Hamarabb „kapunk” szakembert, célkereszt a kóklerek homlokán

2023 februárjában 58 napnyi volt a szakemberhiány Magyarországon, azaz egy szakember ennyi nap múlva tudott elkezdeni egy új, számára tipikus nagyságú munkán dolgozni, ha most kapna ajánlatkérést – derül ki a Mapei Kft. 1030 szakember megkérdezésével készült kutatásából. Ez drasztikus, 42 százalékos esés a múlt évi adatokhoz képest.

Békés megyében a legmagasabb a szakemberhiány, a várakozási idő 83 nap, Győr-Moson-Sopron megyében 75 nap. Budapesten 60, Pest megyében 64 napot kell várni szakemberre. A legalacsonyabb Komárom-Esztergom és Tolna megyékben a szakemberek vállalási ideje, 38 nap.

Minél nagyobb munkáról van szó, annál hosszabb a várakozási idő. Az apróbb javítások várakozási ideje átlagosan 46 nap, a kisebb kivitelezéseké és felújításoké 56 nap, a közepes beruházásoké 66, a nagyberuházásoké 71 nap.

A legtöbbet idén is a generálkivitelezőkre kell várni, átlagosan 75 napot. A kőműves 70, a burkoló 65 napra tud munkát vállalni. A legkevesebb a víz- és gázszerelők vállalási ideje, 27 nap, az épületgépészeké 33 nap, a villanyszerelőké 40 nap.

„Az 58 nap átlagos várakozási idő egyébként reális lenne, hiszen a gyakorlat az, hogy mind a szakemberek, mind a megrendelők két-három hónapot tudnak könnyen előre tervezni” – véli Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője.

A szakember szerint a csökkenő vállalási idő egyértelműen a kereslet csökkenését jelzi. Érezhető a visszaesés a lakossági piacon, a magánépíttetők kivárnak, sokan reménykednek valamilyen beruházási támogatásban, mint az otthonfelújítási program volt.

Európai szintű munkadíjak

Kelet- és Nyugat-Magyarország között számottevő különbség mutatkozik a munkadíjak tekintetében. A szakipari munkák átlagos négyzetméterára Budapesten és Pest megyében kiugróan magas. Budapesten 9376 forint, Pest megyében 9409 forint a munkadíj négyzetméterenként.

A legalacsonyabb Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szakipari munkák négyzetméterára, 5448 forint. Vas megyében 5869 forint, Bács-Kiskun megyében 6359 forint a négyzetméterár.

A Mapei információi szerint a 8636 forintos négyzetméterár már európai szintű munkadíjnak felel meg. Markovich Béla szerint ez fékezi a kivándorlást, ilyen munkadíjak mellett a szakemberek többségének nem éri meg külföldre menni. Azonban, ha tovább csökken a kereslet, hiába a magas munkadíjak, munka nélkül félő, hogy újra felerősödik a szakképzett építőipari dolgozók kivándorlása.

2023-ban a megkérdezett szakemberek kétharmada tervez áremelést, a mértéke átlagosan 14 százalék. Ez azt jelenti, hogy Pest vármegyében és Budapesten átlépheti a 10 ezer forintot az átlagos munkadíj négyzetméterára.

Nincs hiány építőanyagban

A szakemberek 43 százaléka nem érzékel nehézséget az építőanyag-ellátásban. Kisebb nehézséget 53 százalékuk tapasztal, mindössze 3 százalék érzékel jelentős nehézségeket. A legtöbben közülük a faanyagok, szigetelőanyagok és csempeáruk terén tapasztalnak ellátási problémákat.

Az alapanyaghiány a válaszadó szakemberek 75 százalékát befolyásolja kisebb-nagyobb mértékben a határidők betartásában.

A kereslet mérséklődése érezhető a szakemberek hangulatán is, kevésbé optimistán tekintenek a jövőbe. A válaszadók 25 százaléka véli úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok az építőiparban, 26 százaléka nem érzékel változást, míg 49 százalék úgy érzi, hogy jelenleg nem a jó irányba mennek a dolgok.

A fenntarthatóság a kulcs

A kutatási munka 70 százalékát a termékoptimalizálás fedi le, emellett az energiahatékony, fenntartható építőanyagok kifejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a cégcsoport – ismertette a sajtótájékoztatón Veronica Squinzi, a Mapei Csoport vezérigazgatója.

„A cél, hogy magas minőséget képviselő építőanyagokkal minél tartósabb és fenntarthatóbb épületek létesüljenek. Ehhez sokkal több újrahasznosított anyag kifejlesztésére van szükség, mindezt az energiahatékonysági szempontok maximális figyelembevételével” – mondta.

Ebbe a sorba illeszkedik a vállalat zéró hidegburkolati termékcsaládja, ami a ragasztó-, illetve fugázóanyagokon keresztül a hidegburkolás teljes palettáját felöleli fenntartható módon, szén-dioxid-kibocsátás nélkül.

Veronica Squinzi kérdésre elmondta: a Mapei a háború ellenére nem adja fel az ukrajnai piacot, amelyen hosszú évek óta jelen van forgalmazóként. A cég terveiben egy termelőgyár létesítése is szerepel, ám az ország területén zajló fegyveres konfliktus keresztülhúzta a beruházást. A Mapei szándéka, hogy aktív szereplőként vegyen részt az ország újjáépítésében.

Akár harmadával is emelkedhettek az árak

15-30 százalékos áremelkedés ment végbe az építőanyagok piacán

– mondta az Indexnek Markovich Béla. A drágulás a manapság már jól ismert alapanyagár-, illetve energiaár-emelkedés, valamint a forintgyengülés hármasának tudható be. „A Mapei »csak« annyi áremelést eszközölt a termékeinél, amennyi a költségek emelkedése miatt indokolt volt”.

Az orosz–ukrán háború jócskán felverte a fa, illetve a fém árát, amikben azonban már konszolidációs folyamat is végbement, további drágulás pedig nem is várható – mondta az ügyvezető. Az építési alapanyagok gyártási költségei lejtőre kerültek, köszönhetően részben a keresletcsökkenésnek.

Összességében az idén egy számjegyű áremelkedést várok az építőanyagok piacán

– osztotta meg várakozásait a Mapei magyarországi vezére.

Markovich Béla elmondta: tapasztaltak némi keresletcsökkenést, ám az szerinte nem az építőanyagok drágulásának, hanem sokkal inkább annak tudható be, hogy a lakosság a nehéz gazdasági helyzet közepette visszafogta a költéseit.

Felveszik a kesztyűt a kóklerek ellen

A 2023-as év fókuszában az építőiparban tevékenykedő kóklerek elleni harc lesz. A Mapei ehhez a jól teljesítő szakemberek népszerűsítésével járul hozzá. „Létrehoztunk egy nyilvánosan elérhető szakemberajánló adatbázist, amelyen keresztül a szakemberek videón keresztül mutatják be magukat, tudásukat. A rendszer jelenleg 1500 szakemberrel működik, 8-10 ezer fő a cél” – mondta Markovich Béla, aki megjegyezte: a Mapei az egészségre káros építőanyagok visszaszorítását is célként tűzte ki.

Magára találhat a szektor

A számok nem hazudnak, érezhetően visszaesett az építőipari termelés – reflektált Markovich Béla a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által múlt kedden kiadott, januárra vonatkozó építőipari termelési jelentésére, amely szerint éves, illetve havi viszonylatban is visszaesés tapasztalható az iparágban. „A csökkenés lassulhat az előttünk álló hónapokban, az év közepétől magára találhat a lakossági szektor. Az üzleti beruházások jelenleg is megfelelő szinten operálnak, míg a lakossági ingatlanszektorban egyfajta kivárás figyelhető meg. Vannak arra mutató jelek, hogy további lakásvásárlásra vagy -felújításra irányuló támogatási formák jelennek meg. Szinten segít majd, hogy hamarosan vége a fűtési szezonnak, így a rezsiszámlák oldalán akár jelentős összegek takaríthatók meg” – mondta.

Nem lesz akkora a piac, mint 2021-ben és 2022-ben, de a most tapasztalható volumencsökkenés visszafordulhat – tette hozzá.

Az exportot növelni, az importot csökkenteni kell

Napvilágot látott a magyar építészetről szóló törvény koncepciója, amely számos biztonsági intézkedést vezetne be az építőanyag-ellátásban. Ennek keretében többek között ösztönöznék az energiahatékonyságot, nyomon követnék az export-importot, védelmet nyújtanának a magyar alapanyagoknak, és fokoznák ellátásbiztonságot.

Markovich Béla megjegyezte: valóban volt egy időszak, amikor az építőanyagok gyártásához szükséges alapanyag beszállítása akadozott, de azóta ez a fogaskerék is a helyére került. „Meg kell néznünk, hogy ez a törvény milyen hatással lesz az építőiparra, azzal azonban teljes mértékben egyetértek, hogy csökkenteni kell az iparág importkitettségét, az exportot pedig növelni kell, hiszen az ország ebből profitál a legtöbbet” – mondta az ügyvezető, hozzátéve: a magyar építőipar önellátóságával nincs különösebb probléma. „A Mapei részéről nem tapasztalunk építőanyag-hiányt, időszakosan a hőszigetelő anyagok tekintetében tapasztalható némi fennakadás, de az sem jelentős” – tette hozzá.

(Borítókép: Shutterstock)