Megtudtuk, mikor drágulhat ismét kedvenc szórakozásunk
További Gazdaság cikkek
- Eldőlni látszik, megelőzi-e Kína az Egyesült Államokat a gazdasági harcban
- Fickósan ébredt a forint karácsony másnapján
- Árulkodó számok: úgy vettek fel hitelt a magyarok, mintha nem lenne holnap
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
A mozihálózat évente egyszer, általában decemberben, januárban nyúl az árakhoz, ez tavaly októberben történt, mivel a Cinema City rezsiköltségei a hétszeresére emelkedtek. 17,5 százalékos, nominális értéket tekintve 300-350 forintos jegyáremelést hajtottak végre.
Habár a Cinema Citynek optimalizálnia kell költségeit az energiaárak növekedése és az infláció mértéke miatt, jelenleg nincs napirenden az áremelés
– osztotta meg Buda Andrea.
A mozik eltérő árakkal operálnak a fővárosban és vidéken, utóbbiakra nem érvényes az az állítás, hogy olcsóbb videóstreamingre előfizetni, mint hatalmas vászonról nézni a kasszasikereket. A növekvő költségek miatt a mozizók a büfé árainál is tapasztalhatnak emelkedést, amelynek mértéke legutóbb 15 százalékot tett ki.
A megnövekedett költségek miatt rövid időre tavaly novemberben csökkentették a nyitvatartást, azonban az Avatar műsorra tűzésekor és a csúcsidőszaknak számító év végi ünnepek miatt minden visszatért a régi kerékvágásba. Hétköznap Budapesten délben, vidéken délután 1-kor, hétvégén pedig 10 órakor nyitnak.
Nem konkurencia a streaming
„A streaming és a mozi között körülbelül az a különbség, hogy valaki otthon főz vagy étteremben fogyaszt, vagyis a néző nem ugyanazt az élményt, filmkínálatot és minőséget kapja” – közölte a mozihálózat képviselője, aki leszögezte, hogy a streaminget nem tartják versenytársnak.
A koronavírus-járvány utáni időszakban előfordult, hogy ugyanazon a napon jelent meg a film a moziban és a streaming kínálatában is, azonban ez már nem jellemző a nagy filmstúdiók gyakorlatában. A filmstúdiók rájöttek mostanra arra, hogy nagyobb bevételt érhetnek el, ha az adott filmet egy bizonyos ideig vetítik a mozikban, és csak azt követően töltik fel a streamingszolgáltatók platformjára. Régebben ennek az átfutási ideje 90 nap volt, mostanra mintegy a felére csökkent.
Sokáig marad vásznon az Avatar 2.
A forgalmat tekintve speciális időszaknak vagyunk tanúi: anno az Avatar első része a 3D-nek köszönhetően pont egy mélypontról terelte vissza a nézőket a moziba. Az első film rekordnézettséget produkált, 1,2 millió embert vonzott be, a második rész 950 ezernél tart jelenleg. A két film között több mint 10 év telt el, így a bevételek nehezen hasonlíthatók össze, az azonban elmondható, hogy az ötödik hét után átlépte az első rész jegyárbevételét, mostanra világszinten meghaladta a 2 milliárd dollárt, Magyarországon pedig a 2 milliárd forintot. A sci-fi/akciófilm iránti érdeklődés hétről hétre apad, azonban még most is sokan váltanak rá jegyet, ezért hosszú kifutással lehet számolni.
Az előzőek alapján a mozis társadalom sokat köszönhet az Avatarnak, amely által sokan ismét rákaptak a mozizás ízére.
Emellett az Oscar-díj-gyanús filmek is bevonzzák az érdeklődőket, ám az igazi roham áprilisban indulhat a blockbusterek érkezésével, ezekből ugyanis nem lesz hiány: Halálos iramban, Transformers, Indiana Jones, továbbá a Galaxys őrzőit és A kis hableányt is vetítik majd. Buda Andrea szerint habár az idei év is jól alakulhat, várhatóan 2024-ben térhet vissza a szektor a járvány előtti szintre, azonban ehhez sok múlik azon is, hogy a forgalmazók mennyire nyúlnak majd a zsebükbe egy-egy alkotás népszerűsítésekor. A filmek forgalmazása után járó díjak üzleti titoknak minősülnek, ezek filmenként és hetenként is változnak – tette hozzá a marketingigazgató érdeklődésünkre.
Az elmúlt félévben több magyar filmet is vetítettek, azonban tavaly a hazai produkciók közül egyik sem érte el a már sikernek minősülő 100 ezres nézőszámot. Buda Andrea szerint jóval korábban, több hónappal a premierjük előtt kellene megkezdeni ezek népszerűsítését.
(Borítókép: Leonardo Munoz / VIEWpress)