Bűncselekmény áldozatává vált a svájci farkas

Jó lenne reménykedni, hogy M237 még életben van. Az Index is nyomon követte a Svájcban született, kétéves hím szürke farkas vonulását szülőhelyétől egészen Borsod-Abaúj-Zemplénig. Drukkoltunk a farkasnak, hogy új falkát találjon magának, lehetőség szerint örökítse tovább a génjeit.

A szakemberek úgy vélték, túlélési esélyeit javíthatja, hogy jeladóval szerelték fel Svájcban, így percről percre nyomon lehet követni, éppen merre jár, ezért talán nem vadásszák le. Annál inkább sem, mert a szürke farkas fokozottan védett állat, elpusztításáért természetkárosítás címén három évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.

A boon.hu adta hírül szerdán, hogy kilőhették M237-et, ugyanis Hidasnémeti környékén megtalálták a jeladót.

Elszállt a remény?

Akkor még csak ennyiről szóltak a hírek, ezért megkérdeztük az ORFK sajtóosztályát, mikor kapta a rendőrség a bejelentést, hogy vélhetően a jeladó hosszabb ideje ugyanazon a helyen lehet – hiszen más ok nehezen feltételezhető a bejelentésre. Az ugyanis nem életszerű, hogy egy farkas a pihenésen kívül huzamosabb ideig egy helyben maradjon.

A szerdai híradások szerint a jeladót megtalálták, ezért arra is kíváncsiak lettünk volna, milyen állapotban találták meg a nyakörvet. Ha egyben, akkor az állat szabadulhatott meg tőle valamilyen módon, ahogy pár évvel ezelőtt a Szlovákiából Magyarországra érkező medve is megtette. Ha sérült állapotban, akkor milyen rongálások keletkeztek rajta? Hiszen ebből következtetni lehet arra, hogy egy másik állattal került összetűzésbe a farkas. Ha viszont nem roncsolás, hanem egyéb sérülés van rajta, akár emberi beavatkozásra is lehet gondolni.

Csütörtök délelőtt még nem volt egyértelmű, megtalálták-e a farkas tetemét vagy részeit, ezért erről is kérdeztük az ORFK sajtóosztályát.

A válasz tulajdonképpen sok konkrétumot nem tartalmaz, mégis beszédes:

Az említett ügy kapcsán természetkárosítás bűntett miatt a KR Nemzeti Nyomozó Iroda folytat büntetőeljárást, melynek részleteiről az eljárás jelenlegi szakaszában nem áll módunkban tájékoztatást adni.

Az ORFK tájékoztatása szerint bűncselekmény történt. Ezt erősíti az Agrárminisztérium közleménye, amely szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda tájékoztatása alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében elpusztult farkas ügyében nyomozás van folyamatban. 

A boon.hu legfrissebb információi szerint egy Nyíregyházán élő, de a vármegyében is ingatlannal rendelkező vadász lehetett az elkövető, akinél házkutatást tartottak, és több, természetkárosításra utaló bizonyítékot is találtak. 

A vadászok között nagy a felháborodás

Az Országos Magyar Vadászkamara is a sajtóból értesült arról, hogy kilőtték a svájci születésű farkast.

A vadászkamara egy részben hatósági feladatokat ellátó köztestület, ezért jelenleg ebben az ügyben semmilyen jogcímen nem járhat el

– mondta lapunk kérdésére Földvári Attila, a vadászkamara szóvivője.

Hozzátette: jelen pillanatban még nem tudják, mi történhetett, de Magyarországon nem gyakori, hogy nagyragadozót ejtenek el. Közel tíz évvel ezelőtt Nógrádban kilőttek egy medvét, de annak szigorú bírósági és vadászkamarai következményei lettek.

Földvári Attila hangsúlyozta: Magyarországon a fokozottan védett fajoknak számító nagyragadozók nem vadászhatók semmilyen körülmények között.

Ha egy nagyragadozó lakott területre téved, és ott az emberek testi épségét veszélyezteti, elképzelhető, hogy kilőhető, de a kamarai szóvivő szerint ez már nem vadgazdálkodási vagy vadászati probléma.

Az első fegyver megszerzésének megigénylése előtt az általános orvosi mellett pszichológiai alkalmassági vizsgálaton is részt kell vennie a leendő vadásznak. Az időszakos orvosi felülvizsgálatokon, ha szükséges, elrendelhető az ismételt pszichológiai alkalmassági vizsgálat is.

A leendő vadászoknak 100 órás tanfolyamon kell részt venniük, ezért a vadászati vizsga előtt a természetvédelmi ismereteket is meg kell szerezniük. Ennek fajsúlyos része, hogy a vadásznak fel kell ismernie azokat az állatfajokat, amelyekkel találkozik.

Földvári Attila érdeklődésünkre elmondta: a vadásznak százszázalékos biztonsággal fel kell ismernie azt az állatot, amellyel vadászat közben találkozik. Ha ez nem történik meg, nem emelhet rá fegyvert. Éppen ezért a szóvivő szerint ha valaki véletlenül lő ki egy farkast, az súlyos hiba, amelynek lesznek büntetőjogi következményei, ha viszont szándékosan lő ki valaki egy fokozottan védett állatot, az egyértelműen bűncselekmény.

A szóvivő hozzátette: az alapbüntetésen belül ha valakiről bebizonyosodik, hogy éjjellátó célzókészülékkel lő ki egy fokozottan védett állatot, még orvvadászattal és bizonyos körülmények mellett állatkínzással is megvádolhatják, ami akár halmazati büntetéssel is járhat.

Kitért arra is, hogy a vadászkamara véleménye megannyi egyeztetésen és különböző fórumokon is elhangzott: a vadászok közössége – ahogy egyebek mellett a közösségi médiában is tükröződik – elítél minden jogellenes cselekményt, különösen azokat, amelyek nem jogszerű vadászati körülmények következtében állnak elő.

Az abaúji esettel kapcsolatban megkeresték az illetékes szervezeteket, és tájékoztatást kértek a történtekről. Amennyiben bizonyítást nyer, hogy az adott ügyben vadász volt a tettes, és fény derül a személyére, a vadászkamara saját hatáskörben eljárva is megtesz minden szükséges intézkedést.

Az esetleges bírósági ítélettől függetlenül, az abból fakadó teendőink mellett ez esetben is érvényre fogunk juttatni minden lehetséges jogi és etikai szempontot

– emelte ki Földvári Attila.

Amióta a hír felröppent, a vadásztársadalom nagy része is felháborodásának ad hangot. Földvári Attila szerint a közösségi oldalakon „áll a bál”, hiszen a 70 ezer magyarországi vadász is tisztában van azzal, hiába egy-két renitens van köztük, aki fittyet hány a szabályokra, a közvélemény mégis hajlamos arra, hogy az összes vadászt az elenyésző kisebbséggel vegye egy kalap alá.

Az Agrárminisztériumban elmondták: nem kívánnak elébe menni az eseményeknek, még megvárják a hatósági vizsgálatokat. Azt viszont végtelenül szomorúnak tartják, hogy egy értékes információforrástól estek el azzal, hogy egy farkas elpusztult, és a jeladó így befejezte a működését, hiszen rengeteg információt szerezhettek volna még az alapvetően az embert elkerülő nagyragadozó életéről.