Nincs megállás, újabb támadást indít az árak ellen a SPAR

Tavaly az év egészét tekintve még 5,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelem, a bővülés mögött azonban elsősorban az egészen december 6-ig fenntartott benzinárstop, s ezáltal a töltőállomások megemelkedett forgalma állt (+24,2 százalék). Bár összességében a nem élelmiszer szegmens is hízott 5,8 százalékkal, októbertől már végig mínuszban volt. Ha pedig az élelmiszer-kiskereskedelemre szűkítjük a kört, azt látjuk, hogy a forgalom az elmúlt évben végeredményben ugyan „csak” 1,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ugyanakkor már júniusban csökkenő pályára állt a szektor legfontosabb lába, onnantól folyamatosan elmaradtak az eladások a bázisidőszaktól, decemberben pedig már 8,3 százalékos volt az eltérés lefelé a 2021-es ünnepi időszakhoz képest.

Drágult a termelés, nőttek az árak

Idén januárban már 4,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma, a februári adatokat pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a húsvéti nagyhéten, egészen pontosan április 6-án közli. Az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok egyrészt a jelen állás szerint április 30-ig hatályos árstopok kivezetéséről vagy meghosszabbításáról szóló bejelentésre várnak, közben pedig próbálják letörni az árakat, hiszen

A vásárlóközönség jelentős része hiába csóválja a fejét az árakat látva, nem a bolthálózatok nyerészkednek rajtuk, hiszen az energiaválsággal összefüggésben megemelkedett termelői költségek már a beszállítók által alkalmazott átadói árakban megmutatkoznak.

Megfigyelhető, hogy csökkennek a vásárlói kosarak, a vevők nagyon meggondolják, hogy mit, mekkora mennyiségben és legfőképpen milyen áron vegyenek le a polcokról. Erre reagálva a piaci szereplők egyre-másra döntenek úgy, hogy hatékony eszközökkel fellépve, lehetővé tegyék a családi kasszákat kevésbé kikezdő kis- és nagybevásárlásokat.

Ezzel végre a háztartások járnak jól 

Az élelmiszerár-háborúnak egy győztese biztosan lesz, sőt már most van: a lakosság. Bár nagy a szórás a jövedelmi szintek terén, a legtöbb háztartásban egyáltalán nem mindegy, mennyiért jutnak hozzá a megszokott, korábban rutinszerűen vásárolt termékekhez, köztük az alapvető élelmiszerekhez. Az árháborúba mára szinte mindenki belépett, a szuper- és hipermarketek éppúgy, mint a diszkontláncok.

Az élelmiszer-kiskereskedelmi szektor legnagyobb hazai foglalkoztatója, a 14,5 ezer embernek munkát adó SPAR Magyarország két hete dobta le az árbombát:

A már csaknem 400 árucikkből álló lista minden hétfőn bővül, az online szórólapon pedig szerepel a termékek új fogyasztói ára és az árcsökkenés mértéke is. Lapunk megtudta, a bővített jegyzékre milyen tételek kerültek fel. Információink szerint a március 27-e hétfőtől a promócióban részt vevő:

• pékáruk (kenyerek, péksütemények) ára 6–16 százalékkal,
• a rizs, a búzadara, a búzarétesliszt ára 5–7 százalék közötti mértékben,
• a száraztészták ára 5–10 százalékkal csökken,
• a müzliké, zabpelyheké 5–9 százalék közötti mértékben,
• míg a sütőpor és a vanillincukor 7 százalékkal kerül kevesebbe.

Mivel kifejezetten árérzékenyek a vásárlók, az egy-egy tematikus kampányban csökkenő árak mellett felértékelődtek az egyéb kedvezmények, akciók, hűség- és kuponajánlatok, amelyek segítenek abban, hogy a fogyasztók minél kevesebbet költsenek, miközben továbbra is minőségi és nagyrészt hazai forrásból származó termékek széles kínálatából válogathassanak. Az utóbbi időszakban megszokott élelmiszer-infláció mellett nem csoda, hogy ma már majd minden családra jut egy „kuponkirály”, aki saját magával is versenyez, hogy minden lehetséges akciót kimaxoljon.

Egy számjegyű infláció a cél az év végére

Az élelmiszerár-háború mellett még Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter sem ment el szó nélkül, aki a Világgazdaság hasábjain kiemelte: az elmúlt hetekben az áruházláncok sorozatosan jelentik be a különböző termékek árának csökkentését, köztük a Lidl, az Aldi, a SPAR és a CBA is. A tárcavezető úgy látja, az élelmiszer-infláció már tavaly decemberben tetőzött, azóta pedig folyamatosan mérséklődik. Meggyőződése szerint

az infláció letörését elsősorban az energiaárak csökkenése, az árfolyam stabilizálódása, valamint főképp az élelmiszereknél megfigyelhető túltermelési folyamatok segítik.

A cél nem változott, az inflációt egy számjegyűre mérsékelni az év végéig, vagyis a legutóbbi 25,4 százalékról 10 százalék alá vinni decemberig.

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)