Még éretlen erre az építőipar, pedig óriásit nyerhetne vele

Az építőipar megreformálását, modernizálását tűzte ki célul az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM). Az erre kidolgozott törvénytervezet várhatóan nyolc fejezetből áll majd, ebből az egyik a BIM, vagyis az építőipar digitalizációja a teljes AEC- (architecture, engineering, construction – építészet, mérnöki tervezés, kivitelezés) szektoron keresztül. (Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvénytervezetről az Index is írt korábban.)

Milyen pluszt ad a BIM?

A BIM (Building Information Modeling) egy szoftveren keresztül történő épülettervezési módszertan. Az épületek tervezési és építési folyamatainak átfogó, digitális modellek segítségével történő szimulálása és optimalizálása. Építőiparra való hatását az utolsó kifejezéssel lehet leginkább megfogni. Összességében az építőipari BIM-átállás a beruházások esetében

• átlagosan 30 százalékos költségmegtakarítást,
• 25 százalékkal hatékonyabb kivitelezést,
• és a nemzetközi tapasztalat szerint négyzetméterenként mintegy 100 euró költségmegtakarítást eredményez az építmény életciklusa alatt.

Az ország és a társadalom számára pedig a legnagyobb előnyt a BIM alkalmazása, a környezetkímélőbb építési folyamatok jelentik, a csökkenő építőanyag-szállítások, a rövidebb kivitelezési idő és a kisebb alapanyag-felhasználás, összességében az iparág csökkenő szén-dioxid-kibocsátása.

A BIM-szemlélet azáltal forradalmasíthatja az építőipart, hogy megvalósul az építmény fizikai és funkcionális jellemzőinek digitális ábrázolása, a létesítményekkel kapcsolatos információk megoszthatóvá válnak, az építmények teljes életciklusa alatt megbízható adatforrást biztosítva a jövőbeli döntésekhez.

Még éretlen a BIM-re a magyar építőipar

Magyarországon jelenleg mintegy 100 ezer építőipari vállalkozás működik, ezek közül nagyjából 15 használ BIM-et. Magyarországon 20 százalék körüli profitmarginnal dolgozik egy beruházó, egy holland vállalatnál 10 százaléknál megáll – mutatott rá Reicher Péter, a Graphisoft Magyarországért felelős országigazgatója.

A BIM segítségével versenykörülmények között növelhető a hatékonyság. Mindez digitalizáció által, amely a legátfogóbb és leggyorsabb változást generálja, illetve a legtöbb pénzt hozza

– tette hozzá.

Ráadásul segít a fiatal mérnökök megtartásában, a digitális mérnökképzés ugyanis jelenleg nem „szexi szakma”. A mai fiatal generáció már digitalizált világban szocializálódik, ezt az attitűdöt kell a mérnökképzésbe is beépíteni. Az építőipar hagyományosan egy konzervatív ágazat, és az oktatási rendszer digitalizációt integráló malmai is lassan őrölnek – mutatott rá az igazgató.

Fokozódik az érdeklődés

A korábbi évekre jellemző bővülés helyett az idei évben várható csökkenő rendelésállomány miatt a magyar építőipari vállalatoknak érdeke, hogy fejlesszék versenyképességüket, illetve alkalmazott technológiájukat – közölte a Graphisoft. A globális BIM szoftverfejlesztő vállalat szerint a magyar piac várja az új építési törvényt, amely várhatóan az állami beruházások esetében előírja a BIM-megoldások alkalmazását a kivitelezés és a tervezés folyamatában, ezért érezhető a felfokozott érdeklődés a digitális megoldások iránt.

A Graphisoft szakemberei az elmúlt években piacaikon részt vettek a nemzeti BIM-szabványok kidolgozásában, hiszen a digitális megoldásoknak kezelniük kell a helyi előírásokat, illetve a jogalkotók követik a technológia kínálta szakmai lehetőségeket. Chilétől a skandináv országokon át Szingapúrig a Graphisoft munkatársai követték a szabályozás és annak iparági megvalósításának folyamatát, illetve tagjai az Európai Unió szabványügyi testületének is. Az EU BIM-iránymutatása még várat magára, a magyar megoldások kidolgozása ezt követően kezdődhet el az uniós elvek alkalmazásával, ám megőrizve a nemzeti sajátosságokat.

„Néhány éve létrehoztuk oktatási platformunkat és elindítottuk a BIM-menedzser-képzésünket is, ami egyre népszerűbb. Mivel a magyar építőiparban az idén várhatóan konszolidációs folyamat is végbemehet, ezért talán most még fontosabb, hogy magyar támogatással elérhetőek legyenek a világszínvonalú BIM-megoldások és a jól képzett szakemberek” – mondta Reicher Péter.

Rugalmasabb és költséghatékonyabb megoldást keresnek a vállalatok, ezért egyre népszerűbb az egyszeri licencvétel helyett az előfizetéses szoftverhasználat, ami először az amerikai és fejlett gazdaságú országokban kezdett elterjedni, de a Graphisoft arra számít, hogy az idén Magyarországon is egyre népszerűbb lesz. A vállalat által fejlesztett szoftver Archicad szoftver – csomagtól függően – 700 ezer és 1,5 millió forint között mozog.

Az elkövetkező nyolc év

A Graphisoft nemzetközi tapasztalata alapján a magyar piaci szereplők arra számíthatnak, hogy a törvényalkotás, valamint a nemzeti BIM-szabvány-kidolgozás teljes folyamata akár 2 évet is igénybe vehet. A BIM-megoldások beépítése a gyakorlatba, a vállalati munkafolyamatokba ezután kezdődhet el. A teljes tervezési folyamat 3D alapúvá tételével – az építészek és a szakági mérnökök csapatmunkájának digitalizálása – létrejön a 3D építménymodell és a hozzá tartozó adatbázis. Ebben a fázisban már felhőalapúvá válik a csapatmunka, digitálisan valósul meg az úgynevezett ütközésvizsgálat és készül a mennyiségkimutatás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy

A kivitelezőknek megéri a digitalizáció, mert a BIM alkalmazásával nem lesz többé elvesztett adat, nyomon követhető és archiválható lesz a tervezés és kivitelezés során történt összes változtatás. A BIM az építőipari beruházások folyamatát a következő fázisban teszi teljessé a digitálisan tervezhető költségvetéssel és a kivitelezési időtervvel (4D, 5D).

Reicher Péter szerint a BMI kötelező alkalmazásával elindulhat a piac konszolidációja. „A vállalkozásoknak el kell dönteniük, hogy a Pató Pál-i utat követik, vagy alkalmazkodnak a digitalizáció követelményeihez” – mondta.

(Borítókép: Getty Images)