Nem eladó a Tesco, és nem megy sehova

Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója az Indexnek beszélt egyebek mellett

• a kormányzati intézkedésekről, így az ársapkáról és az extraprofitadóról is, 
• az inflációról és az árképzési gyakorlatról, 
• a határ menti bevásárlóturizmusról, 
• az árfolyamkülönbség kockázatairól, ezért arról is, hogy kell-e tartani az olcsó dömpingimportárutól,
• hogyan definiálja magát a hazai kiskereskedelmi piacon, 
• mik a terveik a hazai áruházlánccal.

Várják a kormányzati intézkedések végét

Korábban nem tartotta szerencsésnek a kormány által az egyes élelmiszerekre bevezetett ársapkákat, azt is leszögezte, hogy a szektor finanszírozza az intézkedést. Mit lát most? 

Mindig abból indulunk ki, amit utoljára hallunk, és ami megjelenik a Magyar Közlönyben. Az utolsó információk szerint április 30-án kivezetik a hatósági árat, azonban sokszor volt arra példa, hogy meghosszabbították az intézkedést. 

Mindeközben viselik az extraprofitadó terheit is, amelyről a kormány úgy vélekedik, hogy a korábbi évek jelentős profitja miatt ezt most be kell nyelniük.

Nagyon fontosnak tartom ismételten hangsúlyozni, hogy nekünk soha nem volt extraprofitunk. Ha abból indulunk ki, hogy az iparágnak átlag 2-5 százalék profitabilitása van, és ehhez 4,1 százalékos forgalomalapú elvonás társul, akkor ki lehet következtetni, hogy mekkora veszteséget okoz mindez a teljes profitra nézve. Ugyanakkor a törvényeket mindig betartjuk, így természetesen fizetjük ezt a pluszadóterhet is. 

Érez a Tesco extra törődést a kormánytól azért, mert a 2010 és 2012-es kiskereskedelmi adó kapcsán a luxemburgi bírósághoz fordult?

A teljes extraprofitadót és a kiskereskedelmi adók nagy részét a hét külföldi tulajdonban lévő áruházlánc állja, kb. 80 százalékát a teljes tehernek. Az extraprofitadónak ugyanakkor már a bevezetésekor is volt végdátuma, mi ezzel számolunk. Nem keresünk kiskapukat, hanem addig is a még hatékonyabb működésre fókuszálunk, remélve, hogy az extraprofitadó a bejelentett időpontban kivezetésre kerül. 

Többtényezős árképzés

John Allan, a Tesco elnöke január végén arról beszélt, hogy egyes élelmiszer-beszállító vállalatok az infláció ürügyével a szükségesnél nagyobb mértékben emelik az áraikat, Magyarországon tapasztal hasonlót? 

Az árak emelésének több komponense van, de lényegében minden szereplőt, így a beszállítókat és kereskedőket is az hajtja, hogy minél jobban szolgálják ki a vásárlókat, és a vásárlók is akkor elégedettek, ha pénzük vásárlóereje nem változik. Mi a vásárlókért vagyunk, az a célunk, hogy jó árakon szerezzük be a termékeket és jó áron is adjuk tovább azokat. Ez mi küldetésünk egyik fontos eleme.

Ugyanakkor az nem vitás, hogy a fogyasztók jobban nyomon követik költéseiket az inflációs környezetben, a mi dolgunk pedig az, hogy segítsük őket abban, hogy kevesebb kompromisszumot kelljen kötniük. Ezért vezettük be már több mint egy éve az Árgaranciát: minden héten ellenőrizzük a piacon található több száz termék árát, és vállaljuk azok versenyképességét. Ugyanakkor minden igyekezetünk ellenére sem vagyunk tökéletesek, így ha az adott terméket valaki máshol mégis olcsóbban szerezte be, akkor az adott termék árát visszatérítjük. Ezt az alappillért egészítik ki a heti „izgalmas” árcsökkentések a Clubcard-ajánlatok formájában. Az azonnal igénybe vehető Clubcard-kedvezmények mellett minden költés után hűségpontokat adunk, amelyek azonnal pénzre válthatóak, illetve exkluzív kedvezményeket is biztosítunk. 

A Clubcard népszerűsége töretlen a vásárlók körében: tavalyhoz képest 40 százalékkal, 1,7 millióra nőtt a klubkártya-tulajdonosok száma, túlszárnyalva a várakozásainkat. Hetente körülbelül 1200 terméket kínálunk Clubcard-áron, ezeket a vásárlók jelentős kedvezménnyel tudják megvásárolni. Emellett a Tescóban keddenként a nyugdíjasok, vasárnaponként pedig a klubkártya-applikációt használók részesülnek ötszázalékos kedvezményben. 

Forró téma volt az elmúlt időszakban, hogy a magyarok a szomszédos országokba jártak át bevásárolni. Most mennyire pörög a bevásárlóturizmus a határ menti Tescókban?

Mindenekelőtt érdemes arról beszélni, hogy az árazást az országok között nem egyszerű összehasonlítani, hiszen a komponensek országonként eltérnek, így például az általános forgalmi adó mértéke is. Erre minden országnak más a filozófiája. 

Továbbá említést kell tenni a termelők költségszerkezetéről is, és napjainkban nem hunyhatunk szemet az energiakitettség felett sem. A rezsi árának drasztikus emelkedése azonnal lecsapódik a gyártónál, aki igyekszik ennek megfelelően beárazni termékeit. Ezek jelentősen befolyásolhatják azt, hogy egy-egy országban milyen árakkal találkozunk az EU-ban. 

Számottevő költségtényezőnek minősülnek a bérek, a Tesco itthon 15 százalékkal emelte a dolgozók fizetését, ezzel szemben Szlovákiában hatszázalékos béremelést hajtottak csak végre. Ez a téma nehéz, hiszen törekedni kell az ár-bér spirál elkerülésére is. Ezeken túl jelentős tényező a devizakitettség, különösen akkor, amikor szignifikáns kilengések tapasztalhatók, ahogy az euró benézett a 430 forintos szint felé, amellyel szemben most 380 körül mozog a hazai fizetőeszköz. A tízszázalékos különbségnél a Tesco is észlelte a határ mentén a bevásárlóturizmus erősödését, de nem beszélhetünk tömegekről. 

Kell aggódni a dömpingimport miatt?

Az árfolyamkülönbség miatt sok termelő aggódik, hogy a dömpingimportáru leuralhatja a piacot. Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára  azt nyilatkozta, hogy sok élelmiszeripari szereplőnek nem volt rutinja a hosszú távú rezsiszerződések kötésében, így sokan a legmagasabb árak idején köteleződtek el. Hol van itt a kereskedők felelőssége?

A dömpingimportárutól szerintem nem kell tartani, viszont biztos vagyok benne, hogy lesznek olyan kategóriák, ahol éppen valami olcsóbb lehet, de ez mindig előfordul. A világpiacon is javul a kép, hiszen folyamatosan mérséklődnek az energiaárak, az élelmiszerek alapanyagárai is csökkenést mutatnak, de természetesen ennek begyűrűzése nem azonnal történik. Jelentősen nőtt az infláció, amely az év végére a mi számításaink szerint is egy számjegyűre mérséklődhet, és ennek a folyamatnak pozitív hatása van már most is a fogyasztói árakra.

A vásárlónak a legfontosabb az ár-érték arány. Felelősséget érzünk azért is, hogy amennyire csak lehetséges, támogassuk a hazai előállítású termékeket. 27 ezer terméket forgalmazunk, ebből 21 ezer magyar beszállítótól származik. Leraktuk a voksunkat olyan termékek mellett, amelyeket hosszú távon is itthon kell szerintünk megvásárolni. Ilyen például a friss tej, a tejföl, tojás, a méz, a csirke- és pulykahús, dinnye és egyéb szezonális zöldségek, gyümölcsök. Ez a mi érdekünk is, hiszen ez a leghatékonyabb, és ezzel óvjuk legjobban a bolygónkat is. A vásárlóknak teljesen érthető módon az ár van a fejében, különösen most, amikor megemelkedtek a rezsiszámlák. A lefelé vásárlás egyértelműen megjelenik, azonban ez nem feltétlenül jelent rosszabb minőséget, azt tapasztaljuk, hogy a fogyasztók tudatosan próbálják ki egy-egy kategória termékeit, nem mindig ragaszkodnak a megszokottakhoz. A vásárlók nem szeretnek kompromisszumot kötni, a mi feladatunk, hogy kínálatunkkal és árainkkal ebben a lehető legjobban támogassuk őket. 

A húsvét az egyik legnagyobb ünnepünk, ilyenkor útra kel az ország, ez a nagy családi ebédek, vacsorák időszaka is, ezért nagyon fontos, hogy az alapvető élelmiszerekhez jó áron és jó minőségben jussanak hozzá a vásárlók. Mindemellett például húsvét előtt nálunk minden árstopos termékből az eddiginél többet lehet majd vásárolni, így az árak mellett a mennyiségekben sem kell kompromisszumot kötni.

26 éve Magyarországon

A Tesco 1994-ben jelent meg Magyarországon, amikor felvásárolta a Global bolthálózatát. Jelenleg hogyan definiálja magát a magyar kiskereskedelmi piacon?

Magyar kiskereskedők vagyunk, az a célunk, hogy elégedettek legyenek a vásárlók, amelyből a Tesco Magyarország hetente 2,3 milliót szolgál ki. Igyekszünk több lábon állni, termékeink kicsivel több mint felét csak az élelmiszer-kínálat teszi ki. Különböző vásárlási igényekre reagálunk üzleteink formátumával is, ezért a bevásárlás megoldható expresszekben, szuper- és hipermarketekben, az online megrendeléseket pedig 35 boltból szolgáljuk ki, nekünk a legnagyobb az országos lefedettségünk; egyébként a múlt héten ünnepeltük a Tesco Otthonról szolgáltatásunk 10. születésnapját. Emellett 68 további üzletünkből a Foodpandával és a Wolttal együttműködve szolgáljuk ki az online vásárlókat. Noha az energiaválság korát éljük, a beruházási kedvünk nem csökkent: kilenc hipermarketet és tíz kisboltot újítottunk fel tavaly, és bővítettük az online lefedettségünket, amely mintegy 3 millió hazai háztartást képes ellátni friss kiszállítású élelmiszerrel. A Shellel megállapodtunk száz benzinkúti minishop nyitásáról – jelenleg ezek közül több mint 30 már üzemel, a maradékot pedig 2025-ig tervezzük kialakítani. 

Hiszünk abban, hogy az áruházainknak olyan desztinációnak kell lennie, amely megkönnyíti a vásárlók életét. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk a bérlői mix kialakítására, igyekszünk „jó házasságokat” kötni, legyen szó elektronikai cikkekről vagy állateledelről.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Indexnek adott interjúban megjegyezte, hogy a kormánynak nem titkolt célja a teljes vertikális integráció elérése, azaz a piac megszervezése a termeléstől egészen a kereskedelemig. A múltban a Tesco vásárlása is felmerült, azonban tudomásunk szerint korábban azért hiúsult meg, mivel az áruházláncuk csomagban értékesítette volna portfólióját. Ehhez tartanák magukat akkor is, ha a kormány bejelentkezne a Tescóért? 

Közel 11 ezer embert foglalkoztatunk, és jelenleg is vannak betöltetlen pozícióink.

A teljes magyarországi integráció stratégiai kialakítása szerintem valóban zajlik a háttérben, ennek mi örülünk, mert a termelőktől fogná meg végre az értékláncot, és nem csak egy „injekciót” kapna a rendszer. Minden gazdaságfejlesztési törekvést, amely versenyképesebbé teszi a hazai élelmiszeripart, és így egyébként a tőkeinjekciókat is üdvözlendőnek tartom, de nagyon fontos az, hogy minden fejlesztés fókuszában a végfelhasználónak, a vásárlónak kell állnia, mert csak így tud fenntarthatóan, hosszú távon sikeresen működni a rendszer. A beruházásokra, modern technológiára, automatizációra szükség van, tehát azokon a területeken, ahol van elmaradásunk, változtatni kell.

Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek az esélyegyenlőség terén is – Magyarországon a Tesco volt az első kiskereskedő, amely közzétette sokszínűségi jelentését. Mik a prioritások most ezen a területen?

A Tescónál fontosnak tartjuk, hogy olyan munkakörnyezetet teremtsünk kollégáink számára, ahol mindenki biztonságban és megbecsülve érzi magát, és munkatársaink így önmaguk lehetnek. A sokszínűség és befogadás jegyében kiemelt kérdésként kezeljük a nemek közötti egyenlőséget is. Kollégáink 67 százaléka nő, így egyik célunk, hogy csökkentsük a nők és férfiak közötti összkereset különbségét, valamint növeljük a női vezetők arányát. Emellett természetesen figyelünk arra, hogy férfi munkatársainkat is befogadóan kezeljük. Szeretném a figyelmet még inkább felhívni erre a témára, ezért örömmel csatlakoztam a HBLF idei „Vállalatvezetők az egyensúlyért” programjához is.

Már nem a Tesco az első 

Sokáig vezette a Tesco a forgalmat tekintve a kereskedői toplistát, azonban a Lidl az elmúlt években letaszította trónjáról. Önt ez személy szerint mennyire érintette meg?

A mi fejünkben egy háromszög van, amiben benne van a forgalom, a gazdasági versenyképesség és a vásárlói elégedettség. Fontos, hogy mi tudatosan mondtunk le a forgalmunk egy részéről akkor, amikor a vásárlók érdekében optimalizáltuk az áruházaink méretét és a választékunkat. A vásárlók nyertek azzal, hogy specialista partnereket hoztunk be, mint pl. a Media Markt, de az, hogy például úgy döntöttünk, nem árulunk többet nagyobb elektrotechnikai termékeket, hatással volt a forgalmunkra. A boltok felújítása és a partnerek bevonzása továbbra is kiemelt prioritás, jövőre 30 hipermarket és 10 kisebb bolt modernizációját tervezzük. 

Talán soha nem volt annyira fontos, mint napjainkban az, hogy egy kereskedő egy négyzetméteren mennyi profitot tud realizálni. A diszkontokhoz képest jóval nagyobb terekkel operálnak, ez mennyivel növeli az energiaköltségeket?

Hosszú távú szerződéseket kötünk, nem építhetünk a bizonytalanra. A rezsiszámlánk 400 százalékkal emelkedett, ezt megkönnyezzük. Vannak energiahatékonysági intézkedéseink, emellett folyamatosan arra törekszünk, hogy egyszerűbbé tegyük a vásárlás folyamatát is, egyre több üzletben elérhetők például a Scan&Shop scannelők, amelyet a bejáratnál kaphatnak fel a vásárlók, akik maguk csippanthatják le a termékek vonalkódját. Ennek több előnye van: az egyik, hogy folyamatosan követhető a bevásárlás összege, a másik pedig, hogy a kassza is elkerülhető, tehát gyorsabb és kényelmesebb a bevásárlás teljes folyamata. 

(Borítókép: Pálinkás Zsolt. Fotó: Kaszás Tamás / Index)