Nagy Márton: A kormány az év végére visszavásárolja a Budapest Airportot

A GVH és a fogyasztóvédelem bevonásával olyan online árfigyelő rendszert vezetünk be, amely segít a fogyasztóknak, hogy a lehető legkevesebb energiaráfordítással a legolcsóbb helyen vegye meg a terméket – mondta Nagy Márton az InfoRádióban.

Recessziós veszély

A magyar gazdaságot fenyegető recessziós veszélyről azt mondta, két tényező befolyásolja az idei növekedést:

• a gazdaság ösztönzése és
• a tőkeprogram.

Előbbiről azt mondta, hogy kiemelt szerepe van benne a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramnak, amelyben 1000 milliárd forint talált már gazdára, több ezer vállalkozó vette igénybe a beruházásra és forgóeszközre is felhasználható kedvezményes kölcsönt. Utóbbiban most 150 milliárd forint tőkét tud a kormány biztosítani, ez célzottan a lassuló ágazatokban fog segíteni, így új ingatlanberuházásokat indíthat be.

A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a kereskedelmi és az ipari adatok januárban rosszabbak lettek, mint a piac várta. Gondot jelent szerinte, hogy az élelmiszeripar vesztett a dinamikájából, túltermelési válság van a piacon, és a fogyasztás is visszaesett, ezért ömlik be az áru az országba. Problémát okoz az itt lévő olcsó ukrán gabona, ezenkívül az is kérdés, hogy az energiaintenzív iparágak hogyan képesek finanszírozni a megemelkedett költségeket.

Tavaly hétmilliárd euró körül volt, idén 10-11 milliárdot szeretnénk megcélozni

– mondta a külföldi tőkebeáramlásról.

Fontos célnak tartja, hogy az ellátási láncba magyar cégek is bekerüljenek, lehetőleg minél magasabb szinten, illetve azt is, hogy minél tovább maradjon a termék Magyarországon, hogy nagyobb legyen a hozzáadott érték, mert ez dönti el, jó-e egy befektetés.

A külföldi befektetések fontossága

A külföldi tőkének jelenleg az autóipar, az akkumulátorgyártás, a hadiipar a vonzó, de Nagy Márton szerint új céliparágakat kell találni. Példaként említette az egészségipart, a logisztikát és a szolgáltatásokat is. 

A tárcavezető szerint a külföldi befektetőket

• politikai és intézményi stabilitással,
• megfelelően képzett munkaerővel,
• megfelelő energiaellátottsággal,
• és jó üzleti körülményekkel lehet Magyarországra csábítani.

Az infláció alakulásáról is beszélt a miniszter. Megerősítette, hogy a kormány célja, hogy év végére tevőlegesen egy számjegyűre csökkentse a pénzromlás mértékét. Márciusban szerinte 25 százalék lehet, de utána egyre gyorsuló ütemben megy majd le, és úgy véli, drasztikus csökkenés jön az év második felétől. Ezt segítheti, hogy az élelmiszereknél már túltermelés van, így áprilistól gyorsuló csökkenés lehet a boltokban. 

A kormány most azt vizsgálja, hogy mekkora azoknak a magyar vállalkozásoknak az aránya, amelyek beszorultak magasabb áron az éves gáz- és áramszerződésekbe, mert ez jelentősen befolyásolhatja az inflációt.

Az inflációs spekuláció veszélye

Arra is figyelmeztetett, hogy fennáll az inflációs spekuláció veszélye is, amikor az infláció növekedése bizonyos szektorokban extraprofitot hozhat. Mivel erre szerinte a monetáris politikának nincs hatása, ezért a kormánynak kell bekapcsolódnia. A múlt héten már a Gazdasági Versenyhivatal javaslatára egy online árfigyelő rendszer kialakítását kezdték el.

Olyan élelmiszereket fogunk megfigyelni, ahol nagy áremelés tapasztalunk. A vásárlók tudják majd követni az árak alakulását, látják, hogy olcsóbb vagy drágább egy termék

– mondta Nagy Márton.

Azt is bejelentette, hogy a fogyasztóvédelemmel közös projektben olyan termékeket keresnek majd, amelyek áremelkedése indokolatlanul magas volt, vagy amelyek az átlagosnál jelentősen kisebb áremelkedést mutatnak.

A fogyasztó keresse az olcsóbb terméket, és segítünk is, hogy megtalálja. Ez nemcsak az élelmiszerre fog kiterjedni, hanem tartósabb termékekre is

– jelentette ki a gazdaságfejlesztési miniszter.

A kormány visszavásárolja a budapesti repteret

A műsorban szó esett a Magyar Posta átalakításáról. A miniszter szerint a postát rendbe kell tenni, és a magyar állam számára a legolcsóbb működést kell biztosítani. Hangsúlyozta, hogy a levélkézbesítést akkor is kötelező működtetni, ha veszteséges, ezt a nyereséges üzletágak bevételéből kell finanszírozni.

A budapesti repülőtér egy stratégiai eszköz, ezért magyar kézbe kell kerülnie. A kormány elkötelezett, hogy visszavásárolja, mindegy, ki a tulajdonos

– közölte Nagy Márton. Hozzátette: az előkészítő megbeszélések már folynak a Budapest Airport tulajdonosával az értékesítés feltételeiről és az árról. Mint fogalmazott, a megegyezés mindkét szereplő számára fontos, és az üzletet az év végére le lehet zárni.

(Borítókép: Nagy Márton 2023. február 20-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)