Harmincéves energiaügyi jólétnek van most vége, de van rá megoldása Magyarországnak

A klímaváltozás tematizálása, majd a koronavírus-járvány miatt kialakult ellátási nehézségek, végül pedig az orosz–ukrán háború és a rá válaszul érkező szankciós politika erőteljesen felszínre hozta az energetikai kérdéseket. Az elmúlt év, illetve az elmúlt évtized eseményeiből világosan látszik, hogy globális energetikai átalakulás zajlik, amelyre választ kell adnia a világnak, Európának és Magyarországnak is. 

Hosszú távú klímacélok

A kormány még jóval a háború kitörése előtt nagyon komoly klímacélokat fogalmazott meg, egyelőre azonban úgy tűnik, a háború árnyékában ezek a célok háttérbe szorultak. Lantos Csaba leszögezte: a fókusz változott, de a hosszú távú (2030-ra vagy 2050-re kitűzött) célok továbbra is érvényben vannak.

Lantos Csaba szerint az energiadrágulásnak négy nagy nyertese van: a szankciókkal sújtott Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok, Norvégia és Katar, akik egyenként havi tízmilliárd dollár többletre tettek szert ebben az időszakban.

Harmincéves energiaügyi jólétnek van most vége

Az orosz gázról való leválás azt is eredményezte, hogy a német autóipar komoly hátrányba került Kínához és az Egyesült Államokhoz képest is. Mint arra az energiaügyi miniszter emlékeztetett, Európa 30 éven keresztül élvezhette

• egyrészt az oroszokkal kötött megállapodásokat, amelynek köszönhetően Európa olcsó energiahordozókhoz és nyersanyagokhoz jutott,
• másrészt a globalizálódott gazdaság azon jótékony hatását, hogy a távol-keleti, nagy hatékonyságú ipar lenyomta az árakat, valamint
• a 15 évvel ezelőtti pénzügyi krízis után a világ nagy jegybankjainak viselkedése „olcsó pénzt” teremtett.

Lantos Csaba hangsúlyozta: ennek a korszaknak van vége, így a globális infláció tartósan magasabb lesz, erre a kihívásra pedig jelenleg még nincs válasza Európának.

Az elmúlt 12 évben Magyarország valamennyire lazítani tudott az orosz gáztól való függőségén azzal, hogy számos interkonnektort épített a környező országokkal, gyakorlatilag majdnem mindegyikkel kétirányú, nagy teljesítményű földgázvezetéke van az országnak. Az egyedüli kivételt Szlovénia jelenti. Az energiaügyi miniszter elmondta, azon dolgoznak, hogy új interkonnektorpontok valósuljanak meg, bővítve Magyarország lehetőségeit.

Ma fizikailag nincs gond, hiszen az ország ellátása jelentősen, tavaly például 17 százalékkal csökkent a földgázfogyasztás. Az unió 15 százalékot várt el minden országtól, mi ezt túlteljesítettük. Gázbeszerzéseink kereskedelmi szempontból lefedik a mi szükségletünket. Egy kérdés van, hogy a dél felől érkező gázvezetéket ne érje szabotázs

– tisztázta Lantos Csaba.

Az akkumulátorgyárak

Ellenzői szerint az akkumulátorgyárak környezetszennyezők, Lantos Csaba szerint azonban ezek a kritikák csupán információhiányból eredhetnek. Mint hangsúlyozta, a környezetvédelmi kérdést komolyan veszik, az uniós elvárásoknál is szigorúbb szabályoknak kell megfelelniük. 

Azt nem lehet tagadni, hogy az ipari létesítmények bizonyos kibocsátással járnak. Azokkal az akkumulátorokkal, amik itt fognak készülni, azok olyan autókat működtetnek, amelyek karbonlábnyoma kisebb lesz

– mondta a miniszter.

Magyarország energiastratégiája

Az atomenergia kapcsán arról is beszélt Lantos Csaba, hogy más országok, akik be akarták zárni az atomerőműveiket, azok is újakat építenek. Az unió elfogadta a magyar építkezést, és nem tekinti károsnak, hiszen a nukleáris energia biztonságos és karbonsemleges. Mint azt elmondta, a jelenlegi paksi atomerőmű üzemidejét meg akarják hosszabbítani, emellett Paks 2 megépítése is tervben van.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a belföldön előállítható energia a legfontosabb, a legjelentősebb termelő hosszú távon a paksi atomerőmű lesz. A meghosszabbított üzemidejű régi és az új blokk a fogyasztás felét fedezheti

Lantos Csaba a beszélgetés végén a geotermikus lehetőségekről elmondta: naperőműből 4 gigawattnyi a vállalásuk, amely 2030-ra akár 10 gigawattra is növekedhet, a mi égövünkön azonban az elvi kapacitások 15 százalékát tudják kihasználni. A szélkerékről sem akarnak lemondani, valamint a vízerőművekről sem, emellett pedig szivattyútározós erőműben is gondolkodnak. Kiemelte: több olyan intézmény is van Magyarországon, ahol a geotermikus energiát használjuk, ha ez előrehalad, évi 1-1,5 milliárd köbméter gázt lehet majd kiváltani vele.

Vannak jelei annak, hogy a föld mélyéből nagynyomású gőzt tudunk kitermelni, majd turbinákra közvetlenül rávezetni. Pénzt kell rá áldozni, hogy kiderüljön, ez tényleg létező és használható tartalék, egyelőre egy ilyen erőmű van Magyarországon 

– magyarázta Lantos Csaba.