Százmilliárdos ébredés a Dürer Park álmából

Korábban többek között Quimby-koncertnek is otthont adott, de több száz nemzetközi és hazai előadó is megfordult benne, ahogy baráti összejöveteleket is szép számmal rendeztek a Dürer Kertben. A kultikus szórakozóhely 2008-ban nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt, a koronavírus-járvány 2020-ban lakatot tett rá, az eredeti helyszínen történő újranyitás pedig kérészéletűnek bizonyult, hiszen a területet megvásárló befektetési vállalat az addigiaktól merőben eltérő projekt megvalósítását tűzte zászlajára.

Történelemóra

Az Ajtósi Dürer sor 19–21. szám alatt lévő épületegyüttes egy merőben új, szinte már futurisztikus testet ölt, némi klasszicista éllel. Rá is fér a ráncfelvarrás, hiszen sem az épület, sem a parkrész nem esett át állagmegóváson az elmúlt évtizedekben.

A terület igencsak gazdag történelemmel rendelkezik. 1875-ben a Dürer Kert területén található akkori nyaralók egyikében töltötte utolsó nyarát a szépkorú Deák Ferenc, erről egy, az épületegyüttes falára felvésett emléktábla árulkodik. Az épület 1883-ban a Sacré Coeur (Szent Szív) rend nővéreinek birtokába került, akik egyházi katolikus leányiskolát alapítottak a szomszédos telkek felvásárlásával párhuzamosan, így 1884-85-re megépült a zárda épülete, melyet aztán tovább bővítettek – később fiúk is tanulhattak az iskolában. A II. világháború idején a nővérek számos menekültet, zsidót, hadiszökevényt bújtattak az iskola falai között, akik ennek köszönhetően élték túl a világégés viszontagságait. A Rákosi-rendszerben, ahogy a többi egyházi intézmény, ez is az államosítás sorsára jutott, a rend tagjaival pedig nem bántak kesztyűs kézzel. Többeket meghurcoltak, másokat kiutasítottak Ausztriába, illetve Franciaországba.

Az épületegyüttesben ezt követően kommunista pártpolitikusok képzésére létrehozott iskola működött tovább, egészen 1956-ig. A forradalom és szabadságharc kitörését követően a Kádár János vezette MSZMP vette birtokba az ingatlant, továbbra is politikai főiskolaként, ez egészen 1990-ig tartott. A kommunista időszakban méltatlanul elhanyagolták az épület eredeti értékeit, leverték a katolikus múltra utaló díszeket, emlékeket, elbontották a tetőt, és egy „építészetileg értéktelen tetőt húztak fel helyette”. A rendszerváltás után a politikai főiskola megszűnt, a terület azonban állami tulajdonban maradt. Először az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kapta meg üzemeltetésre a területet. Végül 2006-2007 környékén privatizálta az épületegyüttest az akkori kormányzat, ami egy izraeli befektetőcsoport érdekeltségébe került, amely azonban a 2008-2009-es pénzügyi világválság hatására kihátrált a fejlesztések mögül. Így egy ideiglenes hasznosítás vette kezdetét, ekkor költözött be a Dürer Kert szórakozóhely, amely az alsó szintet, valamint a kerthelyiséget vette igénybe, a többit épületrészt továbbadta albérletbe különböző cégeknek, magánszemélyeknek.

Miről szól a Dürer Park-projekt?

A terület történelmi kontextusba ágyazása után nézzük, milyen beruházások valósulnak meg Zugló szívében.

Új generációs, zöld környezetbe illeszkedő lakó-, valamint irodaépületek létesülnek, emellett egy új belső park is teret kap

– mondta az Indexnek Szilágyi István, a Dürer Befektetési Kft. ügyvezetője.

A Városligeten belül a Liget-projekt által minőségi átalakulás zajlik, ehhez jön hozzá a Dürer Park-projekt – ismertette az ügyvezető. Céljuk volt a Dürer Kert fennmaradása és méltó helyre kerülése, továbbá a többi bérlővel is korrekt megállapodást hoztak tető alá. A Dürer Kert végül a befektetők segítségével az Újbudán található BudaPart városnegyedben, a Kopaszi-gátnál horgonyzott le – fűzte hozzá.

Az irodaházak építése már zajlik a Market Építő Zrt. generálkivitelezésében, a lakóépületeké azonban még nem kezdődött el, jelenleg a tervek véglegesítésénél tartanak. A projekt részeként 208, kialakításában, méretében, illetve anyaghasználat tekintetében felső kategóriás lakás épül, „a kereslet szempontjából frekventált Zuglóban” – mondta Szilágyi István. A későbbi ütemezésben szerepet játszik az ingatlanpiac jelenlegi gyengélkedése.

Szilágyi István rámutatott, hogy a régi zárdaépület nem számít műemléknek. Jelenleg fővárosi védettség alatt áll, ami azt jelenti, hogy az egységes városkép szempontjainak figyelembevételével kell megőrizni elsősorban az épület homlokzatát – jelezte. A beruházó az elvárt odafigyelésen túlmenően is igyekszik mindent menteni, ami menthető, művészettörténészt is bevontak az értékek beazonosítására. Mindezt figyelembe véve a második számú irodaépület gyakorlatilag egy hibrid épület lesz, a modern körülöleli a klasszikus épületrészt. Megtartják a régi épület homlokzati részeit, belül pedig egy hatalmas aulát alakítanak ki, ami a régi és az új épületrész csatlakozási pontja lesz.

Akár a 100 milliárdot is súrolhatja

Az ügyvezető beszámolt arról, hogy a projektet előbb a koronavírus-járvány miatti szállítási nehézségek, az alapanyagok drasztikus drágulása nehezítette, majd az orosz–ukrán háború kitörésével felerősödő energiaár-robbanás, valamint a forint euróval szembeni gyengélkedése is sújtotta.

A nagyobbik irodaház 2024 második felére, a kettes számú 2024 végére, míg a lakóingatlanok 2025 végére-2026 elejére készülhetnek el. Az úthálózat felújítása várhatóan az idei év végére, jövő év elejére fejeződhet be.

Win-win helyzet

A kivitelezők megállapodtak a zuglói önkormányzattal, hogy a projekt részeként mintegy egymilliárd forintból megújul az Ajtósi Dürer sor mintegy 300 méteres, valamint a Zichy Géza utca közel 100 méteres szakasza. „Az infrastrukturális beruházásokat teljes mértékben saját forrásból valósítjuk meg, ám az érintett közterületek tulajdonosa a kerületi önkormányzat, az engedélyeket pedig a Budapest Közút adta ki. Ez egy win-win szituáció. Bízunk benne, hogy a főváros folytatja a Hungária körútig tartó felső, illetve a Dózsa György útig tartó alsó szakaszt” – tette hozzá az ügyvezető.

A közterületi infrastruktúra a Colas Alterra Építőipari Zrt. kivitelezésében valósul meg. A munkálatok március 22-én kezdődtek, a közlekedők ütemezett és időszakos, nem teljes keresztmetszetű forgalomterelésekre, sávlezárásokra számíthatnak. A trolibusz-közlekedés folyamatos lesz.

A közterületi felújítási program többek között az alábbi fejlesztéseket fogja össze:

Ajtósi Dürer sor

• 300 méter hosszú, teljesen új pályaszerkezetet kap az Ajtósi Dürer sor, új járdaburkolatot építenek, és egy középső zöldsávot is kialakítanak, szem előtt tartva a zöldterületek növelését.
• Megújul a közvilágítási és trolibusz-felsővezetéki hálózat is több mint 30 darab új oszlop felállításával, valamint korszerűsítésével.
• Megújul a forgalomirányítási rendszer is, szem előtt tartva a biztonságos gyalogos és biciklis közlekedést: új jelzőlámpás gyalogosátkelőket hoznak létre, többek között a Szent István Gimnázium előtt is, emellett pedig a KRESZ előírásainak megfelelő kerékpársávok kerülnek kialakításra.
• A balesetveszélyes Ajtósi Dürer–Stefánia csomópontban a három egyensávon átvezető telezöldes rendszer helyett, a forgalombiztonságot szem előtt tartva, egy önálló balra kanyarodó sáv kiépítése történik meg.

Zichy Géza utca és Abonyi utca

• A Zichy Géza utca Ajtósi Dürer sor felőli első 100 méterén új aszfaltburkolatot építenek, és kétirányú forgalmi rendet alakítanak ki, továbbá a Zichy Géza utca páros oldala új járdaburkolatot kap.
• Az Abonyi utca páros oldala is új járdaburkolatot kap, mintegy 220 méter hosszan, egészen a Szent István Gimnáziumig tartó szakaszon.

Aranytábla a cél

Egy másik el nem hanyagolható, sőt ma már alapkövetelménynek számító tényező az épület fenntarthatósága. Zéró károsanyag-kibocsátású épületek megvalósítása a cél. A kivitelezők szerették volna a kert meglévő növényzetét is megóvni, a fák állapotának feltérképezésére külön erre specializálódott céget fogadtak fel, akik megvizsgálták, hogy melyik fát lehet megmenteni és milyen módon.

A projekt célja a LEED GOLD minősítés kiérdemlése, ami a legmagasabb minőséget képviselő építőanyagok használatát, valamint azt osztályozza, hogy az épületen belül dolgozók, élők egészsége szempontjából mennyire fenntartható a létesítmény. Egy ilyen minősítést jelző tábla óriási presztízs egy beruházás számára

– jegyezte meg Szilágyi István.

A zuglói önkormányzat régi vágya volt, hogy a mögöttes Abonyi utca felőli területről átjáró nyíljon a Városliget felé. „Szolgalmijog-megállapodást kötöttünk a kerület vezetésével, hogy kialakítunk egy közterületként átjárható sétányt, amin keresztül a Dürer Parkon át gyalog, biciklivel vagy épp rollerrel a Városliget felé lehet venni az irányt” – mondta Szilágyi István, aki szerint fontos szempont, hogy „kinyitottuk a lakók számára a területet, ami jelzi, hogy az épületegyüttes a városrész szövetébe kíván beágyazódni”.

Az Ingatlanfejlesztő feltett szándéka, hogy a zárda kápolnáját megmentsék (a Dürer Kert nagy színpada a kápolna alján helyezkedett el), továbbá a projekt dísze lesz az ifjabb Albrecht Dürer festő – az utca egyik névadója – által megalkotott bűvös négyzet, aminek faragott kőtömb formájában állítanak emléket. A bontási munkálatok során megtalálták az épület alapkövét, egy 1893-as keltezésű kétoldalas, német nyelvű újságot, valamint egy időkapszulát, amiben többek között régi pénzérmék voltak. Ezeket szintén kiállítják az épületben.

Az elkerülhetetlen politikai velejáró

Mivel Magyarországon vagyunk, a beruházás kivitelezői nem tudták elkerülni, hogy politikai csatározások közepette találják magukat. A NER-bélyeget egyből rásütötték a Dürer Park-projektre, köszönhetően annak, hogy a beruházás az állami beruházási tendereken gyakran győzedelmeskedő Market Zrt. generálkivitelezésében valósul meg.

Amiatt is támadták a projektet, hogy a korábban tervezett, közérdeket szolgáló városligeti bővítés helyett magánérdekek kerültek előtérbe a beruházás által. A Dürer Park ingatlanfejlesztését 2021 novemberében nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektté nyilvánították. A rendelet felülírta a zuglói Kerületi Építési Szabályzatot, és új paramétereket állapított meg, ezzel lényegében minden, a beruházás útjába kerülő akadály elhárult.

Szilágyi István elmondta: nincs politikai, csak városfejlesztési ügy.

Szakmai munkát végzünk a beruházás során, számunkra ez az egy szempont érvényesül. Van egy elhanyagolt terület, amit szeretnénk a lehető legjobban hasznosítani. Az is fontos számunkra, hogy a Fővárossal és a kerülettel jó kapcsolatot ápoljunk. A zuglói önkormányzattal kölcsönös megelégedettségre kötöttünk egy úgynevezett városrendezési megállapodást, amelyben rögzítettük azt a pénzügyi konstrukciót, illetve hogy pontosan milyen fejlesztéseket valósítunk meg

– szögezte le az ügyvezető, aki hangsúlyozta, hogy a képviselő-testület egyhangúlag szavazta meg a beruházást.

(Borítókép: Szilágyi István. Fotó: Szollár Zsófi / Index)