Mi lesz a pénzünkkel, ha jön egy bankcsőd?

Az Európai Bizottság új javaslatokat fogadott el az EU-ban meglévő banki válságkezelési és betétbiztosítási (CMDI) keretrendszer korrekciójára és megerősítésére. A javaslat célja, hogy a szabályok még hatékonyabbá váljanak, s így az európai bankok továbbra is támogassák Európa gazdaságát, és ne terheljék az államháztartást, ha csődbe mennek.

A bizottság megállapítása szerint a CMDI keretrendszernek és a bankunió egyéb elemeinek köszönhetően az EU pénzügyi rendszere jól teljesített a közelmúltbeli válságok (a Covid és Oroszország Ukrajna elleni háborúja) során. Az uniós pénzügyi intézmények erősek, jól tőkésítettek, rendkívül likvidek és szoros felügyelet alatt állnak, de ettől még a csődfolyamatok kezelése korrekcióra szorul. 

Az önkormányzatok is védettek lesznek

A szabályozás abban nem változik, hogy ügyfelenként maximum 100 ezer euró összeghatárig kell teljes és azonnali – 10 munkanapon belüli kifizetést garantáló – betétvédelmet nyújtania a betétbiztosításnak a csődbe ment bankok ügyfelei számára. A szabályozás azon pontja sem változik, amely szerint a kártalanítást 2024-től a felszámolásról döntő határozat megszületését követő 7 munkanapon belül le kell zárni. 

Magyarországon a betétesek kártalanításának feladatát ellátó Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 1993 és 2019 között 17 hitelintézet (bank és takarékszövetkezet) betéteseit kártalanította, a kifizetett összeg 267 milliárd forintot tett ki. A legutóbbi kártalanítás 2022-ben a Sberbank csődje után következett be, a károsultaknak 146,8 milliárd forintot fizetett ki az OBA, a szabályoknak megfelelő határidőn belül. Ugyanakkor a Sberbank esete eltért a korábbi bankcsődöktől: közel egy év várakozás után ugyanis a nem biztosított betétek szinte teljes összegét is visszakapták a betétesek a Sberbank végelszámolójától, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft.-től. Ugyanakkor a korábbi csődökben komoly ügyfélvagyon égett benn, miután az OBA védelme nemcsak összegében korlátozott, de az is szabályozott, hogy milyen ügyfélkövetelések után kell jótállnia a betétbiztosításnak. 

A fentiek miatt

Eddig a betétbiztosítás – így a Magyarországon az ezt a feladatot ellátó OBA – kártalanítási fedezete nem terjedt ki

• a költségvetési szervekre,
• a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokra,
• a helyi önkormányzatokra,
• a biztosítóintézetekre, az önkéntes biztosító pénztárakra, valamint a magánnyugdíjpénztárakra,
• a befektetési alapokokra és befektetési alapkezelőkre,
• a Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási Alapra, valamint ezek kezelő szervezeteire és igazgatási szervezeteire,
• az elkülönített állami pénzalapokra,
• a pénzügyi intézmények számláira,
• a jegybank adott bankban lévő számláira,
• a befektetési vállalkozásokra, tőzsdetagokra, az árutőzsdei szolgáltatókra,
• a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alapra, illetve a Pénztárak Garancia Alapjára, valamint
• a kockázati tőketársaságok, kockázati tőkealapok betéteire, valamint a felsorolt intézményekhez hasonló külföldi intézmények betéteire.

A szabályozás a kisebb önkormányzatoknak már eddig is kiskaput adott: eszerint a 100 ezer eurós betétvédelem kiterjedt a helyi önkormányzat és az általa alapított költségvetési szerv betétjére is, ha az adott önkormányzatnak a számlavezető bank felszámolásának időpontját 2 évvel megelőző mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 ezer eurót (~190 millió forintot). Az új javaslat ugyanakkor a közérdek érdekében általánossá teszi a védelmet, s emellett a lakosság megtakarításai szempontjából egyéb instrumentumokban lévő pénzeket is védetté nyilvánítana.

Az örökölt pénz nagyobb védelmet kap

A Bizottság javaslata kibővíti azoknak a speciális eseményeknek a körét, amelyek esetében a kártalanítás felső értékhatára meghaladhatja a 100 000 eurót.

Eddig egyes elkülönített számlán elhelyezett betétekre további, legfeljebb 50 000 euró összeggel bővíthető volt a kártalanítás összege, ha az elkülönített számlán

• lakáseladás vételára,
• lakásbérleti jog vagy lakáshasználati jog eladásából származó vételár,
• munkaviszony megszűnéséhez vagy nyugdíjhoz kapcsolódó juttatás,
• biztosítási összeg vagy
• bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés volt.

A javaslat része az is, hogy egy összeurópai harmonizált adatlap kerülne bevezetésre, amely a Bizottság szerint javítani fogja a polgárok betéteik védelmével kapcsolatos tájékoztatásának minőségét.

A kisbankokat bedöntötték

A javaslat a bankcsődök kezelésére is változásokat javasol. A Bizottság értékelése szerint ugyanis az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy

ahelyett, hogy ennek fedezete a bank szükséges belső erőforrásai vagy az iparág többi szereplője által finanszírozott biztonsági hálók (betétgarancia-rendszerek és/vagy szanálási alapok) lettek volna.

A reform megkönnyíti a többi bank által feltöltött, így magánfinanszírozású betétbiztosítási rendszerek igénybevételét válsághelyzetekben – a Bizottság emlékeztet, hogy az uniós betétbiztosítási intézményekben várhatóan 63 milliárd euróra rúg majd, ezen belül a Bankunió tagországaiban az 55 milliárd eurót fogja elérni a vagyon, a szanálási alapokban 80 milliárd euró lesz a bankcsődök fedezetére 2024-re.

Több szanálás, kevesebb felszámolás a cél

A bankcsődök esetében a javaslat a felszámolás megindítása helyett hangsúlyosan a szanálási folyamatot részesíti előnyben, ennek kapcsán idézik az Európai Központi Bank (EKB) álláspontját, amely szerint minden tagállamban van legalább egy közepes vagy kisebb bank, amelynél a fedezett betétek visszafizetése teljesen kimerítené a nemzeti betétbiztosítási rendszert. Ezért a felszámolás esetén történő kifizetések jelentik a legnagyobb veszélyt a betétbiztosítási rendszerek számára.

A Bizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy a szanálás lehetősége nemcsak a nagybankokra vonatkozik, hanem potenciálisan minden olyan bankra, amely a gazdaság szempontjából kritikus funkciót lát el, vagy amelynek csődje a szanálási hatóság értékelése alapján rendszerszintű hatásokkal járna. Ezt minden esetben egyedileg kell vizsgálni – a javaslat nem határoz meg küszöbértékeket arra, hogy milyen esetben kell szanálást indítani, a jogalkotók hangsúlyozzák: a banki funkciók pénzügyi stabilitásra gyakorolt kritikusságát helyi és regionális szinten kell értékelni. A szabályozás szerint minden jelentős, illetve kevésbé jelentős, ám határokon átnyúló tevékenységet végző bank csődhelyezetének értékelése továbbra is az uniós Egységes Szanálási Testület (SRB) közvetlen felelőssége alatt marad, függetlenül attól, hogy szanálásra vagy felszámolásra szorul, a kisebb hitelintézetek esetében a döntés a folyamat irányáról a nemzeti szanálási hatóságok hatáskörében marad.

Gyorsan új bankhoz kerülhetnek az ügyfelek

Az új javaslat a betétesek védelme érdekében a korábbiakhoz képest egyszerűsíti a csődhelyzetben lévő bank üzleti tevékenységének – beleértve a betéteket is – egy potenciális vevőre történő átruházását. A gyorsított állományátruházás a banktársadalom szempontjából kritikus összes funkcióját (pl. betétgyűjtés/nyugdíj-megtakarítás, hitelezés, fizetésforgalom) érintheti. A CMDI-reform így még hatékonyabb eszközöket biztosít a szanálási hatóságoknak annak biztosítására, hogy válság esetén, amikor a pénzügyi stabilitás forog kockán, a betétesek (polgárok, vállalkozások és az állami szervek) továbbra is hozzáférhessenek számláikhoz.

A jogalkotási csomag az Európai Parlament és a Tanács elé került, egyes elemei a tervek szerint már 2024-ben életbe léphetnek.

(Borítókép: A Sberbank egyik budapesti fiókja 2013 novemberében. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)