Sokkoló lehet, ha az átlagfizetéshez hasonlítja a keresetét

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 581 900 forint volt, míg a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 400 300 forint volt – derül ki a KSH csütörtöki jelentéséből.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 581 900, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 592 900 forint volt tavaly decemberben, míg a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 387 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 400 300 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 18,1 százalékkal nőtt. A kedvezmények (valamint az adó- és járulékmentességek) figyelembevételével számított nettó kereset 18,7 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A becsült rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 495 700 forint, 18,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Itt érdemes figyelni

Az érdekes adatok azonban innen következnek. Az Index korábban írt arról, ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk az átlagos munkabérekről, érdemes a reálkeresetekre, valamint a mediánjövedelemre fókuszálni.

2022 decemberében a reálkereset 5,1 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak (infláció) előző évhez mért 24,5 százalékos növekedése mellett. Ez pedig azt jelenti, hogy immár negyedik hónapja csökkennek a reálkeresetek, ráadásul gyorsuló ütemben:

• szeptemberben 1,9
• októberben 2,2
• novemberben 4,7
• decemberben pedig 5,1 százalékkal,

vagyis ennyivel csökkent fizetésünk vásárlóértéke.

A bruttó kereset mediánértéke 447 800 forintot ért el, 18,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit,

Mi a helyzet a tavalyi év egészét nézve?

A KSH adatai szerint 2022-ben a bruttó átlagkereset 515 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 355 300 forintot ért el.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 515 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 526 300 forint volt.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 18,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A jelentős mértékű növekedést elsősorban az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett és pótlólagos béremelések, valamint a 2022-ben végrehajtott minimálbér és garantált bérminimum emelése magyarázza.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (859 600 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (321 500 forint).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 565 700, a nők esetében 467 900 forint volt, ez a férfiaknál 18,1, a nőknél 16,5 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A becsült rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 469 800 forint, 16,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 473 800, a költségvetésben 449 900, a nonprofit szektorban 499 000 forintot ért el, ami 15,0, 17,3, illetve 25,4 százalékos emelkedést jelent az előző évhez viszonyítva. A nonprofit szektor átlagot meghaladó rendszereskereset-növekedéséhez hozzájárult, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény – fenntartójának változása miatt – a költségvetési szektorból ebbe a szektorba került, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesült.

Az egész évet figyelembe véve is most következnek az érdekesebb számok:

• A reálkereset mindössze 2,6 százalékkal nőtt, 14,5 százalékos infláció mellett.
• A bruttó kereset mediánértéke 403 100 forint volt, 15,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 280 600 forintot tett ki, 17,2 százalékkal emelkedett az előző évhez képest.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a munkáltatók teljes körénél – 500 000, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 509 500 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 332 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 344 800 forintot tett ki.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 18,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

Kényszerű emelések

A várakozásokat ismét felülmúlva 18,1 százalékkal nőtt a bruttó átlagbér decemberben, miközben a rendszeres keresetek 18,6 százalékkal emelkedtek, 2018 óta pedig 67,3 százalék volt a rendszeres bérek növekedése – reagált a KSH adataira Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.

Folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem az év végén is, elsősorban annak köszönhetően, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók, továbbá a második és harmadik körös évközi, inflációra reagáló béremelések is felfelé tolták a dinamikát. A tavalyi bérnövekedési ütem így 17,5 százalékot ért el éves átlagban, míg idén a 14 és 16 százalékos bérminimum emelkedések segítségével 15 százalékot elérő lehet a béremelkedés mértéke, azonban a tavalyi évhez hasonló számban megjelenő évközi béremelések esetén ez több százalékponttal magasabb is lehet.

Ár-bér spirál alakulhat ki

A bérköltségek további növekedése, az évközi béremelések és egyszeri kifizetések, illetve az energia- és alapanyagárak megugrása tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a reálérték megőrzése érdekében, ami közelebb viheti a gazdaságot egy klasszikus ár-bér spirálhoz

– mondta az elemző.

Az idei, szintén erőteljesebb minimálbéremeléseknek és alap bérdinamikának, valamint a várható pótlólagos évközi béremeléseknek köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 2 százalék alatti nettó reálbér csökkenéssel kell számolni 2023-ban előreláthatólag, a tavalyi enyhe pozitív emelkedés után – jegyezte meg.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)