Már látszik, hogy mikor állhat meg az élelmiszerárak emelkedése

Januárban a 2022 decemberéhez képest mért drágulás átlagosan 0,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt, 2021 decemberéről 2022 januárjára fordulva: 3 százalék helyett 2,4 százalék. Egyes élelmiszerek esetében azonban a korábbinál látványosan kisebb áremelkedés volt megfigyelhető – állítja Héjja Csaba, az MKB Bank és a Takarékbank szenior elemzője. Ezek közé az élelmiszerek közé sorolta

„Ezek a termékek havi összevetésben drágultak ugyan, de beigazolódott az a korábbi véleményünk, hogy a 2023 eleji áremelések egy részét likviditásteremtés miatt a piaci szereplők előrehozták tavaly év végére” – közölte az elemző. 

Januárban éves összehasonlításban a sertéshúsoknál volt nagyobb mértékű átárazódás, ennek az az oka a szakértő szerint, hogy 2022 elején még alacsonyan voltak az árak az általános piaci helyzet miatt, és csak később indultak emelkedésnek. A tőzsdei gabonatermékek ára csökkenni kezdett, de az időbeli átfutás miatt a bolti árakban még a 4-6 hónappal ezelőtti árszintek érhetők tetten. „Ez azt jelenti, hogy ha tovább emelkedtek volna az árutőzsdén az árak, az jelentősen növelte volna a feldolgozók önköltségét” – tette hozzá Héjja Csaba.

A következő hónapokban enyhülhet az áremelkedés

A Magyar Bankholding közleményében ugyanerről a kérdésről azt írják: az alacsonyabb mértékű átárazásban szerepet játszott a kiskereskedelmi forgalom zsugorodása és a kereslet csökkenésének árcsökkentő hatása. Ugyanakkor az év első hónapja rendszerint gyengébb kiskereskedelmi forgalmat hoz, gyakoriak az akciók – idén is jelentősek voltak –, a KSH azonban nem mér akciós árakat.

Az energiaárak világpiaci mérséklődésével kapcsolatban az MKB Bank és a Takarékbank agrár-élelmiszeripari elemzői arra számítanak, hogy április-május környékén lesznek az élelmiszerárakban érezhető a hatásai, drasztikus csökkenésre ugyanakkor nem lehet számítani.

Héjja Csaba hozzátette: a jelenlegi várakozások alapján az élelmiszer-infláció a 2023-as év végére egy számjegyűre mérséklődhet.

Az élelmiszerek egy év alatt több mint 40 százalékkal drágultak

A legfrissebb inflációs adatok szerint 2023 januárjában a fogyasztói árak átlagosan 25,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2,3 százalékkal nőttek.

A KSH adatai alapján egy év alatt, 2022 januárjához képest az élelmiszerek ára 44 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (80,6 százalék), a tojás (79,4 százalék), a vaj és vajkrém (76,6 százalék), a sajt (76,1 százalék), a tejtermékek (75,8 százalék), az édesipari lisztesáru (73,8 százalék), a száraztészta (66,4 százalék), a margarin (57,9 százalék), a péksütemények (56,3 százalék), a baromfihús (48,3 százalék) és a tej (48,2 százalék) drágult. A termékcsoporton belül az étolaj ára 6,4, a liszt ára 0,9 százalékkal csökkent.

Az MNB szerint tavasszal lehet árcsökkenés

A jegybanki döntéshozók egybehangzóan úgy vélik, hogy az infláció csökkenése a második negyedévben felgyorsul, és év végére újra egy számjegyű tartományba kerül, majd 2024-ben a jegybank 2-4 százalékos toleranciasávjába mérséklődik. A jegybank a tavaszi hónapokban várja az élelmiszerárak csökkenését.