Messze még a búcsú az Excel-szörnyektől

Nem is olyan régen még faxon küldözgették egymásnak a gyártási rendeléseket az ipari szereplők. Egy élelmiszeripari vállalatnál akár 8 ilyen eszközre is szükség volt, az adatokat asszisztensek dolgozták fel, és rögzítették az akkori vállalatirányítási rendszerben, amely alapján történt a gyártás, majd pedig a kiszállítás is – emlékezett vissza a vállalatirányítási rendszerek elődjére Gém Péter, aki szerint nem is volt annyira egyszerű megoldani azt, hogy a beérkező faxokból digitális lenyomatot alakítsanak ki. 

Rámutatott arra is, hogy egy vállalat működésében elengedhetetlen szerep hárul a könyvelésre, amely a múltban rendkívül időigényes és sok adminisztrációt igénylő feladatnak számított. A vállalatirányítási rendszerek elterjedése előtt a vezetőknek csak a könyvelés zárását követően voltak információik a vállalat pénzügyi helyzetéről, míg manapság napi szinten lehet jelentéseket előállítani az alapanyagárakról vagy a kintlévőségekről. Ilyen fokú menedzseléssel sokkal könnyebben és hatékonyabban lehet hosszú távra tervezni. 

Leáldozott a kockás papír korszakának

Már nem osztható meg papíralapon a gyártási terv, a legtöbb nagy cég vállalatirányítási rendszerrel működik. Ezek nem csak a hatékonyságot javítják, nélkülük lehetetlen lenne nemzetközi partnerekkel együtt dolgozni.

Arra, hogy a táblázatok sem mindig megbízhatók, egy, a koronavírus-járványkor történt esettel világít rá Gém Péter. Az egyik üzemben a termelési nyilvántartás táblázatáért felelős dolgozó betegsége miatt az üzem rossz recept alapján gyártott, és így 1 hét alatt 10 millió forint kár keletkezett. A szakértő szerint nagy baj, ha csak egy ember tudja az adott táblázat kulcsát, képleteinek kezelését és logikáját, ezért a gyártásban érintettek számára egyértelmű információkat mutató rendszereket kell használni, amelyek alapján döntéseket lehet hozni a további működésről is. Nemzetközi szinten fokozódik ez a digitalizációs nyomás a cégekre: napjainkban már alapvető elvárás a TIER1-TIER2 autóipari beszállítóktól, hogy az EDI titkosított kommunikációt használják, mellyel a könyvelés mellett a megrendelések feldolgozása és ezzel együtt a készletnyilvántartás vezetése is automatizálható.

Hibrid itiner

Az ipari termelő vállalatok nagy részénél már elkezdődött a napi munkavégzést meghatározó, kvázi „vonalvezető” digitalizálása, de a reggeli eligazítások során még továbbra is nagy számban vezetik a napi munkamenetet táblán vagy valamilyen papíralapú dokumentumban. Sok cégnél a gépi adatok elektronikus formában érhetők el, míg az operátori adatokat továbbra is papíron gyűjtik.

Ezzel szemben az élelmiszeripari és a gyógyszeripari vállalatoknál jellemzően már a teljes munkafolyamat digitalizált, a dolgozók minden információt tableteken, illetve a falakon elhelyezett kijelzőkön követhetnek.

Aki nem digitalizál, az lemarad

A különböző szektorokban más és más a vállalatok digitális érettségi szintje: a 4iG Nyrt. egyik projektjében például az autógyártó és a beszállító szimulációs szoftverben mutatja be a gyártást és az ahhoz kapcsolódó folyamatokat. Ez jelentősen megkönnyíti a rendszeres auditokat, amikor a résztvevők VR-szemüvegen tudják megosztani egymással a gyártás részleteit, akár úgy is, hogy nem tartózkodnak egy országban. Jelenleg nem az a fő kérdés, hogy egy-egy cég hogyan tud csatlakozni a nemzetközi láncba, inkább a bennmaradásnak van tétje, mivel a gyártók évről évre felülvizsgálják az együttműködéseket. Az újabb és újabb minősítések megszerzése komoly kihívás a beszállítóknak, rengeteg szabványnak kell megfelelniük, ehhez pedig a fejlesztéseken át vezet az út. Aki nem digitalizál, az bizony lemarad a nemzetközi versenyben.

Minimegoldások 

Már-már alapnak számít, hogy a gyártósorok rendelkeznek szeparált wifihálózattal, tesztelési fázisban vannak az 5G-alapú megoldások, melyekkel egy időben a kapcsolódó hardverelemek fejlesztése is beindult. Ezekkel gond nélkül és pillanatok alatt élesíthetők az érzékelők, hogy a gyártási folyamat egyes részleteit, a fogyasztást vagy akár az egész gyártósor energiafelvételét is kövessék. Az üzemekben telepíthető szenzorok számos fontos funkciót elláthatnak. Mindenkinél gyorsabban és pontosabban számolhatják meg, ellenőrizhetik le, azonosíthatják a készülő termékeket, amelyeket akár már az összeszerelés közben vonalkódokkal, QR-kódokkal vagy egyéb megoldásokkal tehetnek követhetővé. Gyártás közben a mérhető paraméterek ellenőrzésével azonnal kiszűrhető például a digitális „sablontól” a megadott tűrésnél jobban eltérő, tehát hibás elem, ezzel csökken a selejt aránya, ugyanakkor riasztható a karbantartás és a tervezés csapata.

Gém Péter tapasztalatai szerint az ipari szereplők a piaci nyomás hatására szeretnének minél gyorsabban cselekedni, azonban nem lehet egy komplex rendszert napokban mérhető időtartam alatt bevezetni, érdemes inkább 3-9 hónapos átfutási idővel számolni. Első lépésként szükséges a már rendelkezésre álló adatokat tisztítani, hiszen a tervezés, a megrendelés és a kiépítés során ezekre lehet építeni a későbbiekben is. A ráfordított idő hosszabb távon megtérül: a vállalatirányítási rendszerek legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszik a gyors reagálást, ezáltal időt és anyagi ráfordítást is megspórolhatnak az üzemek.

A gyógyszeripar az ász fejlesztésekben

Digitalizáció szempontjából a gyógyszeripar tart legelőrébb. Ennek magyarázata, hogy a szegmensben tevékenykedő vállalatokkal szemben támasztott magas minőségi standardok teljesítése megköveteli a digitális gyártástechnológiák fejlesztését.

A gyógyszeripart szorosan követi az autógyártás, majd az élelmiszeripar következik. A magyar élelmiszeripar nagyot fejlődött az utóbbi időszakban digitalizáció terén. Viszonylagos újdonságként hat ugyanakkor, hogy a mezőgazdaság is egyre inkább automatizált. Gém Péter ágazaton belüli példaként hozta fel a borászatokat, ahol egyre több a digitalizációra irányuló fejlesztés, de az agrárium területén a drónokkal történő adatgyűjtés és az azokra alapozott előzetes tervezés is egyre népszerűbb a gazdák körében.

Az energiaválság átcsoportosítja a forrásokat 

A magas energiaár a gazdaság minden szereplőjére extra terhet ró. Éppen ezért az ipari vállalatok fejlesztési terveiben is prioritást élveznek az energiahatékonyságot javító beruházások, melyeket a cégek akár az egyéb digitalizációs területén tervezett fejlesztések rovására is vállalnak. Vannak olyan előremenekülők, ahol a két területet párhuzamosan fejlesztik, de a legtöbb vállalatot a szűkebb büdzsé választás elé állítja. Ennek eredménye a napjainkban egyre égetőbb kérdésnek bizonyuló energiahatékonyság-priorizálás – amire szintén vannak digitalizációs megoldások is.

„Amíg nem megy végbe az energiafelhasználás optimalizációja, addig minden mást hátrébb sorolnak a cégek. A magas energiaárak ugyanis minden végtermék árára hatással vannak” – mondta Gém Péter.

Pilotprogram a növekvő profitért

A 4iG ennek a választási kényszerhelyzetnek a feloldására alkotta meg pilotprogramját, ami tekinthető egyfajta próbaverziónak is. A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak egyszeri tíz-húszmillió forintos beruházással készítenek személyre szabott tervezetet arról, hogy mit jelent számukra a digitális fejlesztés. Ennek részeként megtudhatják, milyen átalakítások eszközölhetők a meglévő saját infrastruktúrájukon annak érdekében, hogy a gyártói elvárásokat párhuzamba tudják állítani a vevői igényekkel. Ezáltal a pilotprogram meg tudja mutatni, hogy mekkora előrelépések, milyen előnyök érhetők el az adott fejlesztésekkel, ami aztán a versenyképességben és a profitban majd visszaköszön.

Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom a 4iG Nyrt. közreműködésével jött létre.

(Borítókép:  Adam Smigielski / Getty Images)