A régió legnagyobb biztosítófelvásárlói között a magyar állam

A koronavírus-járvány miatti visszaesés átmeneti volt a régiós biztosítási piacon 2020-ban, az életágban 2021-re korrigált a piac, sőt a nem életágban még a 2019-es szintek fölé is tudott emelkedni a díjbevétel – mondta el Vajda Zsolt, a Deloitte partnere.

Pámer Balázs, a tanácsadó cég igazgatója szerint ugyanakkor a növekedés a régió több országában nem volt olyan szintű, mint a GDP visszaépülése, így a visszapattanás ellenére a biztosítók GDP-arányos díjbevétele több országban – köztük Magyarországon – mérséklődött 2021-ben. A biztosítások gazdasági súlyának csökkenése 2022-re is megmaradt, e tekintetben a magyar piacon ráadásul extrém folyamatok is elindultak – az extraprofitadó miatt például a III. negyedévtől lényegében minden társaság leállt a súlyosan veszteségessé váló egyszeri díjas életbiztosítások értékesítésével.

Hauer Judit, a Deloitte aktuáriusi igazgatója szerint a kárráfordítások 2021-ben még a díjbevétel bővülésénél kisebb mértékben növekedtek, ám 2022 első kilenc hónapjában már kilőttek az infláció miatt. Magyarországon 2021. szeptember végéig a díjbevétel-bővülésnél jóval markánsabban, 16,4 százalékkal ugrottak meg a károk.

Sok a biztosító itthon

Magyarországon jelenleg 21 biztosító működik, ezzel Lengyelország, Bulgária, Bosznia-Hercegovina és Csehország után az 5. legtöbb biztosító van jelen nálunk. A hazánkhoz hasonlóan fejlett biztosítási piaccal bíró Szlovákiában 11, Romániában 15 biztosító működik.

A globális szereplők jelentős része az elmúlt években felhagyott a korábbi üzletpolitikával, és megkezdték a kivonulásukat a régiós piacokról. Ennek a folyamatnak a vége lett az, hogy a régiót célpiacként kezelő, s pozícióját a kivonuló Aegon leánycégek megvásárlásával megerősítő 

A biztosítási piacok eltérő méretét jól mutatja, hogy a Lengyelországban hihetetlen mértékben piacvezető, ám emellett csak Lettországban és Litvániában érdekelt lengyel állami biztosító, a PZU számai szerint régiónk 2. legnagyobb biztosítási csoportja.

Sok nagy már távozott

A korábban már említett konszolidációs folyamat 2018–2021 között zajlott, ekkor nagyon sok globális szereplő vonult ki a régiós biztosítási piacról. 2021-ben 18 tranzakciót jegyeztek fel a régióban, ám ebből 7 nem biztosító értékesítés volt – alkuszcégek, online biztosításközvetítői platformok cseréltek gazdát.

Az elmúlt 5 évben 20 adásvétel történt Lengyelországban, ami annak fényében érthető, hogy szinte minden biztosító szerencsét próbált a legnagyobb régiós tagországban. Magyarország 7 biztosításpiaci adásvétellel a középmezőnyben szerepelt. A legaktívabb vásárló a már említett VIG volt, 9 ügyletben volt érintett, az Allianz és a Generali 5-5 biztosításpiaci akvizíciót bonyolított a vizsgált időszakban.

A legnagyobb eladó a Munich Re volt, amely az Ergo biztosítóit 8 országban értékesítette. Az Aegon 6 ügylettel hagyta el a régiós biztosítási piacot, és régóta zajló folyamat zárásaként az Axa további 3 piacról vonult ki. A piaci várakozások szerint a következő kivonuló az amerikai MetLife lehet, amely a lengyelországi érdekeltségét már értékesítette.

A válságban nagy vevő lett a magyar állam

A volatilis gazdasági környezetben a gazdasági visszaesés kihat a beruházási kedvre, és ez igaz az akvizíciókra, így a biztosítási piaci adásvételekre is – indokolta Vajda Zsolt, hogy miként történt az, hogy

hiszen nevében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vásárolt kisebbségi tulajdont a VIG két magyar vállalatában, az Union Biztosítóban és a VIG friss szerzeményben, az Aegon Biztosítóban. A német tulajdonos Talanx AG kivásárlásával emellett az állam közvetve 100 százalékos tulajdonosa lett a Posta Biztosítóknak.

Közel a többségi magyar tulajdon

A Magyar Biztosítóholding létrejötte kapcsán egyelőre nem látható, hogy a bankpiacon a Magyar Bankholding esetében kipróbált módszer adaptálása irányába mozdul-e el a világ – válaszolták a Deloitte szakértői az Index kérdésére. Stratégiai cél, hogy többségi hazai tulajdonba kerüljön a biztosítási szektor. Az, hogy politikai céljának kivitelezése során milyen utat választ a kormányzat – megelégszik-e kisebbségi tulajdonrésszel, mint az Aegon és az Union esetében, vagy más tervei vannak – egyelőre nem tudható.

A jövőt alapvetően befolyásolja, hogy a szabályozói elvárások számottevő fejlesztéseket igényelnek. S bár a magasabb kamatkörnyezetben a biztosítók jobban tudnak működni, magasabb befektetési hozamot tudnak kínálni az ügyfeleknek, nem szabad elfelejteni, hogy a régi portfóliókban bennragadt, alacsony kamatozású állampapírok miatt a korábbi állományon komolyabb befektetési veszteséget realizáltak a biztosítók. Ez pedig nem tesz jót az árazásuknak. Ennek ellenére azt, hogy további biztosítók mikor kerülnek eladósorba a régióban, kevésbé határozza meg a profitabilitás, a nagyobb, több piacon lévő szereplőknek van idejük kivárni a jelenleginél kedvezőbbé váló környezetet – ma a biztosítók ugyanis könyvértéken vagy az alatt kelnek el.

(Borítókép: Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. székháza. Fotó: Róka László / MTI)