Döntött a kormány, tízmilliárdos segítséget nyújt egy ágazatnak

Az agrártárca válasza szerint a kormánynak az a célja, hogy a mezőgazdasági termelők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának elősegítése érdekében az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat esetében a gazdálkodók idén a vízügyi igazgatóságok által biztosított öntözővíz díja alól mentesüljenek. Ezért a mezőgazdasági termelés folyamatos fenntartása érdekében, az élelmiszer-ellátás biztonsága céljából az állam a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat átvállalja.

Amint megtudtuk, az elmúlt évi öntözésjelentés alapján a vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók engedélyezett öntözhető területe 178 217 hektár volt. Ennek a területnek a háromnegyede az Alföldön található. Jelenleg 74-80 ezer hektárt öntöznek a gazdák.

Öntözési közösségek

Arról is érdeklődtünk, hogy állnak az öntözésfejlesztési törekvések. A szaktárca válaszából kiderült: az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság versenyképességének megtartásához és további növeléséhez elengedhetetlen. Azért tartják ezt hangsúlyosnak, mert a múlt évben történelmi aszályt szenvedett el Magyarország mezőgazdasága. 

A mezőgazdasági termelők felszíni vízből történő öntözésének elősegítésére 2020. január 1. napján hatályba lépett az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény. Ezenfelül az Agrárminisztérium létrehozta öntözési igazgatási szervét, a Nemzeti Földügyi Központban működő Öntözésfejlesztési Főosztályt. Az öntözési igazgatási szerv fő feladatai közé tartozik az öntözni kívánó gazdák együttműködési keretét adó öntözési közösségek megalakulásának támogatása, és az öntözési vízkínálati oldal saját beruházásokon keresztül történő bővítése.

Megtudtuk, öntözési közösséget minimum két mezőgazdasági termelő által létrehozott jogi személy alapíthat. Szántóföldi növény- és iparizöldség-termesztés esetén minimum 100, kertészeti kultúra és szántóföldi ipari növény estén pedig 10 hektár öntözését kell biztosítaniuk. Az öntözési közösségek az öntözési körzetek területén folytatják tevékenységüket.

Az öntözési közösségek jelentősége abban rejlik, hogy mivel az öntözéses gazdálkodás nagy beruházásigényű, és jelentős üzemeltetési költséggel járó tevékenység, ezért fajlagosan olcsóbban és hatékonyabban végezhető egy nagyobb, több termelőt, illetve gazdálkodó szervezetet magába foglaló csoportosulásban.

Az Agrárminisztérium kijelentette, a kormány az öntözési közösségek adminisztratív jellegű és kapcsolódó anyagi terheinek csökkentése érdekében számos kedvezményt kínál a közösséget alakító gazdák számára.

Hetvenmilliárd öntözésfejlesztésre

A Vidékfejlesztési Programon belül „Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása” című felhívás a rendelkezésre álló vízkészlet hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé, ha azt az öntözni kívánó gazdák közösen, együttműködve használják fel, továbbá az öntözéshez szükséges infrastruktúrát együtt hozzák létre, és együtt üzemeltetik, illetve együtt teszik meg az első lépéseket a beruházások létrejöttének érdekében. Az elnyerhető maximális támogatási összeg 250 000 eurónak megfelelő forintösszeg lehet, míg a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 90 százaléka. 

A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című felhívás célja pedig a mezőgazdasági termelés biztonsága és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, takarékos öntözési technológiák elterjesztése, a klímaváltozásnak ellenálló termelési módszerek és fenntartható területhasználat biztosítása, a felszíni és felszín alatti víztestek mennyiségi szempontból jó állapotba hozásához és/vagy a jó állapotuk megőrzéséhez szükséges intézkedések támogatása.

Az eddig meghozott támogatói döntések eredményeként 766 termelő részesült 52,21 milliárd forint támogatásban. A pályázati felhívásokra meghosszabbított határidőig, 2023. október 1-ig lehet a kérelmeket benyújtani.

Fontos kiemelni, hogy a jövőben a KAP Stratégiai Terv keretei között lehet majd támogatást igényelni öntözésfejlesztésre, amelynek révén további 70 milliárd forintot tervez a szaktárca a területre fordítani.

Víz van és lesz

Az Országos Vízügyi Főigazgatóságon (OVF) megtudtuk, a tavalyi aszályos időszakban is a legtöbb szerződött gazdának biztosítani tudták az öntözéshez igényelt vizet, csak néhány területen okozott átmeneti problémát a vízellátás.

Jelen pillanatban a folyók vízellátása és a talajvízszint sokkal kedvezőbb képet mutat a tavalyi adatokhoz képest. Több enyhe árhullám is levonult a nagyobb folyóinkon, így a talajvízkészlet is kedvezőbb az egy évvel korábbinál.

Még várjuk a választ arra a kérdésünkre, mennyiért vásárolják a gazdák a vizet az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól. Addig is számolásba kezdtünk, a kormányinfón említett, és az Agrárminisztérium által megerősített 10 milliárd forint hány köbméter vízhez lehet elég. Abból indultunk ki, Budaörsön mennyibe kerül jelenleg egy köbméter lakossági víz. Ez a szám valamivel több mint 215 forint, így ebből a számból kiindulva 46 511 628 köbméter víz kerülne 10 milliárd forintba. Vélhetően az OVF más tarifákkal számol, ezért valószínű, hogy az általunk kalkulált 46,5 milliárd liter víztől több kerülhet majd a magyar gazdák földjeire.  

(Borítókép: Előre-hátra mozgó, húzott tömlős lineárberendezéssel esőztetik a mintegy 180 hektáros területet Debrecen közelében 2020. április 23-án Fotó: Oláh Tibor / MTI)