képest az állatorvosi rendelők áfakötelesek, így a kezelések után meg kell fizetni a 27 százalékot.
A kutyákra egyre inkább családtagként tekintenek, semmint házőrzőként, így aki teheti, nem spórol háziállata egészségén. A megnövekedett költségek ellenére jelenleg nem tapasztalható a forgalom visszaesése – tette hozzá Bendzsel Dániel, megjegyezve, hogy ugyanakkor ez földrajzi régiónként és az anyagi helyzetből adódóan is eltérhet, és előfordulhatnak erkölcsi dilemmák az elaltatásról az olykor tetemes költségeket szemlélve.
Az Indexnek neve elhallgatását kérő nyilatkozó ennek kapcsán megjegyezte, hogy jelentős extraprofit lehet ebben a szektorban, mivel a szereplők jelentős része visszaél azzal, hogy az emberek családtagként tartják a háziállatokat és az bizalmi kapcsolatként tekintenek az állatorvosi kapcsolatra.
Felvetette azt is, hogy ha az áremelés ellenére se tapasztalják a forgalom visszaesését, akkor
miért sarcolják meg extrán az állattartókat olyan területeken, ahol rengeteget lehetne tenni az állatvédelemért, hiszen nem véletlenül kötelező a mikrochip és a veszettség elleni, vagy kombinált oltás.
Fájdalmas a búcsú a pénztárcánknak is
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint az elpusztult házi kedvencünket többféle módon helyezhetjük végső nyugalomba. Elvihetjük a kezelő állatorvosunkhoz, amennyiben vállal ilyen szolgáltatást. Ha rendelkezünk saját tulajdonban lévő ingatlannal, úgy ott el lehet földelni.
A rendelet szerint az elföldelés az állattartó saját ingatlanán lehetséges, évi legfeljebb 100 kg tömegig. Az elföldelés ott végezhető, ahol a talajvíz legmagasabb szintje a talajszint alatt 1,5 méternél nem emelkedik magasabbra, tehát például egy ártéri területen lévő ingatlanon ez nem lehetséges. Az elföldelés helye és a szomszédos ingatlan határvonala között legalább 1,5 méter távolságnak kell lennie.
Lehetőség van kisállathamvasztás szolgáltatás igénybevételére is, de ha van a közelben kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetője, oda is elvihetjük elpusztult házi kedvencünket. A felsorolt vállalkozásoknak (szállítás, hamvasztás, kisállattemető) természetesen erre külön engedéllyel kell rendelkezniük – írta a Nébih.
Az interneten fellelhető információk szerint a háziállatok hamvasztásának összege függ az állat súlyától, a szállítástól, az esetleges különleges igényektől. A hamvakat zárt urnába helyezik. A hamvasztás költsége 25 ezer forinttól kezdődik. Az árak általában tájékoztató jellegűek, pontos árat minden esetben egyénileg kalkulálnak.
(Borítókép: Tim Graham / Getty Images)