A fa lehet a fenntartható lakhatás záloga

A koronavírus-járvány, az infláció, az építőanyagok és a megfelelő számú szakember hiánya, a klímavédelmi kötelezettségek, az energia- és a lakhatási válság kihívások és új technológiák bevezetése elé állította az építési vállalkozókat. A készházas, azaz a szerelt technológiás vállalkozások képviselőit talán kevésbé viseli meg a jelenlegi válság, mint a hagyományosnak mondott technológia képviselőit – hangzott el az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) Szerelt Technológiás Szakmai Tagozatának (MAKÉSZ) közgyűlésén.

Fókuszban a klímavédelem

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése elemi érdek, ezért a tagozat klímavédelmi nyilatkozatot fogadott el a közgyűlésén. Kötelezettséget vállaltak, hogy a készházak gyártása során olyan építőanyagokat használnak, amelyek a lehető legnagyobb mennyiségű szén-dioxid lekötését biztosítják, továbbá a gyártási folyamat minél kisebb CO2-kibocsátással járjon. Emellett kiemelt cél, hogy az épület újrahasznosítható legyen, vagy megsemmisítése ne járjon nagyobb szén-dioxid-kibocsátással, mint amennyit élettartama folyamán lekötött.

A MAKÉSZ rámutat, hogy az ehhez szükséges alapanyagok jelenleg szinte csak import útján elérhetők, ezért törekedni kell rá, hogy idehaza is találjanak ehhez megfelelő anyagokat, azokat ellássák a megfelelő minősítéssel és használják.

Népszerűsíteni kívánjuk a faépítészetet, erősíteni a fa használatát, nemcsak a családi házas szegmensben, hanem a társasházakban a középületeknél (iskolák, óvodák stb.), valamint a felújításoknál is

– mondta Kárpáti József, a MAKÉSZ elnöke.

Háttérbe szorultak a természetes anyagok

A MAKÉSZ célként tűzte ki a karbonsemleges technológiákra való átállást annak érdekében, hogy az évszázad közepére nullaközeli szintre lehessen csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ehhez növelni kell a szén-dioxid-megkötést, amit legeredményesebben növények útján lehet megtenni – erdőgazdálkodás (fakitermelés), valamint kenderültetvények segítségével. (A kendernél nincsenek kártevők, nem rohad, nem támadják a rágcsálók, és kiváló hőszigetelő tulajdonsággal bír.) Mindez azért fontos, mert napjainkban az építőipar a környezetet leginkább terhelő iparágak egyike. Az épületek felelősek az energiafelhasználás 40 százalékáért, valamint a szén-dioxid-kibocsátás 28 százalékáért.

A szervezet idén bevezeti a karbonsemlegességi mutatót, az épületek karbonlábnyomának objektív adatok alapján meghatározott értékét, amit az Energia Tanúsítvány mellékleteként adnak át. Ennek részeként meghatározzák az épületek biológiai tulajdonságait, valamint az emberi tartózkodásra való hatását.

Sajnálatos folyamatként aposztrofálják az évszázadokon át megbecsült és alkalmazott természetes építési anyagok háttérbe szorulását. Helyettük több ezer tonna újrahasznosíthatatlan hulladékot építünk be az épületeinkbe, amely jelentős energiaráfordítással és hosszú szállítási útvonalon jut el hozzánk. „Ezen változtatni kell. Kötelességünk és felelősségünk megfontoltan és takarékosan bánni a rendelkezésre álló erőforrásainkkal környezetünk megóvása érdekében” – fogalmaztak. 

„Klímavédelmi kötelezettségeink elérése érdekében olyan építési termékeket, építőanyagokat kell használni, amelyeknek az előállítása is a lehető legkevesebb energiafelhasználással és károsanyag-kibocsátással történik. A körforgásos gazdálkodás értelmében újrahasznosítható anyagok használatát kell bevezetni” – tették hozzá.

Az új épületeknél el kell érni a legkisebb hőveszteséget, a legalacsonyabb energiaigény-szintet. A hűtés-fűtés esetén a hőszigeteléssel, az árnyékolás szabályozásával csökkenthetjük az energiaigényt, a fennmaradó igényt pedig megújuló energiaforrással – például solar technológiával – pótoljuk.

Az egyéb energiát igénylő berendezéseknél – például a világításnál – pedig a hatékonyságot kell növelni, kisebb energiaigénnyel ugyanolyan vagy még jobb teljesítményt produkálni.

Kilencpontos terv

A tagozat kilenc pontban határozta meg azokat a lépéseket, amiket végre kíván hajtani a klímavédelem érdekében.

1. Ipari folyamatok és előregyártás: A fával történő építés hosszú évtizedekre, sőt évszázadokra jelentős CO2-megtakarítást eredményez. A fa könnyű és erős, ami – számos más előnye mellett – ideális a készházak üzemi körülmények közötti előregyártásához.
2. A fa CO2-megtakarító és -tároló képessége: Egy, az Európai Erdőgazdálkodási Intézet által készített tanulmány szerint a felelősségteljes erdőgazdálkodással vezetett erdők 13 százalékkal csökkentik  az általános klímaváltozást, beleértve a CO2-megkötést, ami köbméterenként  0,9-1,2 tonna szén-dioxid megkötését jelenti a fa növekedése alatt. Az építkezésnél felhasznált minden köbméter fa pedig 1,1 tonnával több CO2-t takarít meg napjaink tipikus építőanyagaihoz képest.
3. Alapanyag-takarékosság: A MAKÉSZ által előregyártott házakhoz használt fa többsége fenntartható erdőgazdálkodásból származik. A digitalizáció és az automata vágás eredményként pedig kevesebb alapanyagot használnak fel. Ezáltal a előregyártott favázas szerkezetek különösen alapanyag-kímélők, ezzel párhuzamosan pedig egyszerre teljesítik a legmagasabb standard előírásokat.
4. Energiahatékonyság: A gyártástechnológiának, a tökéletesen működő hőszigetelésnek, továbbá a fa hőmegtartó képességének köszönhetően az előregyártott favázas épületek kivételesen nagy energiamegtakarítási potenciával rendelkeznek. A MAKÉSZ célja, hogy ezen karbonsemleges technológiát minél szélesebb körben alkalmazzák.
5. Innováció és digitalizáció: Az üzemi készházgyártók egy része már évek óta mint digitális úttörők szerepelnek az építőiparban. Például a projektkezelések digitalizációjával, kezdve az épület iniciális tartalmának meghatározásával és a  BIM-ben (Building Information Modelling) történő tervezéssel, az automatizált gyártással egészen a kulcsátadásig a teljes folyamat standardizált, és egy digitális fájlban elérhető, ami információt ad a felhasznált anyagokról – egyben digitális épületerőforrás-igazolványként is funkcionál, továbbá az Energia Tanúsítvány mellett tartalmazza, hogy a felhasznált építőanyag – a CO2-lekötés, valamint a CO2-kibocsátás csökkentésén keresztül – milyen mértékben járul hozzá a klímavédelemhez.
6. Körforgásos gazdasági modell: Az építőipar jelenleg túlzottan energia- és alapanyag-igényes, továbbá óriási mennyiségű hulladékot termel. Ezzel szemben a favázas készépületek az alapanyag-kíméletességnek és -takarékosságnak, valamint a digitalizált tervezésnek és gyártástechnológiának köszönhetően jelentősen hozzájárulnak a fenntartható, körforgásos gazdasági modellhez.
7. Többfunkciós épületek: A gyári körülmények között gyártott készházak nem csupán a családi házakat vagy az egy-két lakásos társasházakat jelentik, de apartmanok, iskolák, óvodák, sőt akár 100 lakásos, pluszenergiás társasházak kivitelezésére is alkalmas a szerelt technológia. Alapanyagukat tekintve  akár hibrid favázas épületeket is fel lehet húzni (például kenderbeton, szalmabála hőszigetelés vagy épp könnyűvályog használatával). Továbbá meglévő többfunkciós épületek felújítása is lehetséges favázas, illetve faalapú építési termékekkel, belső oldali hőszigetelésekkel.
8. Egészség és komfort: A fa mint természetes építőanyag jelentősen hozzájárul az egészséges belső lakóklímához. A fa önmagában, de hibrid megoldásokkal, (vályog, kender, szalma, gyapjú stb.) különösen jó nedvességmegtartó, valamint páraszabályozó, ideális páratartalmat biztosítva ezáltal. Ezenfelül a készházak kielégítik a jövő környezet-, klíma-, illetve energiahatékonysági igényeit.
9. Rendkívül hasznos építőanyag a fa: Növekedése folyamán a fa a CO2-t kivonja a légtérből, emellett nagy mennyiségű oxigént juttat oda. Kis energiafelhasználással kitermelhető, feldolgozható. A karbonsemleges technológia, a nettó zéró karbonszint elérése nem valósítható meg természetes építési termékek nélkül. Bár nem épülhet minden természetes alapanyagok felhasználásával, a fa építési termék újrahasznosítható. Életciklusa végén, fűtésre használva is csak annyi szén-dioxidot szabadít fel, amennyit a növekedése során megköt. Mint építőanyag fenntartható módon csökkenti az ökológiai lábnyomunkat, nagymértékben hozzájárul a klímavédelemhez, a karbonsemleges technológiák bevezetéséhez.

Egybevág a kormány és a MAKÉSZ szándéka

A modul, mobil, tiny house és konténerházak az olcsó lakhatási megoldás egyik lehetősége lett. Elterjedt, hogy mérete miatt nem kell építési engedély, nem tartozik az egyszerű bejelentési eljárás keretébe sem. Ez azonban nem állja meg a helyét.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium minisztere és főépítésze kijelentette, hogy a jövőben több energiahatékony, pluszenergiával rendelkező épületet szeretnének látni Magyarországon, továbbá az is elhangzott, hogy a karbonsemlegesség érdekében több fát kell használni az építőiparban. „Örömmel fogadtuk ezeket a megfogalmazásokat, hiszen a készházak ezzel a technológiával készülnek” – közölte a szervezet.

Jöhet a Nemzeti Mintaház Park

A MAKÉSZ örömmel fogadta a Nemzeti Mintaház Park tervezett létesítését örömmel – aminek fontosságát korábban az Indexnek is kiemelték –, a kiírt pályázatban szereplő 12 telekből hetet a MAKÉSZ tagjai nyertek el. A Mintaházparkban felállított monitorozható házak, termékbemutatók, tanácsadás a jövendőbeli megrendelőknek, felújítóknak, magánszemélyeknek, önkormányzatok képviselőinek, valamint a szakembereknek is segítséget nyújthatnak.

(Borítókép: MAKÉSZ)