Kivonta a kardot a GVH, megnézik, miért ilyen magasak az élelmiszerárak

Egész Európában Magyarországon a legmagasabb az infláció, ezen belül pedig az élelmiszerárak emelkedése, a kormány álláspontja szerint azonban ezek okai nem a magyar gazdaságon belül keresendők. „Elsősorban a háború gazdasági hatásai és a fegyveres konfliktusra válaszként született brüsszeli szankciók lökték az egekbe a hazai fogyasztói árakat” – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökével közösen tartott keddi sajtótájékoztatón.

A miniszter szerint az Európa-bajnok címet bezsebelő magyar infláció amiatt szökött az egekbe, mert Magyarország energiaimport-kitettsége nagyon magas, mind a gáz, mind az olaj tekintetében. Az uniós szankciók pedig épp az energiahordozókat sújtják, amik árai ezáltal jelentősen emelkedtek. 

A kormány célja, hogy év végére egy számjegyűre redukálódjon az infláció, ehhez pedig minden gazdasági szereplőre, hivatali szervre szükség van, így a GVH-ra is, amelyet különleges jogkörökkel ruházott fel a kabinet.

Ennek keretében a versenyhivatal gyorsított ágazati eljárásban vizsgálja, versenyjogi anomáliák is meghúzódnak-e az elszálló élelmiszer-infláció mögött. Ez egy gyors és hatékony fegyver a GVH kezében a kartellgyanú kivizsgálásához

– fűzte hozzá a tárcavezető.

Kartellgyanút vizsgál a hivatal

A versenyhivatal egy, a kormánytól független hivatalos szerv – mondta Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke, aki szerint alapesetben a monetáris és a fiskális politika alakítja azokat a folyamatokat, amik az infláció befolyásolására irányulnak, a GVH „a magyar embereket, fogyasztókat, valamint a jogkövető magatartásra törekvő vállalkozásokat védi” – tette hozzá.

Mindehhez új eszközökkel ruházták fel a versenyhivatalt, ilyen például az úgynevezett soft law eszköznek számító felszólító levél, amelynek célja, hogy az ezen az úton jogsértés okán figyelmeztetett vállalkozás saját maga lépjen jogkövető útra.

„Az Európában egyedülállónak számító gyorsított eljárásnak köszönhetően sokkal célzottabban tudja lefolytatni a GVH egy-egy szektor vizsgálatát. Akár bírói engedéllyel is végezhet házkutatást a releváns adatok megszerzése érdekében, szem előtt tartva azonban az üzleti titokra vonatkozó jogszabályt” – mondta a hivatal első embere.

A GVH vizsgálata 60-90 napot vesz igénybe, várhatóan április 20-ig lezárul. Már zajlik az adatgyűjtés – ismertette Rigó Csaba Balázs. Többek között azt veszik nagyító alá, hogy a kiskereskedelmi láncok megfelelő módon versenyeztették-e a beszállítókat.

„Kérdés, hogy valóban beszélhetünk-e profit hajtotta inflációról, és a nemzetközi okok mellett a kínálati sokk is hozzájárult-e a több mint 40 százalékos általános élelmiszerár-emelkedéshez” – mondta a GVH elnöke.

Dezinflációs időszakba léptünk

Rigó Csaba Balázs szerint – ahogy az a tejtermékeknél elkezdődött – már elindultak az árcsökkenési folyamatok, a kérdés, hogy van-e kartellezés kereskedői részről, ami akadályozza az árnyesést.

A GVH elnök bízik benne, hogy pusztán a hivatal jelenléte jogkövető magatartásra sarkallja a szektort, és csökkenő árakkal találkozhatunk a boltok polcain.

Szerinte a beszállítók hatékonyabb versenyeztetése is csökkenő árakat eredményezhet, végeredményben az infláció mérséklődéséhez vezethet.

Hasznos az árstop

A kiskereskedelmi szektor szereplői egyöntetűen az egyes élelmiszerekre érvényben lévő hatósági árak kivezetését kérik a kormánytól, mondván, az ársapkák tönkreteszik őket.

Jogos a kritika, ám a kabinetnek azt kell vizsgálnia, hogy szociális alapon helyes-e hatósági árakat alkalmazni. Úgy látjuk, hogy igen, hiszen a pozitív hatása nagyobb azáltal, hogy a nehéz helyzetben lévők olcsóbban jutnak alapvető élelmiszerekhez

– mondta az Index kérdésére Gulyás Gergely.

A miniszter nem bocsátkozott jóslatokba azzal kapcsolatban, hogy még az április 30-i határidő előtt kivezetik-e az élelmiszerárstopot, arra pedig, hogy van-e esély arra, hogy újabb három hónapra meghosszabbítják a hatósági árakat, úgy válaszolt: a kormány a határidő lejárta előtt körülbelül két héttel vizsgálja meg annak hatásait, és ennek fényében dönt a hosszabbításról.

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)