Szociális vagy politikai intézkedés az ársapka? – erre kerestük a választ

Elsősorban az alacsony jövedelműeket segíti szociális intézkedésként az élelmiszerek ársapkája, azonban ez előbb-utóbb piaci anomáliákhoz vezet, és az árstopos termékek felé tereli a fogyasztókat a lehetséges alternatívák felől – mondta az Indexnek Héjja Csaba, az MKB Bank és a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari üzletágának szenior elemzője. Ezzel szemben Somogyi Zoltán szociológus, a Political Capital alapítója tisztán politikai célokat lát az intézkedés mögött.

Egy hatósági árakról szóló intézkedés akkor éri el célját, ha mindenki hozzáfér az adott termékhez egy olyan inflációs környezetben, mint amit tavaly tapasztalunk. Ebben az esetben mondhatjuk, hogy működőképes – tette hozzá Héjja Csaba.

Rá kell mutatni azonban arra is, hogy a veszteséget valakinek meg kell fizetnie, és most a kiskereskedelem állta a számlát. Egy három hónapos árstop – ahogy a mostani intézkedés is indult – gyakorlatilag tartós akcióként is felfogható, ugyanakkor anomáliákat is okozhat.

Példaként a tej esetét említette: egyes piaci szereplők szerint a fogyasztók akkor tértek át a 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tejre, amikor hatósági áras lett. Előtte csaknem egyforma arányban fogyasztottak 1,5-ös és 2,8-as tejet. A számok nyelvén: a 2,8-as tej szokásos évi 60-65 millió dobozos forgalma 2022-ben 80 százalékkal nőtt Magyarországon. Ez rendkívüli mérték, és a gyártók részéről is érthető, hogy alig tudtak lépést tartani ezzel” – mondta az elemző.

Kinek kedvez valójában az intézkedés?

Nehéz úgy szociális intézkedésnek titulálni a kormány által bevezetett ársapkát, hogy „az árszabályozások mindenki számára egységesek, a leggazdagabbak is vehetnek olcsón csirkemellet, ha kapnak” – mondta Somogyi Zoltán, aki szerint

az élelmiszerárstop egyértelműen politikai termék, amely politikai sikerben mérhető a kormány számára, míg a kereskedelem számlájára hiányként, a fogyasztókéra pedig áremelkedésként írható fel.

A szakértő biztos abban, hogy bevezetése a választásoknak szólt, ami ha nincs, akkor élelmiszerárstop sincs. Hozzátette: a GVH vizsgálata is inkább egy politikai tevékenység, mintsem hogy eredménnyel záruljon. „A piac az piac, és mindig megvédi magát. Ebben az esetben is ez történik. Még akkor is, ha a politika a saját felelősségét a piaci szereplőkre próbálja hárítani.”

Az élelmiszerárstop kivezetése éppúgy politikai döntés lesz, mint a bevezetése volt. „Kivéve abban az esetben, ha már olyan óriási gondokat okoz, ahogy azt láttuk például a decemberi hatalmas üzemanyaghiány esetében, amikor nem volt más választás, azonnal lekerült az ársapka” – jegyezte meg Somogyi Zoltán.

Héjja Csaba szerint egy hosszan fenntartott intézkedés hátránya lehet viszont, hogy a fogyasztók gyorsan felejtenek, és nem is várható el tőlük, hogy tisztában legyenek a termékek tényleges piaci árával. Így amikor megszűnnek a hatósági árak, nem több hónap alatt, hanem egyik napról a másikra megy végbe jelentős mértékű áremelkedés – fogalmazott.

Cáfolják a kartellezést

A kormány szerint azonban már így is jelentős mértékű drágulás ment végbe, aminek okát a kartellezésben véli felfedezni a kabinet. Ezért a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja, hogy az üzletláncok tudatosan, összehangolva hajtottak-e végre szélsőséges mértékű áremeléseket.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint természetes, hogy az árstopos árak esetén visszatérnek a piaci árak – ahogy azt láthattuk az üzemanyagok esetén is –, ám a piac helyreállítása árversenyt indíthat a kereskedők között, amiből profitálhat a vásárló.

Hasonlóan látja a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség is. „Az árak rendeződését várjuk, ráadásul a hatósági áras termékekből készletfelhalmozás történt, így az ársapkák megszűnése egy vákuumot fog eredményezni ezen termékek életében, hiszen a felhalmozás, valamint a piaci árak visszatérése távol tartja a vásárlókat, erre a kereskedőknek reagálniuk kell, vagyis lejjebb kell vinniük az árakat. A piac gyors visszarendeződését várjuk, amennyiben az visszakapja a lehetőséget, hogy önmagát szabályozza” – mondta Neubauer Katalin.

A szakma azonnal kivezetné, a kormány nyugtával dicsérné a napot

A Magyar Kereskedelmi Iparkamara, az OKSZ, az MNKSZ, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint egyéb termelő, élelmiszer-feldolgozó szervezetek együttesen arra kérik a kormányt, hogy

a tervezhetőség, valamint a piaci egyensúly visszaállítása érdekében minél előbb döntés szülessen az élelmiszerekre vonatkozó hatósági árak kivezetéséről, aminek terhét kizárólag ők viselik.

Jogos a szakmai szervezetek kritikája, ám a kormánynak azt kell vizsgálnia, hogy szociális alapon helyes-e hatósági árakat alkalmazni. Úgy látjuk, hogy igen, hiszen a pozitív hatása nagyobb azáltal, hogy a nehéz helyzetben lévők olcsóbban jutnak alapvető élelmiszerekhez – mondta az Index kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A tárcavezető nem bocsátkozott jóslatokba azzal kapcsolatban, hogy még az április 30-i határidő előtt kivezetik-e az élelmiszerárstopot, arra pedig, hogy van-e esély arra, hogy újabb három hónapra meghosszabbítják a hatósági árakat, úgy válaszolt: a kormány a határidő lejárta előtt körülbelül két héttel vizsgálja meg annak hatásait, és ennek fényében dönt a hosszabbításról.

Az árstop hatálya alatt lévő termékek valós piaci ára jelenleg 50-60 százalékkal magasabb a hatósági áraknál. Vagyis ha a kivezetés egyik napról a másikra történik, számítani lehet egyszeri hirtelen áremelkedésre, ugyanúgy, ahogy az üzemanyagok esetében is történt – mutatott rá Héjja Csaba.

(Borítókép: Cole Burston / Bloomberg / Getty Images Hungary)