Miért nálunk a legdrágább az üzemanyag? – egy MNB-s tanulmány segít megérteni

Az elmúlt időszakban több elemzés is felhívta a figyelmet, hogy miközben Magyarország importoldalon a régióban a legalacsonyabb árakon képes kőolajhoz jutni, addig régiós összevetésben jelenleg idehaza a legmagasabb a benzin és Ausztria után a második legmagasabb a gázolaj forintban kifejezett ára. 

Magyarországon 2023. február 27-én az Európai Bizottság gyűjtése alapján 610 forint volt a benzin ára literenként, míg a gázolaj ára 620 forinton alakult. A régiós országokban a hazai árszint alatt alakultak az üzemanyagárak. Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Románia és Szlovénia átlagos árszintje 560 forint/liter volt a benzin és 586 forint/liter a gázolaj esetében. A benzin ára tehát 50 forinttal, a gázolajé 34 forinttal magasabb itthon, mint a régióban.

A jegybanki tanulmány szerint az üzemanyagárak költségszerkezete három fő elemből tevődik össze, 

A nyersanyag áráról a szerző azt írja, hogy Magyarország az Urali olajat veszi, amely úgy 26 dollárral (körülbelül 9700 forinttal) volt olcsóbb, mint a Brent típusú, de mivel extraprofitadóként a különbözet 95 százaléka a költségvetésben landol, ezért a szerző szerint nem okoz régiós összevetésben torzítást, ha nyersanyagköltségként hazánknál is a Brent olaj árát alkalmazzuk.

A literenkénti jövedéki adó nálunk az egyik legalacsonyabb az unióban

Ami az adótartalmat illeti, arról a szerző azt írja, hogy az üzemanyagokat terhelő hazai fogyasztási adók átlagosnak tekinthetők. Az üzemanyagok termékadóinak összege szerint Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el a régiós országok között. 

Az árhoz viszonyított adótartalom a gázolajnál az ár 40 százalékát, míg a benzinnél 42 százalékot tett ki 2023 elején. Erre az a magyarázata, hogy az alacsony százalékos adóterhelés két ellentétes hatásból ered: míg az áfakulcs Magyarországon a legmagasabb, a literenkénti jövedéki adó nálunk az unióban az egyik legalacsonyabb.

A tanulmány legérdekesebb része ezután következik. A szerző szerint ugyanis a régiósnál magasabb hazai üzemanyagárakat az is magyarázza, hogy itthon jelentős a nyersanyagköltségen és termékadókon feletti árrés mértéke az üzemanyagok árában. Mint írja, a felárat számos tényező befolyásolhatja, így a kőolaj-feldolgozás, a nagykereskedelem, a kiskereskedelem és a szállítás költségei, illetve további költségtényezők, valamint a mindezeken képződő profit.

A februári adatok alapján a többi régiós országban a benzin esetében literenként átlagosan 102 forint, míg a gázolaj esetében 152 forint/liter a felár. Ezzel szemben Magyarországon a benzinhez tartozó felár 170 forint/liter, míg a gázolajhoz kapcsolódó felár 187 forint/liter. A benzin esetében tehát közel 70 forinttal, a gázolaj esetében pedig 35 forinttal magasabb a hazai felár, mint a régió átlagában. 

Már elindulhatott az üzemanyagpiac normalizálódása

A szerző kiemeli, a hazai üzemanyagárakon megfigyelt felár 2022 márciusa óta emelkedett meg jelentősen. A világpiaci folyamatok, a globális ellátási láncok akadozása mellet az üzemanyagár-sapka versenycsökkentő hatása is hozzájárulhatott az üzemanyagárban megfigyelhető felár emelkedéséhez. Míg 2021 januárja és 2022 márciusa között átlagosan a benzin fogyasztói árához képest 20 százalék, a gázolaj fogyasztói árához viszonyítva 22 százalék volt a felár aránya, addig 2022 év végére ezek a ráták átlagosan 28 százalékra és 34 százalékra emelkedtek, elsősorban azért,

Az MNB tanulmányának szerzője szerint az ársapka tavaly decemberi kivezetését követően az üzemanyagpiac normalizálódása vélhetően már meg is indult, de ez a folyamat várhatóan nem megy végbe egyik napról a másikra.  

(Borítókép: Index)