Fontos fejlemények érkeztek az otthonfelújítási támogatásokról

„A kormány az otthonfelújítási program 2021-es kezdete óta 295 ezer család otthonának felújítását támogatta összesen több mint 620 milliárd forinttal” – közölte az Index érdeklődésére a Magyar Államkincstár (MÁK).

A lapunknak küldött válaszból az is kiderült, hogy a két évre meghirdetett program tavaly december 31-i határidejének lezárulta előtt kiugró mennyiségű, több mint 100 ezer igénylés érkezett a MÁK-hoz, amely megnövelt létszámmal, folyamatosan végzi a kérelmek elbírálását.

A tájékoztatás alapján egyértelművé vált, az apparátus továbbra is nagy erőkkel dolgozik azon, hogy utolérje magát az otthonfelújítási támogatási igények feldolgozásában, illetve kedvező elbírálás esetén a benyújtott pályázati anyag alapján a visszajáró összeg kifizetésében.

Sokan várják még a kifizetést

A jelek szerint a munka folyamatos, hiszen január végén a kincstár még 250 ezer családról és 523 milliárd forint folyósításáról adott számot, vagyis az azóta eltelt szűk két hónapban ez alapján mintegy 45 ezer háztartásnak folyósítottak együttesen hozzávetőleg 97 milliárd forintot. Ahogy azt a MÁK eredetileg is vállalta:

Mint ismert, a programban a családok az otthonfelújítási munkájukhoz legfeljebb 3 millió forintos támogatást kaphattak. Az átlagos támogatási összeg az államkincstár legfrissebb, az Index megkeresésére közölt adatok alapján meghaladja a 2,1 millió forintot. Mivel az elvégzett munkák után, az előírásoknak megfelelően benyújtott számlák összértékének az 50 százaléka jár vissza, a többség tehát a 6 millió forintos keretet nem maxolta ki, hanem a program keretében átlagosan 4,2 milliós felújítást végzett el.

Nyílászárók, szigetelés, tetőcsere

Több kutatás is készült arról, ki hogyan élt a lehetőséggel. A Piramis Építőház Kft. tavaly nyári felmérése szerint a válaszadók csaknem 100 százaléka több terület fejlesztésére fordította a támogatást, amelyet sokan

• a homlokzati nyílászárók cseréjéhez,
• homlokzati szigeteléshez,
• illetve a tető korszerűsítéséhez vettek igénybe.

A klíma a válaszadók mintegy harmadánál fordult elő, akárcsak a gépészeti fejlesztések (például: szivattyú, kazántelepítés). A sor végén a kerítés, a terasz és az erkély felújítása, korszerűsítése szerepelt.

Fókuszba került az energiahatékonyság

Ezzel szemben novemberben, az intézkedés év végi kivezetéséhez közeledve Koji László, az Építési Vállalkozások Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke már arról beszélt az Indexnek, hogy a program még az energiaválság előtti „békeidőben” startolt, ezért felhasználása széles spektrumon mozgott az igénybe vevők körében.

Az elmúlt évben azonban egyértelműen azt tapasztalták, hogy főként energiahatékonysági beruházások valósultak meg a támogatás által. Az ÉVOSZ elnöke egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy

„Lenne hová fejlődni a korszerűsítések területén” – fogalmazott lapunknak Koji László, hozzátéve, hogy egyértelműen a homlokzati hőszigetelés, illetve a hőszivattyúk vitték a prímet az energiahatékonysági beruházásokon belül.

Az MNB is látta a jótékony hatásokat

Érdekesség, hogy az állami program életben tartása mellett érvelt az Index hasábjain a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is. A jegybank fenntartható pénzügyek stratégiai osztályának munkatársa arról értekezett, hogy

érdemes kihasználni a meglévő otthonfelújítási állami támogatásokat, mert az elérhető rezsicsökkentés révén a kedvezményesen felvett hitelek pár év alatt visszafizethetők, ezt követően pedig a rezsispórolás már a család jövedelmét gazdagítja.

Az MNB számításai szerint egy tipikus Kádár-kocka esetében a hőszigetelés, a nyílászárócsere és a gépészeti felújítás (például kazáncsere) révén lehet a legtöbbet megtakarítani a fűtésszámlából. A kormányt a nemzeti bank álláspontja sem győzte meg: bár számos családpolitikai eszköz hatályban maradt, az otthonfelújítási támogatás véget ért. 

(Borítókép: Javier Soriano / AFP)