A magyarok többsége az egészségébe vagy a tanulásba fektetne be többet, ha visszamehetnének az időben

Az NN Biztosító legfrissebb, reprezentatív kutatásából kiderült többek között az is, hogy a magyarok többsége a mindennapokban is érzi a válság negatív pénzügyi hatásait. A tanulmány a magyarok megtakarítási szokásait, közhangulatát, jövőbeli pénzügyi terveit vizsgálta.

Az egy évvel ezelőtti, hasonló méréshez képest 6 százalékkal vannak többen azok, akik rossz közérzetről számoltak be. 

A megkérdezettek a pénzügyeikről is negatívan nyilatkoztak: harmaduk szerint sokkal rosszabb, 38 százalékuk szerint pedig kicsit lett rosszabb az anyagi helyzetük az elmúlt fél évben (összesen 67 százalék). A következő hat hónapot illetően ugyancsak pesszimisták a magyarok: 30 százalék gondolja azt, hogy jelentősen romlanak a kilátásaik, 32 százalék szerint csak kismértékű lesz a negatív változás. Javulást mindössze 13 százalék vár. Idővel azonban fokozatosan javul az emberek vélekedése: tíz év múlva az emberek bő negyede vár javulást, és a fenti 67 százalék helyett csak 33 százalék számít rosszabb szituációra anyagi helyzetét illetően.

A jövőjükbe fektetnének a magyarok a nehéz helyzetben

Azt is megkérdezték a válaszadóktól, milyen hosszú távú tervek lehetnek segítségükre szerintük a tapasztalt problémák megoldásában. Ezen a téren az önmagunkba történő befektetést látják legfontosabbnak az emberek: minden harmadik válaszadó az újabb tudás megszerzését nevezte meg ötletként, közülük a legtöbben szakmát, diplomát vagy jogosítványt szereznének. 

A hosszú távú tervezésben a tanulás után az öngondoskodás a legnépszerűbb célkitűzés: 24 százalék emelte ki az öngondoskodás, rendszeres megtakarítás, biztosításkötés fontosságát. A családról való gondoskodás és a jövőbe történő beruházás mellett a megkérdezettek ráadásul akkor is kitartanának, ha jelentősen romlana a gazdasági helyzet.

„Egyértelműen pozitív jel, hogy a megkérdezettek kétharmada a nehéz gazdasági helyzet ellenére is kitart megtakarítási tervei mellett, és a jövőjébe igyekszik befektetni az öngondoskodás és a tanulás lehetőségeivel. A megtakarítások tekintetében tapasztalataink szerint egyértelműen az euróalapú konstrukciók iránt nőtt meg jelentősen az érdeklődés, ezért az NN Biztosítónál is fontos termékfejlesztéseket eszközöltünk az euróalapú konstrukcióinknál” – közölte Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

A többség tisztában van az öngondoskodás jelentőségével

A kutatásból kiderült az is, hogy a megtakarítók 64 százaléka a nehezebb gazdasági feltételek ellenére is tervez valamekkora megtakarítással. Csaknem a harmaduk tartja a korábbi szintet: ugyanannyit vagy többet tervez félretenni, mint eddig. Másik harmaduk kevesebbet tud ugyan félretenni, de elkötelezetten folytatja a megtakarítást.

A megkérdezettek 15 százaléka ugyanakkor biztos benne, hogy kevesebb lesz a félretett pénze. Húsz százalék úgy nyilatkozott, hogy nem tesz pénzt új befektetésekbe, de nem is kell hozzányúlnia a már meglévőkhöz.

A megtakarítók körében a likvidebb formák (készpénz, folyószámla) állnak az élen, különösen a fiatalabbaknál. A korban előrehaladva, valamint a magasabb végzettségűek körében egyre nő a tartósabb konstrukciók szerepe. Életbiztosítással, nyugdíjcélú megtakarítással ebben a mezőnyben minden tizedik válaszadó számol.