Magyar világtalálmány, amely ma már megkeseríti az életünket

Nagyon megnyúlhat némely ügyfél álla, ha összehasonlítja az egy hónappal ezelőtti, illetve a májusban érkező bankszámlakivonatot – abban ugyanis tetemes lehet a banki költségek emelkedése. A jogszabályok szerint minden hitelintézet évente egyszer a megelőző év fogyasztói árindex mértékével korrigálhatja banki díjait és költségeit.

A korábbi, inflációmentes időkben a bankok nem vagy csak részben érvényesítették – az egyébként minimális mértékű – emelési lehetőségüket a banki díjakban, ez a magyarázata annak, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) például 2019-ben csak 1,2 százalékos bankidíj-drágulást mért, miközben az előző évi infláció 2,8 százalékos emelést tett volna lehetővé. 2020-ban 2,1 százalékkal emelkedtek a banki díjak, noha 2019-ben a korrekció mértékét adó árindex 3,4 százalékos emelkedést mutatott. Két éve, 2021-ben ugyanakkor a lehetséges 3,3 százalékos emelést kimaxolta a bankrendszer.

Száguldanak a banki költségek

Tavaly ugyanakkor azt láthattuk, hogy bár a 2021. év inflációja mindössze 5,1 százalékos volt, az elmúlt évben a banki díjak ennél jelentősebb mértékben, 5,9 százalékkal emelkedtek. Annak oka, hogy a jogszabályban lehetségesnél jobban emelték a bankok a díjaikat, az lehet, hogy az indexelés csak a már meglévő díjakra és költségekre vonatkozik, ám bármely pénzintézet dönthet úgy, hogy új szolgáltatást vezet be, a régi, kedvezőtlen árazású konstrukciót pedig kivezeti, már nem enged új ügyfelet szerződni. Miután év közben látható volt, hogy az infláció messze túllép a 2021-es szinteken, többen nyúltak a szolgáltatáscsere eszközéhez.

Idén azonban más a helyzet: több mint másfél évtizede nem látott magasságokban áll az infláció, a bankok számára pedig adott a 14,5 százalékos díjemelés lehetősége – amivel a többség élni is kíván. Ezúttal szinte senki sem taktikázott, sőt – ahogy az azénpénzem.hu összeállításából kiderült – az OTP a korábbi években megszokott április 1-jét sem várta meg a díjemeléseivel, hanem már március 1-jétől korrigálta bankszámla- és bankkártyadíjait. A bankok zöme ugyanakkor a korábbi éveknek megfelelően áprilistól módosított díjain: a K&H, a Raiffeisen, a MagNet Bank, az Oberbank és a Polgári Bank is. Május 1-jétől drágulnak majd a banki díjak a CIB-nél és az UniCredit Banknál.

Hatalmas különbség a banki díjakban

A díjemelés önmagában fájdalmas, ám nagyobb tudatossággal tudnánk ellene védekezni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzforgalmi jelentése szerint 10 hasonló számú és értékű  tranzakciót lebonyolító ügyfél között egyet biztosan találunk, akinek több mint tízszerese az átlagos havi banki költsége, mint annak az ügyfélnek, aki hasonló szolgáltatásokat igénybe véve a legkisebb költséget fizeti ki.

A jegybank megállapításai szerint 10 ügyfélből egy bizonyosan legalább háromszoros díjat fizet az igénybe vett szolgáltatásokért, mint amennyiből a vizsgált ügyfélkör fele maximum bankol.

Vagyis van mód a nagyon komoly összegek megspórolására, csak oda kellene figyelni arra, hogy mire is költünk a bankokban.

A díjkimutatás eligazíthatna

A szabályzók ebben mankót is adnak a kezünkbe. Január végéig minden hazai lakossági számlatulajdonosnak meg kellett kapnia – postai vagy az internetbanki felületre küldött levélben – a banki díjértesítő levelét, amelyben a pénzintézet forintra elszámol a 2022-ben az ügyfélnek felszámított díjak és költségek összegéről. Ilyenkor lehet csak mellbevágó adatokkal szembesülni. Az MNB szerint a 2014/92/EU fizetési számla irányelv (PAD) alapján 2020-tól Magyarországon is kötelezően bevezetett díjkimutatásnak már vannak kézzelfogható eredményei – az elmúlt 3 évben több mint 100 ezer fővel csökkent azon lakossági számlatulajdonosok száma, akiknek a havi banki átlagköltsége meghaladta az 5 ezer forintot, azaz évi több mint 60 ezer forinttal gazdagították bankjukat –, ám sajnálatos módon továbbra is nagyon kevesen veszik a fáradságot, hogy rátekintsenek a díjkimutatásra, és kilőjék a legszembetűnőbb és abszolút nem szükséges költségelemeket. Nagyon sok esetben a díjak drasztikus csökkentéséhez még csak bankot sem kell váltani – elég, ha a bankolási szokásainknak megfelelőbb díjcsomagot keresünk, illetve nem költünk olyan szolgáltatásra, amelyet sokkal kedvezőbb vagy akár teljesen ingyenes másik szolgáltatással helyettesíthetünk. Nézzük erre a legjobb példát.

Horribilis lehet az sms-üzenetek díja

Továbbra is nagyon kevesen tudják Magyarországon, hogy az sms-kontroll szolgáltatás magyar találmány – 2000-ben a világon először az OTP vezette be tömegesen a szolgáltatást (a CIB-be azóta már beolvadt, másik olasz tulajdonú hazai bank, az Inter-Európa Bank pilotját ekkor még csak bejelentették). A tranzakciókról másodpercek alatt a telefonunkra érkező üzeneteknek köszönhetően a bankkártyás fizetések biztonsága drasztikus mértékben megnőtt, a szolgáltatás teljes körű elterjedésének is köszönhetjük, hogy Európában hosszú ideje dobogós Magyarország a legkevesebb bankkártyás visszaéléssel büszkélkedő országok mezőnyében – más kérdés, hogy a csalók ezért most a bankszámlánkra utaznak, és ezért ott kell új fejlesztésekkel védekezni.

Azonban a technológia már már elavult, ráadásul az ügyfelek, de részben a bankok is ki vannak szolgáltatva egy másik szolgáltatói körnek, a mobilcégeknek, ahol a díjak emelkedésének nincsenek olyan szigorú szabályai, mint a bankoknál – nem lehet véletlen, hogy az Indexnek nyilatkozva Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója is a telekommunikációs díjszabások transzparenciáját hiányolta.

Persze nehéz azt elképzelni, hogy bármely mobilszolgáltató más sms-díjat számlázna ki bármely banknak annak fényében, hogy az adott ügyfél milyen számlacsomagot vesz igénybe a banknál, márpedig több olyan bankot is találunk, ahol eltérő az sms-üzenetek díja – szóval ne féltsük a pénzintézeteket.

Mindez annak fényében teljesen felesleges pénzkidobásnak számít, hogy a bankoknál szinte már kivétel nélkül elérhető az SMS-üzeneteket (és azok költségét) kiváltó, általában ingyenes mobilértesítés (push üzenet). Ezért a szolgáltatásért általában havi fix összeget kell fizetni a bankunknak, cserébe nem kell attól rettegni, hogy túl sok kártyás vásárlás után ijesztő összegű sms-díjat számláz majd a szolgáltatónk. Igaz, ezt a szolgáltatást (és az sms kikapcsolását) kérni kell a bankunktól. 

Az Index most csokorba gyűjtötte a bankok sms-díjait és a mobilbanki szolgáltatások költségét – jól látható, hogy bankon belüli váltással is szép summát lehet megspórolni.

• A CIB Banknál a bankkártyafigyelő szolgáltatás havi díja 77 forint, azonban, ha a számlánkon történő terhelésekről is üzenetet akarunk kapni (számlafigyelő szolgáltatás), akkor annak havi díja már 468 forint. Ehhez jön még az üzenetenként 50 forintos díj. A CIB Prémium Extra Számlacsomagban nincs havi díj, sőt havonta az első 10 üzenet ingyenes.
• Az Ersténél az Erste Őrszem szolgáltatás havi díja 250 forint, amihez 25 forintos sms-díj társul. Aki push üzenetként a George applikációba kéri az üzenetet, annak csak a havi díjat kell fizetnie.
• A Gránit Banknál számlacsomagonként 20, 25 vagy 30 forint az sms díja, ám a Digitális és a Digitális plusz csomaghoz nem is igényelhető sms-üzenet. Itt ugyanis alapértelmezett szolgáltatás a mobilapplikációba épített push üzenet, az iSMS szolgáltatás, amelynek nincs díja. Az iSMS minden Gránit csomaghoz igényelhető.
• A K&H lakossági mobilinfo szolgáltatásnak havi díja 444 forint lett (áprilisig ezt a szolgáltatást még ingyen adta a bank), amihez 45 forintos sms-enkénti díj társul. Az ifjúsági számlacsomagban nincs havi díj és ott az sms díj is csak 24 forint. A mobilbank áprilistól 131 forintról 150 forintra emelkedő díját ugyanakkor június végéig nem számítja fel a bank.
• Az MKB Banknál az sms üzenetküldő szolgáltatás havi díja 200 forint, amihez 30 forintos sms-díj kapcsolódik. A Díjtörlő és Jóljáró csomagban havi díjat nem számítanak fel, az MKB Kedvezmény Plusz számlacsomagban 6 hónapig ingyenes a szolgáltatás, utána viszont külön sms-díj nélkül havi 500 forint a díj.
• Az OTP Banknál szolgáltatónként eltérő az alapdíj: a Magyar Telekom ügyfeleinek 35 forintért üzen a bank, a Yettelnél 41, a Vodafone-nál 45, a Digi Mobilnál 47 forint az általános üzenetenkénti díj. A Junior számlák esetében olcsóbb (esetenként 0 forint) az sms-díj, de pl. az alapszámlához magasabb díjtétel tartozik. Az OTP Oké számlacsomagokhoz olcsóbb a díj. A push üzenetben küldött OTPdirekt Kontroll szolgáltatás az alapcsomagban 227 forintos havi díjért vehető igénybe, ezért korlátlan üzenetet kaphatunk. Ráadásul több csomaghoz ingyenes az OTPdirekt Kontroll.
• A Raiffeisen Bankban a Mobil Banking Kártyainfó szolgáltatás havi díja 107 forint, ami a Menza Diákszámla és a Lendület Számlacsomag esetében nem kerül felszámításra. Az sms-díj ugyanakkor darabonként 29 forint. A Raiffeisen Online és Yelloo számlához év végéig 146, utána 396 forintos havi díj tartozik, ám ezért cserébe az sms-ek ingyen érkeznek a telefonunkra.
• Az Unicredit Banknál nincs havi díj, viszont sms-enként 38 forintot számol fel a bank. A Hirdetményekből már az is tudható, hogy az sms-költség május 1-jétől 43 forintra emelkedik majd.

Az alapszámla új díja forradalmat hozhat

A pénzügyi szolgáltatások rezsicsökkentésében ugyanakkor a nyártól újabb forradalmi változás állhat be. Júliustól ugyanis a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére megszületett jogszabály-változtatásnak köszönhetően drasztikusan lenyesik a szintén uniós irányelv alapján kínált alapszámla díját: a bankok onnantól kezdve a megelőző év minimálbérének nem 1,5, hanem csak 0,5 százalékát kérhetik el az alapszámla vezetéséért, ez pedig azt jelenti, hogy a számlavezetés költsége 3000 forintról 1000 forintra csökken.

Mindezért cserébe ugyanakkor az ügyfél egyéb költség nélkül a következő szolgáltatásokat veheti igénybe:

• havi számlavezetés,

• ingyenes bankkártya,

• havonta 2 db, összesen legfeljebb 150 000 forint értékű készpénzfelvétel forintban bármely magyarországi ATM-ből vagy havonta 1 db, legfeljebb 50 000 forintos készpénzfelvétel a bank saját bankfiókjában. (Más bankszámlák esetében az ingyenes ATM-es készpénzfelvétel elérhető, ám azt kérelmezni kell, az alapszámlánál ez alap.)

• havonta 4 db eseti vagy rendszeres átutalási megbízás összesen legfeljebb 100 000 forint értékben,

• korlátlan számú és összegű bankkártyás vásárlás,

• korlátlan számú és összegű készpénzbefizetés,

• csoportos beszedési szolgáltatás.

Magyarországon még gyerekcipőben jár a banki szolgáltatások igénybevétele, épp ezért az ügyfelek döntő részének teljesen lefedi a banki szolgáltatási igényeit a fenti szolgáltatási kör – nekik tehát, ha alapszámlára váltanak, havi maximum 1000 forint lesz a banki díjuk jövőben. A BiztosDöntés.hu szakértői ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a roppant kedvező díjért cserébe az ügyfelek arra számíthatnak, hogy a bank csak a fenti szolgáltatásokat nyújtja majd, egyéb, más bankszámlánál megszokott szolgáltatást nem, vagy csak durván magas díjért hajlandó majd biztosítani, és hasonló magas díjakkal szembesülhet majd az ingyen nyújtott tranzakciós keretet meghaladó számú vagy értékű műveleteket végrehajtó alapszámlás ügyfél is. (Részben persze ez érthető, hiszen, ha az ügyfél csak a havi 150 ezer forintos ingyenesen biztosított készpénzfelvételt igénybe veszi, a banknak 900 forint tranzakciós illetéket kell a költségvetésbe fizetnie, azaz az alapszámláért kapott díj ebben az esetben egész biztosan nem fedezi a bank költségeit.)

Ennek ellenére a szakértők szerint

A bankok jó eséllyel csak úgy tudják majd elvonni az ügyfelek figyelmét az alapszámláról, ha annál ugyan drágábban, de több tranzakciót és számos, az alapszámlában nem szereplő szolgáltatást – például folyószámla-hitelkeretet – kínálnak majd az ügyfeleknek.

Persze a szkeptikusok csak legyintenek: az alapszámla-áttörés is csak akkor következhet be, ha a lakossági ügyfelek jóval tudatosabbak lesznek – márpedig az eddigi tapasztalatok szerint még mindig messze vagyunk ettől.

(Borítókép: Getty Images)