A Holdról fordul vissza a tejtermékek ára, becsapódás azonban nem várható

Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 223,80 forint/kilogramm volt 2023 januárjában – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI PÁIR) legfrissebb jelentéséből. A fehérjetartalom 0,01 százalékpontos, a zsírtartalom 0,06 százalékpontos romlása, valamint az alapár 1 százalékos emelkedése mellett

A nyerstej felvásárlása 2023 januárjában az előző havi mennyiséget 7 százalékkal múlta felül, míg a 2022. januáritól 5 százalékkal maradt el.

A Holdig szöktek az árak

A nyerstej árának drasztikus emelkedése az egekbe lökte a kiskereskedelmi tej és tejtermékek árát. Az élelmiszer-infláció 17 hónapja van velünk, az elmúlt öt hónapban egyaránt 40 százalék feletti általános élelmiszerár-emelkedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az egyes termékcsoportokon belül a tejtermékek ára lőtt ki a legjobban a mögöttünk hagyott közel másfél évben.

A legfrissebb, februári inflációs adatok szerint

• a tejtermékek 76,2,
• a vaj és vajkrém 75,1,
• a sajt 72,1,
• a tej pedig 53,7 százalékkal drágult

az előző év azonos időszakához képest.

Mi áll a drágulás mögött?

Másfél éve mélyponton volt a nyerstej ára, onnan indult el a drasztikus emelkedés, ami az orosz–ukrán háború kitörésével kapta meg a legnagyobb lendületet – mondta az Indexnek Sallai Attila, a Naszálytej Zrt. vezérigazgatója. A fegyveres konfliktus még inkább növelte a bizonytalanságot a tejpiacon, Európa-szerte csökkent a termelés. Az energiaár, a munkabérek, illetve az egyéb költségtényezők emelkedésének hatására indult el az emelkedőn a nyerstej ára. A feldolgozók, valamint a termelők kénytelenek voltak beépíteni áraikba az inputanyagok jelentős drágulását.

Az áremelkedés hatására érezhető a tejtermékek iránti kereslet visszaesése – mutatott rá Sallai Attila, aki szerint ez azzal magyarázható, hogy a vásárlók csak egy bizonyos szintig tolerálják az árak emelkedését.

Amikor az árak elértek egy egészségtelen szintet, lehetett érzékelni a kereslet visszaszorulását, ez főként az előző év utolsó negyedévében csúcsosodott ki

Az európai tejtermelés volumene tavaly ősztől billent helyre. A termelés növekedése, illetve az ezzel egyidejűleg csökkenő fogyasztás mellett – megspékelve a nyári, történelmi léptékű aszállyal, ami Magyarországot különösen hátrányosan érintette – az idei év elején eljutottunk oda, hogy a fogyasztás megőrzése, illetve a túlkínálat miatt csökkenni kezdtek az árak – tette hozzá a vezérigazgató.

Két szempontból is hűteni kell az árakat: egyrészt a kieső kereslet, ha nem is teljes, de nagy részben történő visszaépítése miatt, másrészt hosszú távon az egész tejágazat elemi érdeke, hogy értékesíteni tudja a termékeit. „A minél magasabb eladási árból nem származik előny, a cél inkább a fogyasztók megtartása” – szögezte le Sallai Attila.

Sokasodhatnak az akciók

Bár a másfél évvel ezelőtti árszintek elérése vágyálom, az év eleje óta egyre több iparági beszámoló is arról szólt, hogy konszolidálódik a tej és a tejtermékek ára. Több kiskereskedelmi lánc között már elkezdődött a lefelé versenyzés az árak tekintetében.

Az akciók vélhetően sokasodnak az előttünk álló időszakban, emellett pedig az átlagos árszintek – a nyerstejárak csökkenésével egyidejűleg – is alacsonyabb polcra kerülnek

– vetítette előre Sallai Attila.

Az európai uniós nyerstej, valamint a fogyasztói árak tandemben tekernek. Az előbbi foglalja el az első ülést, az általa diktált tempót pedig utóbbi felveszi. Emellett tejtöbblet kezd kialakulni az európai piacon, ami szinten árkorrekciót vonhat maga után.

A nehéz időszakban is a stabilitás a cél

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) februári sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint a hazai tejtermelő és -feldolgozó ágazat beszállítói pozíciói gyengülő tendenciát mutatnak. „Az elmúlt év során tapasztalt, a koronavírus-világjárvány, illetve az orosz–ukrán háború következtében kibontakozó globális és európai agrárgazdasági tendenciák, az inputköltségek növekedése, a hazai élelmiszerpiaci árakra közvetlenül kiható jogszabályi változások mind-mind olyan tényezők, amelyek a tej és tejtermék ágazat valamennyi szereplőjére és a fogyasztókra is közvetlenül és érzékelhető mértékben kihatottak” – olvasható a versenyhivatal vizsgálatok indításáról szóló januári végzésében.

„Azért küzdünk, hogy a hazai tejtermelés, -feldolgozás 5-10 év múlva is stabil lábakon álljon. A turbulens gazdasági környezet hatására jelenleg nehéz időszakot él az ágazat, az árkonszolidáció azonban nemcsak a lakosság vásárlási kedvére, de az inflációra nézve is pozitív hatással lehet, ez az egész szektor érdeke” – mondta.

(Borítókép: Tejesdobozok haladnak a futószalagon a Naszálytej Tejfeldolgozó és Kereskedelmi Zrt. váci üzemében. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)