Májusban indul a hazai szezon, addig minden falat luxus
További Gazdaság cikkek
A szamóca, vagy ahogy sokan más néven, eperként ismerjük, nagyon veszélyes gyümölcs. Természetesen jó értelemben, hiszen bátran kijelenthető, száz emberből legalább kilencven úgy nyilatkozna, a kedvencei között van.
Sokáig idénygyümölcsként tartottuk nyilván az epret, és már előre készültünk a nyár elejére, hogy élvezzük az utánozhatatlan ízélményt, amelyet ez a bogyós gyümölcs (is) szerez, mostanra már a szamóca is négy évszakossá vált, azaz alig van olyan időszak, amikor nem kapható.
Magyarországon április 10-20. között indul a szamóca szüretelése az üvegházakban és fűtött fóliákban. Ez az időszak napfényes, kora tavaszi időszak esetén akár április elejére is előre jöhet. A fűtetlen termesztőberendezésekben április közepén, második felében számolhatunk a betakarítás megindulásával. Ettől kezdve tehát már van magyar szamóca a piacon, de
nagyobb mennyiségben csak május első felében, a szabadföldi kultúrák betakarításának megindulásával jelenik meg a magyar termés,
és – az időjárás alakulásától függően – június első felében, illetve közepén fejeződik be a szezon – mondta az Indexnek Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke.
Olcsóbb az import
A 2022-es évről összességében elmondható, hogy a termelők az előző két évhez képest kifejezetten rossz évet zártak. A fajlagos termelési költség nagyon megugrott, miközben az értékesítési árak lényegében nem változtak.
Tavaly egy kiló magyar szamóca termelői ára április vége felé a nagybani piacon 2000-2400 forint körül volt. Az importtételek esetében tágabb árintervallumról lehet beszámolni, jellemző volt a 3,0-4,5 euró közötti ársáv, és főleg görög áru jelent meg a magyar piacon. A FruitVeb tapasztalatai szerint 2021-hez képest tavaly valamelyest nőtt az importvolumen, ami adódhatott abból, hogy a háború miatt a görögök is elveszítették az ukrán és az orosz piacot. Emiatt a görög termelők elég elkeseredettek voltak, akár ár alatt is eladták a termést, csak hogy értékesíteni tudják, mert a szezon ilyen korai pontján még nagy volt az árolló.
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a Budapesti Nagybani Piac kínálatában a Görögországból származó szamóca leggyakoribb bruttó ára 2023. február végén 2600 forint körül mozgott.
Ez a zamat ára
Mindeközben nálunk megnőttek a betakarítási költségek, Lajosmizse környékén körülbelül 1500 forintos órabérért vállalták a szedők a munkát. A korai fűtött fóliások összességében még jó szezont zártak, a hidegfóliások viszont kisebb termést takaríthattak be.
A hazai költségek miatt is általában a külföldi áru olcsóbb, mert a görögöknél és a spanyoloknál április környékén már szabad földről is tudnak szedni: előfordul, hogy feleannyiért kínálják, mint a magyar szamócát.
A hazai gyümölcsöt majdnem a teljes biológiai érettség állapotában takarítják be, míg a görög vagy spanyol szamóca ki kell, hogy bírja a kétnapos szállítási időt – jelezte Apáti Ferenc, aki szerint a helyben termelt magyar áru mindig jobb minőséget feltételez az importnál, mert a gyümölcsöt teljes biológiai érettségben lehet leszedni, nem kell napokig szállítani, azaz ízélményben sokkal többet kínál az importtermékeknél, ezért akár a valamivel nagyobb árat is érdemes megadni érte.
Hazánkban továbbra is a korai Clery, valamint a korai-középérésű Asia és középérésű Joly hármasa számít a fő fajtáknak. Tavaly újdonságnak számított a szaktanácsadók által is ígéretesnek tartott középérésű Lycia, de egyelőre bevezetés alatt áll, így korai megmondani, hogy a következő pár évben sikeresen el fog-e terjedni.
Csökken a hazai termőterület
A szamóca hazai termőterülete 2008 és 2015 között 500 hektárról 800 hektárra emelkedett. Az üröm az örömben az, hogy az utóbbi években azonban folyamatos, évenkénti kismértékű területcsökkenés következett be, mely ebben az évben sem állt meg.
Jelenleg körülbelül 600-700 hektáron termesztenek szamócát, de a rengeteg kistermelő miatt nehéz pontos számot mondani. Egész egyszerűen azért, mert már 2-3 hektár szamóca termelése is akkora munkaerőigénnyel jár, hogy a mai viszonyok között szinte megoldhatatlan ennyi embert találni, ezért Magyarországra jellemzők az egy hektár alatti kistermelők, őket pedig nem könnyű összesíteni.
Hazánkban szamócát jelenleg a termőfelület mintegy 40 százalékán szabad földön, 60 százalékán pedig valamilyen takarás alatt termesztenek.
A fedett felületnek nagyjából a fele inkább esővédő fóliatakarásnak minősíthető, és hozzávetőlegesen a másik fele a fólia vagy az üvegház.
Magyarországon korszerű üvegházakban abszolút nem termelnek szamócát, csak a 10-30 éves, zöldségtermesztésből visszamaradt, felújított üvegházakat hasznosítják ilyen módon, de ezek területe is mindössze néhány tíz hektárra tehető. Legjellemzőbb hajtatási mód a fólia, mely alatt döntően hagyományos fóliasátrakat kell érteni, fűtetlen körülmények között.
A ciklus végén járunk
A FruitVeb megfigyelései szerint a magyarországi kínálat alakulása az utóbbi pár évtizedben egy körülbelül ötéves ciklust követ. Ez azt jelenti, hogy míg 2019-ben nem fizetett jól a termelés, a koronavírus-járvány idején meglepően jól jövedelmezett a szamóca, ezért egyre többen kezdtek el termelni. Országos szinten egyre nagyobb termést takarítottak be, de a kereslet nem nőtt ekkora mértékben. Most egy ötéves ciklus vége felé tartunk, a 2022-es év sem sikerült túl dicsőségesre, így az idén várhatóan kevesebben vagy a meglévő gazdák kisebb területen fognak termelni, tehát a ciklus leszálló ágában vagyunk.
A tapasztalatok szerint a termelőknek és a piacnak mindig jót tesz, ha a tavasz szép lassan melegedik fel, mert ilyenkor nem csúsznak egybe a fűtött, a fóliás és a szabadföldi tételek.
Ez egyrészt megfelelő és kiegyenlített árszínvonalat eredményez mindhárom termék piacán, majd a következő évi termőterület is bővül, vagy legalábbis szinten marad. Hirtelen felmelegedő áprilisi vagy májusi időszak esetén azonban nehezebben értékesíthető a szamóca, megtelik a piac.
Tavaly április végén végeztek a fűtött létesítményekben termelők a betakarítással, és körülbelül ekkor kezdtek el szedni a hidegfóliások. Május elején még az ideális, szép lassú felmelegedés folytatódott, aztán hirtelen magas csúcshőmérsékletek jöttek, és mégiscsak összecsúsztak valamelyest a kései fóliás és a korai szabadföldi fajták. Ez május végére túlkínálatot is eredményezett, ami alacsony árakkal párosult.
(Borítókép: Mészáros János / MTI)