Magasról tesznek a digitalizációra a magyar cégvezetők

Csak zavaró tényezőként tekintenek a magyar vállalatvezetők a digitalizációra – ez derült ki a Seed Executive School felméréséből. Eszerint

Azoknak a cégeknek a döntő része, amelyek legalább nyitottak a digitalizációra, inkább csak a saját korábbi üzleti modelljükön belül keresik a digitális fejlesztések helyét, új irányokat, üzletágakat csak nagyon kevesen akarnak az információtechnológiára építeni. Ennek a legplasztikusabb megjelenése, hogy az adatokon alapuló fejlesztéseket a legtöbben informatikai és kevésbé üzletpolitikai kérdésként kezelik – mondta Leitner György, a Seed üzletfejlesztési igazgatója.

A vezetőképzési területen működő cég szerint a másik fő kihívás a koronavírus-járvány okozta munkahelyi és munkavállalói attitűd változása, az, hogy egyre inkább előtérbe kerül a cégkultúrákban a munkavállalók belső ellensúlya. Leitner György szerint a leginkább felmerülő kérdés az, hogy a ma már szinte minden területen elfogadott hibrid munkavégzés mellett mennyire van szüksége információra a dolgozóknak, és hogyan teremthető meg az, hogy a munkához szükséges ismeretanyagok ebben a struktúrában elérhetőek legyenek a dolgozók számára, illetve az, hogy a céghez csak a számítógépes hálózaton kapcsolódó munkavállaló bevonva érezze magát a cég mindennapi életébe. Azt, hogy erre a helyzetre megfelelő válaszok kellenek, azt jól mutatja, hogy a legkomolyabb szervezeti probléma ma a vállalatoknál a cégvezetők visszajelzései alapján a Covid miatti kiégés kezelése.

A világ alapvetően átalakult, a tervezési ciklusok a mai rohanó világban egész bizonyosan lerövidülnek, az új és új kihívásokhoz – például a néhány hónap alatt igen komoly gonddá váló inflációhoz – való minél gyorsabb alkalmazkodás komoly minősítő elem lesz. Ezt az ismeretanyag átadásában is követni kell, épp ezért Eszes László, a Seed akadémia vezetője szerint bár programjaik neve 9 éve azonos, az átadott ismeretanyagra ma már bizonyosan nem lehet ráismerni.

Magyaros vezető tudásra van szükség

A piacról szólva a szakemberek arról beszéltek, nagyon hiányzik egy, a hazai speciális környezethez történő alkalmazkodást lehetővé tevő vezetői tudásra fókuszáló business school Magyarországon, ennek a helyzetnek a megváltoztatását szeretné elérni a korábbinál aktívabb szerepvállalásával a nonprofit formában működő Seed Executive School.

Eszes László szerint a vezetőképzés terén Magyarország egyetlen oktatóintézete sem található a 100 topvezetőképző intézmény között – miközben még a környező országokban is komoly hangsúlyt helyeznek arra, hogy saját, magas presztízsű executive képzőhelyek működjenek. A top 70 európai executive school között két orosz, két török, egy-egy osztrák, lengyel, cseh és szlovén iskola is található – mondta az akadémiavezető.

Szerinte ezekben az országokban felismerték, hogy teljesen más gazdasági fázisban, a növekedés teljesen más fokán áll a társadalom és a gazdaság, hiszen például most alakul ki ezekben az országokban az új nemzeti tőkésréteg, minden országra egyedileg jellemző szerveződési elvek mellett. Az ezekhez speciális gazdasági-társadalmi szervezőelemekhez való alkalmazkodást nem lehet a legnagyobb nemzetközi képzőhelyek programjaiból megtanulni – még akkor sem, ha a vezetőképzés alapjai mindenhol azonosak.

Nem oktatás, inkább mentorálás

Ennek a helyzetnek a megváltozást tűzte ki célul maga elé a Seed. Eszes László szerint a Mol és az OTP által 9 éve alapított Seed modelljében más vezetőképző intézményekhez képest unikális, hogy itt csak olyan személyek oktatnak, akiknek maguk is komoly, 15-20 éves, a legtöbb esetben ma is élő vállalatvezetői tapasztalata van.

Természetesen, nem vének tanácsaként működünk, nagyon komoly hangsúlyt helyezünk arra, hogy a terület legjobb szakemberei nyújtanak segítséget, így oktatóink között rengeteg fiatal csúcsvezető is helyet kap.

A Seed esetében nem feltétlenül tanításról, hanem inkább támogatásról van szó. A vezetői tudásanyag, a jógyakorlatok a XXI. században az internet segítségével lényegében mindenkinek elérhetőek, a fő kihívás ezért a tudás beépítése, a vezetői szokások átalakításának mentorálása. Épp ezért a Seed 4 hónapos középvezetői és 6 hónapos felsővezetői képzése az egész idő alatt a folyamatos, aktív kapcsolattartásra épül, hiszen az akadémiai ismereteken túl a gyakorlati tapasztalatok, a know-how mellett a dohow átadása legalább annyira fontos a mai vezetők tudásának bővítésében – fejtette ki a Seed akadémia vezetője.

A Seed az elmúlt években 120 cég ezernél több vezetőjének tudását és vezetői aspektusát tudta eddig bővíteni. Leitner György szerint a generalista, nyitott vezetőképző programok mellett a Seed számos egyedi, cégre szabott, vagy épp területi, szakmai specifikációs támogatói programokat is szervez.

Le kell vetkőzni a régi rutint

Az oktatásban a piaci környezet csak lassan változik. Miközben valóban érezhető, hogy a hazai környezethez való alkalmazkodás speciális, a világban máshol ismeretlen módszerek és tudás elsajátítását teszi lehetővé, a hazai topvállalati kör első számú magyar vezetőit cégük rutinból a világ vezető képzőhelyei, például a London Business School, az IMD vagy épp az Insead kurzusaira íratja be, sőt arra is van sok példa, hogy más regionális vezetőképző iskolákban vérteződnek a magyarországi képzések helyett a hazai vezetők. A Seed célja egyrészt a hazai topvezetőknek itthoni képzésben tartása, s emellett az egyre erősebb elismertség mellett további nemzetköziesedés.

A képzéseik árában is középre lőnek: mivel sokkal többet adnak, mint a Magyarországon is elérhető, pár napos programokat bonyolító vezetőképző intézmények, ezek áránál sokkal mélyebbre kell nyúlnia a képzést igénybevevőknek, ám a Seed árai jóval alacsonyabbak a nemzetközi topképzőhelyek árainál. 

A Seed regionális szereplő akar lenni: ma már a náluk tanuló topvezetők 40 százaléka külföldi – döntő részük ugyanakkor a régióban jelen lévő magyar vállalkozásoknál dolgozik. E tekintetben nagy előnyt jelenthet az, hogy Magyarországon egyre több olyan vállalat van, amely komolyan pályázhat a regionális multi szerepre – közülük kettő, a Mol és az OTP ráadásul a Seed alapítója is – emlékeztetett Leitner György.

(Borítókép: Flashpop / Getty Images)