Rizikó nélkül fogadhat a fellendülésre

Teljesen megfordultak a tőkepiaci folyamatok az elmúlt évben – mondta Hajdu Egon, az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. befektetési igazgatója. Jól látható, hogy 2019 és 2022 között nem emelkedtek az árak, ám eközben a tőkepiacokon komoly nyereségek realizálódtak, és csak itt lehetett kivédeni a negatív reálkamatot. Ennek következtében ugyanakkor egyértelműen buborék fújódott, miután általános volt az a vélemény, hogy nincs más alternatíva.

Nagyot buktak a tőkepiacok

Az elmúlt évben megfordult a helyzet: az árak a reálgazdaságban emelkedtek, az infláció miatt folyamatos lett a kamatemelkedés. Ennek köszönhetően a tőkepiacok nagyon komoly veszteséget szenvedtek, és ezen belül a részvénypiacok voltak a legnagyobb vesztesek.

A Coviddal ellentétben, az ukrán háború elindulása és az infláció megugrása miatt a piaci árak nem tudtak visszatérni a korábbi szintekre – ismertette Komm Tibor elnök-vezérigazgató.

Az idei évet alapvetően újra a fundamentumok határozhatják meg.

Ugyanakkor Komm Tibor szerint a nagyon feszes munkaerőpiac miatt egyelőre nem tudtak megállni a jegybankok a kamatemelésekkel, ez pedig tartósan mélyben tartja a piacokat.

A legutóbbi adat szerint 3,4 százalékos a munkanélküliség az USA-ban, amilyen alacsony szintre 1969 óta nem volt példa. Az ennek hatására megemelkedő bérdinamika egyre nagyobb hatással van a jegybankok kamatdöntéseire. Épp ezért az Eurizon még egy-két kamatemelést vár mind a amerikai jegybank szerepét betöltő Fedtől, mind az Európai Központi Banktól, és az azt követő hónapokban sem számítanak arra, hogy elindulnak lefelé a kamatok.

Több jel mutat a recesszió elmaradására

A szakemberek szerint egyelőre bizonytalan, hogy hard landing (recesszió) vagy soft landing (alacsony növekedés) jellemzi-e idén a gazdaságokat. Hajdu Egon emlékeztetett: az elmúlt év végi elemzői konszenzusok 90 százalékra tették a recessziót az Egyesült Királyságban, az eurozónában az elemzők 80 százaléka várt gazdasági visszaesést, míg az USA recessziójára az elemzők 65 százaléka fogadott.

Az Eurizon megítélése szerint ugyanakkor az elmúlt hetekben sokan felülvizsgálták már korábbi véleményüket. Ebben ugyancsak épp a munkaerőpiaci adatok játszanak szerepet, recessziós környezetben ugyanis a munkaerőpiaci mutatóknak romlaniuk kellene. A befektetési alapkezelő ezért inkább arra tesz, hogy a globális gazdaság visszaesése elmarad majd.

A csökkenő infláció és a még szigorító vagy nem lazító jegybanki lépések pozitív reálhozamot eredményeznek egyelőre a piacokon. A részvénypiacokon viszont a kilátások továbbra sem kedvezők – mindez annak ellenére hogy az egy részvényre jutó nyereség- (EPS) várakozások is elmozdultak a mélypontokról.

Sokáig marad a magas kamat itthon

Magyarországon az infláció elfutása miatt a jegybank drasztikus kamatemelésekre kényszerült. Az őszi, nagy lépés óta ugyanakkor a jegybank megállt, s a magas szinten meghúzott kamatszint elhozta a várt piaci stabilitást is, amit a forint több hónapos mélypontja is jelez.

Itthon ugyanakkor még jó ideig magas kamatszintre kell felkészülni. Komm Tibor szerint nehéz lesz év végére egy számjegyű tartományba kormányozni az inflációt, ezért a kamatcsökkentések is lassabbak lesznek.

A megváltozott kamatkörnyezetben komoly átrendeződés volt látható a háztartások megtakarítási szerkezetében. A lakossági állampapírokból jelentős összeg áramlott a befektetési alapokba.

ugyanakkor Komm Tibor szerint a szuper állampapírhoz hasonló likviditási engedmények (például a százszázalékos árfolyamon való visszavásárlás lehetősége) az új sztárnál, az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírnál (PMÁP) nincsenek meg, így ettől az instrumentumtól – bár sikerét jól mutatják az értékesítési adatok – azért nem várható olyan mértékű áttörés, mint amire korábban a MÁP+ volt képes.

Van jobb az inflációkövető állampapírnál?

Ráadásul a befektetési alternatívák közül több olyan is van, amely rövid távra, azaz nem a PMÁP 3 és 5 éves futamidejére kínál versengő hozamot.

Ezt a vélekedést támasztja alá egyébként a befektetésialap-piac is: már tavaly is lényegében csak a rövid kötvény- és pénzpiaci alapokban lehetett növekedést felmutatni. Utóbbi részaránya a 2021-es 0,39 százalékról 3,56 százalékra nőtt az alapokban lévő vagyoni tortában, míg a piac mintegy 1450 milliárd forintos tavalyi növekedéséből több mint 1100 milliárdot a rövidkötvény-alapok realizáltak.

Miután a PMÁP hozamelőnye a 3 hónapos papírokhoz képest most már nem olyan jelentős, a mostani részvénypiaci értékelések szerint

A tájékoztatón szóba került az alapkezelők által is jegyezhető, egyhetes futamidejű, a mindenkori irányadó kamat, azaz jelenleg 18 százalékot fizető egyhetes MNB-kötvény kérdése. Az Eurizon szerint ilyen instrumentummal a piac olyan rég nem találkozott, hogy gondolkodtak a besorolásán. Az Eurizon értékelése szerint ez nem állampapír, ezért sima banki kötvényként tudják értékelni, és maximum 10 százalékos mértékben tudják beengedni az alapjaikba. Ugyanakkor – miután az új lehetőség a diszkontkincstárjegy-kamatokat is befolyásolja majd – a viszonylag magas rövid hozamok a komolyabb kamatcsökkentésig megmaradnak majd.

Kockázatkerülők is spekulálhatnak

A kamatszintek jelentős emelkedése ugyanakkor újraélesztette a tőkevédett származtatott alapok piacát: 2022-ben hat ilyen tőkevédett alappal jelentkezett az Eurizon, és 2023-ban is kitart a tőkevédett konstrukciók mellett, hiszen ezekkel az alapokkal a befektetők részvénypiaci teljesítményekhez kötött hozamokat élvezhetnek a kötvénypiacokra jellemző tőkevédelem mellett.

A tavaly piacra dobott, tőkevédelem mellett minimumhozamot kínáló termékünk rég nem látott ügyfélérdeklődés mellett 10 milliárd forintot meghaladó vagyonnal zárta a tőkegyűjtési időszakot. Ezért újabb, hasonló alap értékesítése kezdődik meg hamarosan, s 2023-ban további határozott futamidejű tőkevédett részalapokat szándékozunk indítani

 – mondta az elnök-vezérigazgató.

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)