Áder János: A „vedd meg, használd rövid ideig, majd dobd el” kultúra terrorizál minket

Áder János a föld napjához kötődően előadásának bevezetőjében Gábor Dénestől, a magyar származású Nobel-díjastól, a hologram feltalálójától idézett:

Eddig az ember magával a természettel küzdött; mostantól a saját természetével kell megküzdenie.

A sok, a kevés és a szennyezett víz drámája

A volt köztársasági elnök szerint a Kárpát-medence Európában az egyik legsérülékenyebb régió, a klímaváltozás hatása sokkal hamarabb és súlyosabb formában érezhető, mint a kontinens más részein. Az éghajlatváltozás hatásainak 80 százaléka szerinte a vízen keresztül érződik.

A sok víz, kevés víz és szennyezett víz drámáját fotókkal illusztrálta, többek között a 2013-as fővárosi árvízről, illetve a tavalyi, komoly problémákat okozó aszályról. A szárazság súlyosan érintette a szántóföldi kultúrákat, több mint 1000 milliárd forintos kárt szenvedtek a gazdák. Tavaly Magyarországon is nagyon sok bozóttűz volt, tízszer annyi terület égett le, mint a korábbi időszakban. Az idei év sem kecsegtet sok jóval – hangsúlyozta.

„Annyi, amennyi” – emelte ki a földön található víz mennyiségéről, ami állandó. A felhasználható édesvíz mennyisége azonban folyamatosan csökken. Ezért kérdés az, hogyan tudjuk ezt hosszú távon számunkra biztosítani, megóvni. A választ Áder János a megelőzésben látja, például a szennyezés ellen lehet tenni. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a szennyvíztisztítás, a folyók hulladékmentesítése nem kevés gondot és költséget jelent. Kitért arra is, hogy a víz mellett a talajt is meg kell becsülni, valamint változtatni kell a talajgazdálkodási szokásokon.

Problémás a pazarlás

Említést tett a túlfogyasztás napjáról: a túllövés napját a Global Footprint Network (GFN) nevű nemzetközi szervezet számolja ki évről évre, összehasonlítva a föld adott évre vonatkozó biokapacitását az emberiség ökológiai lábnyomával. Ennek kapcsán arról érdeklődött a fiataloktól, hogy szerintük a mai életmódunk hosszú távú folytatásához hány földre lenne szükségünk? A válaszadók többsége helyes választ adott, 1,7 földre lenne szükség.

– világított rá. Az előadás során kifejtette véleményét a fogyasztói társadalomról is. A média, a reklámok fogyasztásra csábítják az embereket, a „vedd meg, használd rövid ideig, majd dobd el” kultúra terrorizál minket. A volt köztársasági elnök úgy véli, hogy érdemes feltenni a kérdést a vásárlás előtt, valóban szükségünk van-e a termékre, figyelembe kell venni annak tartósságát is. Különösen nagy hangsúlyt kellene fektetni a mértékletességre. Problémásnak látja a műanyagszennyezést, mert a műanyagok bomlása komoly egészségügyi kockázatokat jelenthet. 

Mindent a környezetért

Áder János az alapítvány munkáját is ismertette előadásában. A középiskolások fenntarthatósági tájékozódását a Zöld Föld tankönyv segíti. Vízügyi, vizes témához értő technikusok utánpótlására egyetemi ösztöndíjprogramjuk van. A diplomán túl is támogatják a fiatalok fenntarthatósági törekvéseit, vállalkozás indításában gondolkodóknak az alapítvány három hónapos programot kínál.  

Áder János a fővédnöke a biodiverzitás köré szerveződő Fenntarthatósági Témahétnek, amelyet jövő héten tartanak. Kéthetente a volt köztársasági elnök a Kék Bolygó nevet viselő podcasttel jelentkezik, beszélgetőpartnereivel a környezetet érintő problémákat járják körül. Májusban rendezi meg az alapítvány a IX. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztivált. Finanszírozói a Greendex portálnak, amely friss hírekkel és elemzésekkel várja az online látogatókat – fűzte hozzá. 

Áder Jánossal köztársasági elnöki ciklusa végén készítettünk interjút, amely itt olvasható.

(Borítókép: Áder János 2023. március 28-án. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI)