Kilónként, literenként akár 300 forint mínuszt is jelenthet az ársapka

A legszembetűnőbb a cukor, az olaj, valamint a csirkemell esetében, ahol literenként, illetve kilogrammonként 200-300 forint vesztesége van egy boltnak – ennyivel nagyobb a beszerzési ár a hatóságinál – jelezte Neubauer Katalin. A kisboltok, valamint a magyar tulajdonú üzletláncokat képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára megjegyezte:

Üdvözlendőnek tartja, hogy a tejtermékek esetében – amelynél 80-90 százalékos drágulás ment végbe – már észlelhető egyfajta árkonszolidáció. Ám még így is literenként 100 forint veszteség tapasztalható. Az árcsökkenés pedig az importtejnek tudható be.

A fogyasztói felhalmozás visszaszoruló tendenciát mutat, várhatóan akkor lesz ismét egy nagy roham, amikor fény derül az ársapkák kivezetésének időpontjára.

A fogyasztóvédelem folyamatosan ellenőrzi, hogy az üzletek megfelelő mennyiségű hatósági áras terméket tartanak a boltok polcain, valamint az előírtaknak megfelelő készlet kétszeresét raktározták-e el – mondta az MNKSZ főtitkára.

Tudatos helyett kényszerű importnövelés

Nagy István agrárminiszter szerint a nagy üzletláncok szándékosan növelték az import arányát, hátrányba hozva ezzel a hazai termelőket, amit zsarolási módszernek tud be. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint egyes esetekben valóban nőtt az import aránya, ám mindezt a kényszer szülte. „A termelő, beszállító az alapanyagoknál, míg a kereskedő a készterméknél kényszerül esetenként importra” – mondta az Indexnek Vámos György. Az is előfordult, hogy a beszállító nem tudott a vásárlók – nemegyszer kiszámíthatatlan – igényeihez igazodva szállítani – tette hozzá.

Főként a sertéshús, valamint a csirkemell beszerzésekor kényszerültek behozatalra a beszállítók és kereskedők a piactorzító hatások miatt: a csirkemell fogyott, a csirkecomb nem, ezt a fajta aránytalanságot viszont nem bírja az agrárium – mutatott rá az OKSZ főtitkára. Ezen a téren a kisebb boltok szűkebb pályán mozognak, tekintve, hogy méretük miatt nem éri meg nagyobb volumenű beszerzésen gondolkodni, így marad a magyar piac, ami ugyan jó a hazai gazdáknak, ám drágább a kis üzletnek.

Küzdenek, mint malac a jégen

Vásárlói oldalról nem volt rossz kormányzati lépés a hatósági árak bevezetése, ám senki sem gondolta az elején, hogy több mint egy évig is elhúzódhat a szabályozás. Időközben számos, egyre több és súlyosabb kedvezőtlen hatás nehezítette az élelmiszerárstop pályáját – mondta Vámos György, aki emlékeztetett, hogy a döntés idején, vagyis 2022 elején nem lehetett számítani olyan mértékű drágulásra az élelmiszerpiacon, mint amilyen végül bekövetkezett. „Futballnyelvre lefordítva a második félidőben az ellenfél, vagyis a termelői költségek és az élelmiszeripar belföldi átadási árainak rohamos emelkedése – amit a kereskedőknek követniük kellett –, illetve az élelmiszerárstop maga alá gyűrte a gazdálkodói oldalt.” A főtitkár ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az élelmiszeripar belföldi átadási árai az elmúlt év egészét tekintve nagyobb ütemben emelkedtek, mint az élelmiszerek bolti árai.

A kereskedelmi szektor szereplői nem először lőnek jelzőrakétákat az égbe, rávilágítva, hogy az élelmiszerárstop beláthatatlan károkat okoz a szektorban, és gyakorlatilag tönkreteszi őket.

Ráadásul nem egyéves időszakot kell figyelembe venni, hiszen a hatósági árat a 2021. október 15-ei árakon határozták meg, így egy 15 hónapos intervallumot kell vizsgálni – hívta fel a figyelmet Neubauer Katalin, a kisboltok, valamint a magyar tulajdonú üzletláncokat képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára. „Ez idő alatt igen komoly veszteségeket halmoztak fel az üzletek, és még akár egy újabb hosszabbítás sincs kizárva” – mondta.

Vámos György jelezte: az élelmiszerekre kivetett hatósági ár az összes szereplő közül kizárólag a vásárlónak előnyös.

Az MNKSZ saját hatáskörben végzett felmérésre 40 százalék körüli élelmiszer-inflációt mutat 2022-ben, ami duplája-triplája az európai átlagnak.

Teljesen nem hárítható át a veszteség

Természetes, hogy a kiskereskedők igyekeznek minimalizálni a veszteségeiket – mondta Héjja Csaba, az MKB Bank és a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari üzletágának szenior elemzője. „Az, hogy szétterítették-e más termékekre a veszteségeiket, hosszabb vizsgálatot igényelne, de vegyük figyelembe, hogy nem csak az árstopos termékek előállítási és disztribúciós költségei nőttek jelentősen. Az energiaár-emelkedés nagyobb rezsiszámlákat okozott, a szállítási költségek is nagymértékben nőttek tavaly” – tette hozzá.

A fogyasztói árak emelkedésének legmarkánsabb tétele a beszerzési ár, ami az egekbe szökött, hiszen a termelői szektor vállára is mázsás súlyként nehezedett az energiaárak elszállása jelentette teher, továbbá a terményhiánynak is árfelhajtó hatása volt. „Az élelmiszeriparnak is ezer oka volt arra, hogy árat emeljen. Vagyis a kereskedelmi szektor beszerzési árai magasabbak lettek, mint az az ár, amin – a hatósági ára hatására – kiskereskedőnek a terméket adni kell. Így nemcsak árbevétel-kiesésről, hanem kézzelfogható veszteségről is beszélhetünk kiskereskedelmi részről” – mutatott rá Vámos György.

Mind az OKSZ, mind a MNKSZ főtitkára aláhúzta, hogy

az üzletek kényszerű helyzetükből fakadóan megpróbálták ezt a veszteséget a többi termékre áthárítani, de mindezt korlátozott mértékben tudták megtenni, hiszen jól látható tendencia, hogy egy bizonyos ár felett a vásárlók elfordulnak az adott terméktől, ami arra ösztönzi a kereskedőket, hogy kevésbé vastagon fogjon az árakat felkarcoló toll.

Mindez cáfolja azt a kormányzati narratívát, ami szerint az üzletláncok tudatosan, összehangolva hajtottak-e végre szélsőséges mértékű áremeléseket. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt, a kartellgyanút pedig a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálja.

„Szakmailag nehezen elképzelhető, hogy egy olyan évben, mint a tavalyi – még ha szándék lett is volna rá – összehangolt áremelést tudjon végrehajtani a szektor, hiszen a nem hatósági áras termékeknél ugyanúgy piaci verseny folyik a vásárlók kegyeiért, mint korábban” – mondta Neubauer Katalin.

Vámos György szerint a kiskereskedelmi volumen tavalyi harmadik, illetve negyedik negyedévre is vonatkozó csökkenése is jól példázza, hogy a vásárlóerő csökken, vagyis a forgalom-visszaesés gátat szab a túlzott áremelésnek.

Vezessék ki!

A Magyar Kereskedelmi Iparkamara, az OKSZ, az MNKSZ, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint egyéb termelő, élelmiszer-feldolgozó szervezetek együttesen arra kérik a kormányt, hogy

a tervezhetőség, valamint a piaci egyensúly visszaállítása érdekében minél előbb döntés szülessen az élelmiszerekre vonatkozó hatósági árak kivezetéséről.

Virág Barnabás MNB-alelnök is arról beszélt, hogy az inflációs csúcs elérését követően tér nyílik az élelmiszerárstop kivezetésére. Ezt a csúcsot januárban elértük, így itt a lehetőség, hogy a kormányt döntést hozzon a hatósági árak eltörléséről – mondta Vámos György.

Ezzel egyetértve nyilatkozott a MNKSZ főtitkára is, aki szintén az azonnali kivezetés mellett tört pálcát, mondván: április 30-ig még két és fél hónap van hátra, ami elég sok idő a további veszteségek elszenvedéséhez.

„A közös fellépés azért is elengedhetetlen, mert az utóbbi időben nagyon rossz színben tüntették fel a kereskedelmi szektor szereplőit. Ez azt az érzést kelthette a vásárlóban, hogy az üzletek más termékek túlárazásával próbálják kompenzálni veszteségeiket, holott a boltok polcain tapasztalható drágulás egyértelműen a beszállítói árak nagymértékű növekedésének, valamint a gyenge forintárfolyamnak tudható be” – mondta.

A kormány helyesli az ársapkát

Jogos a szakmai szervezetek kritikája, ám a kormánynak azt kell vizsgálnia, hogy szociális alapon helyes-e hatósági árakat alkalmazni. Úgy látjuk, hogy igen, hiszen a pozitív hatása nagyobb azáltal, hogy a nehéz helyzetben lévők olcsóbban jutnak alapvető élelmiszerekhez – mondta az Index kérdésére Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A tárcavezető nem bocsátkozott jóslatokba azzal kapcsolatban, hogy még az április 30-i határidő előtt kivezetik-e az élelmiszerárstopot, arra pedig, hogy van-e esély arra, hogy újabb három hónapra meghosszabbítják a hatósági árakat, úgy válaszolt: a kormány a határidő lejárta előtt körülbelül két héttel vizsgálja meg annak hatásait, és ennek fényében dönt a hosszabbításról.

Héjja Csaba szerint egyelőre még nem korai következtetéseket levonni arra nézve, hogy az élelmiszerárstop pozitív vagy negatív hatásai voltak hangsúlyosabbak.

A pozitív oldalon mindenképpen fontos hangsúlyozni, hogy az árstopokkal az volt a jogalkotó célja, hogy az inflációs környezetben még az alacsonyabb jövedelműek is hozzáférjenek az adott termékkörhöz, és ez a cél teljesült. A negatív oldalon a kiskereskedelem veszteségeit látjuk, de arról még nincs pontos adatunk, hogy pontosan hogyan hatott az inflációra az árstop, és milyen hatásai voltak az élelmiszerpiacra

– fogalmazott az elemző.

(Borítókép:  Angel Garcia / Bloomberg / Getty Images)