Kulisszatitok: a bankügyek és a foci mellett ezzel foglalkozhat a legtöbbet Csányi Sándor

Gyuricza Csaba, a Magyar Élet- és Agrártudományi Egyetem rektora az Indexnek beszélt többek között 

• a kuratóriumi tagok lemondásáról,
• Csányi Sándorral való kapcsolatáról, 
• a MATE fejlesztéseiről, 
• az uniós pénzek elmaradásának következményeiről, 
• az agrár-felsőoktatás jelenlegi helyzetéről és a rá nehezedő munkaerőpiaci elvárásokról.

Kritikák kereszttüzében a modellváltott intézmény

Két éve tölt be vezető tisztséget a MATE élén, mostanra minden bizonnyal már rendelkezik tapasztalatokkal. Mennyire okoz kihívást az állami jegyek elhagyásával párhuzamosan a piaci szemléletű működésmód kialakítása?

A piaci szemléletű működésre való átállás nagy lehetőséget jelent a MATE számára, mert ami a gazdaságban az 1990-es évek elején a piacgazdaságra való átállást jelentette, az a felsőoktatásban most valósul meg. Egy teljesítményalapú, társadalmi és piaci igényeket figyelembe vevő működési modell kibontakozásának lehetünk tanúi, amely nyilván szembe megy a 30-40 éves rögzült beidegződésekkel. Nehéz olyat mondani, ami az alapítványi működés ellen szól, mivel olyan rugalmas és dinamikus működésmódot tesz lehetővé, amire az államháztartási törvény kereteiben nem volt lehetőség. Az egész életemet a felsőoktatásban töltöttem, és észleltem azokat a nehézségeket, ami az egyetemet gúzsba kötötte. A modellváltásnak köszönhetően akár az oktatás, akár a kutatás területén van lehetőségünk arra, hogy a minőséget helyezzük az előtérbe, ami a hallgatók és a társadalom érdeke egyaránt. 

A működési mód uniós kritikák kereszttüzében áll. Az Európai Bizottság döntése értelmében sem az Erasmus+, sem a Horizont Európa programból nem kaphatnak támogatást azok a magyarországi egyetemek, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek. A MATE hogyan áll a kialakult helyzethez?

Az Erasmus forrásainak pótlását lehetséges megoldásnak tartom, országosan is kezelhető méretű összegről lenne szó. Azonban nem csak az összeg a probléma, hanem az, hogy ezek olyan nemzetközi hálózatban működő kapcsolatok, amelyekből kikerülhetünk. Ebben az esetben egyedileg kellene a kapcsolatokat újjáépíteni, ami, lássuk be nagy nehézséget okozna. Abszurd lenne, hogy ha uniós tagországként rákényszerülnénk, hogy szinte kizárólag EU-n kívüli kapcsolatokat építsünk. Nyilvánvalóan gondolkodunk ezen is, mert nem áll szándékunkban lemondani azokról a nemzetközi együttműködésekről, amelyeket kemény munkával értünk el. 

A tét óriási, de semmi áron sem szabad hagyni, hogy a magyar hallgatókat, a kutatási programokat sújtó embargó révén pedig a tudományos élet képviselőit hátrányosan különböztessék meg. 

Szerencsére a MATE-nak jó kapcsolatai vannak, de nagyon nagy energiát kell fektetnünk abba, hogy ezeket az együttműködéseket fenn tudjuk tartani. Az anyagi mellett az erkölcsi kár is jelentős lehet, mivel sok évtized alatt kialakult együttműködések dőlhetnek össze azzal, ha ezek a programok nem tudnak folytatódni. A legrosszabb forgatókönyv, ha a nemzetközi vérkeringésből is kiírnának minket.

Arra alapozunk, hogy megszületik a megállapodás, és ahogy a kormányzat ígéri, nyárra sikerül rendezni az Erasmusszal kapcsolatos nézeteltéréseket, ami tulajdonképpen nem is az Erasmusról szól, de a fiatalok isszák meg végső soron a levét. Véleményem szerint az egyetemeken verik le a port, úgy, hogy nem is tudtunk ellene védekezni, mivel minket utólag értesítettek. 

Az Európai Unió több feltételhez kötötte Magyarország hozzáférését a helyreállítási alap forrásaihoz. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még egy februári Kormányinfón közölte, hogy az egyetemi vagyonkezelő közalapítványokban nem maradnak politikusok. Lázár János és Nagy István miniszterek mennyire szóltak bele a MATE működésébe?

Amennyire a kuratóriumi tagságból fakadó fenntartói feladatok szükségessé tették. De nem kerülöm meg a kérdés lényegét: soha semmilyen nyomásgyakorlás nem volt a miniszterek részéről. Ahogy az Európai Bizottsággal való egyeztetésen is jeleztem, a két politikus az egyetemi autonómiát nem sértette, nem szóltak bele sem a szenátus, sem a rektori vezetés operatív működésébe, viszont a stratégia és az egyetem hosszú távú működésének kialakításában komoly háttértámogatást jelentettek, amiért köszönettel tartozunk. A kuratórium átalakítása nem az egyetem feladata, mi ezt csak tudomásul tudjuk venni. A munkamegosztást jónak ítélem meg a kuratóriummal, mind Csányi elnök úr, mind a kuratórium többi tagja komoly munkát fektet az egyetembe. 

A közelmúltban jelent meg a hír, miszerint már meg is van, hogy a két kormánytag helyére ki kerül a MATE-t működtető alapítvány kuratóriumába. Mi szólt Éder Tamás és Potori Norbert mellett, illetve hogyan járulnak majd hozzá az egyetem működéséhez?

Mindketten évtizedek óta meghatározó szakemberek a hazai és a nemzetközi agrárium világában, ráadásul a MATE „öregdiákjai” is, hiszen diplomájukat is mindketten az egyetem jogelőd intézményében szerezték meg, elkötelezettségükhöz nem férhet kétség. Éder Tamásnak jelentős tapasztalatai vannak az élelmiszeriparban, a vidékfejlesztésben és az agrár-államigazgatásban egyaránt, míg Potori Norbert az agrárközgazdasági, agrárpolitikai és kutatói területeken szerzett komoly szaktudást pályája során. Az említett területeken történő hatékony fejlesztések elkerülhetetlenek a hazai agrárium következő évtizedeinek sikereihez, vagyis teljes összhangban vannak egyetemünk célkitűzéseivel.

Milyen a közös munka a kuratórium elnökével, Csányi Sándorral? 

Minden fontos ügyben, minden kényes ügyben, stratégiai kérdésekben – ha szükséges – napi szinten egyeztetünk.

Csányi elnök úr szívén viseli az egyetem ügyét, már csak azért is, mert gazdasági szakemberként, az agrárágazat legjelentősebb szereplőjeként látja azt, hogy milyen fontos az utánpótlás kérdése, valamint azt is, hogy ezen a területen milyen kitörési lehetőségek vannak. 

Teljesítményalapú működés – ha törik, ha szakad

Az Erasmus-ügyön és az uniós pénzek hiányán túl milyen nehézségekkel kell nap mint nap megküzdeni?

A rektori mandátumom kezdetekor más gazdasági környezettel számoltunk, azonban az orosz–ukrán háború minket is közvetlenül érintett, hiszen az energiaárak drasztikus emelkedése nálunk is átírt dolgokat. A legnagyobb kihívást kétségtelenül az jelenti most, hogyan tudunk ennek megfelelni. Az öt campust magában foglaló egyetemünk rezsiköltségei a korábbi, közel 3 milliárd forinthoz képest 6 milliárd forint fölé emelkedtek éves szinten – annak ellenére is, hogy eddig soha nem látott energetikai racionalizációt hajtottunk végre. Ez olyan mértékű összeg, amely tartalékként szerintem semmilyen költségvetésben nem tud szerepelni, a MATE-nak is jelentős terhet jelent. Komoly beavatkozások váltak indokolttá az intézmény stabilitásának fenntartásához úgy, hogy az ne menjen a minőségi képzések, kutatások rovására, valamint annak érdekében, hogy a korábban megfogalmazott intézményfejlesztési céljainkat továbbra is tartani tudjuk. 

A spórolás része a – sajtóban korábban megjelent – létszámleépítés is?

Sok helyen jelent meg az, hogy azért kezdtünk létszámleépítésbe, mert drasztikusan megemelkedtek az energiaárak. Ugyanakkor ezt a képet most árnyalnám, hiszen az egyetem négy, korábban önálló vagy részben önálló egyetem, illetve kutatóintézetek integrációjával jött létre, így a modellváltáskor előfordultak párhuzamosságok. Létszámcsökkentéskor komoly racionalizációt hajtunk végre, amely már akkor elindult, amikor híre-hamva se volt még a háborúnak, és folytatódott, amikor teljesítményalapú működésre álltunk át. A munkaerő-állományt érintő intézkedéseinknél két szempont játszik szerepet: az egyik a tisztességes, becsületes munkavégzés, a másik pedig a teljesítmény. Tehát ha valaki ezek közül valamelyik szempontnak nem felel meg, attól megválunk. 

Hogyan néz ki jelenleg az intézmény költségvetése? 

A pénzügyeket tekintve a MATE létrejöttével 3 milliárd forintos hiány keletkezett, ezt a magyar kormány konszolidálta, így a fenntartó, a Magyar Agrár- és Élettudományért Alapítvány adósságmentesen vette át az intézményrendszert, így tiszta lappal kezdtük meg a működésünket.

Ennek alapját a kormánnyal kötött finanszírozási megállapodás adja, amelyet még nem zártunk le, de már a végéhez közelítünk. Úgy látjuk, hogy sikerülhet egy olyan megállapodást összehozni, amely minden lehetőséget megad az egyetem hosszú távú stabil működéséhez. Ez azt jelenti, hogy a működésnek egy fontos részét továbbra is az állami finanszírozás biztosítja, amelynek bázisa a hallgatói létszám, a tudományos teljesítmény és az az infrastruktúra, amit fenn kell tartani. Ezen túlmenően olyan vállalásokat kell tennünk, amely a saját bevételek szerzését erősíti. 

Uniós pénz nélkül sem áll meg a fejlesztés

Korábban harangozták be, hogy mintegy 200 milliárd forintból fejlesztenék az egyetemet. Ezen törekvéseik jelenleg hogyan állnak? 

Ez az összeg továbbra is csak a tervek szintjén van meg, hiszen ennek nagy része az ígéretek szerint uniós forrásból érkezne, azonban nagyon sok fejlesztést ettől függetlenül elindítottunk. A gödöllői campuson olyan beruházásokba kezdtünk, amelyekre az elmúlt 50 évben nem volt példa. Tízmilliárd forintot meghaladó értékben megújul a főépület, az ahhoz tartozó központi épületrészek és a sportcsarnok is. Mindezeken túl további fejlesztéseket tervezünk, egy zöldmezős beruházáshoz készülnek tervek. Arra számítunk, hogy a megfogalmazott fejlesztések, ha nem is az eredeti ütemterv szerint, de meg fognak valósulni. Célunk, hogy ne csak Közép-Európa, hanem az egész kontinens egyik legmodernebb campusát és intézményhálózatát építsük föl. 

Az észszerűsítés egyik célja, hogy a meglévő ingatlanállományt csökkentsük. Az értékesítésből származó bevételeket szintén egyetemfejlesztésre kívánjuk fordítani. Ez azonban egy teljesen más nagyságrendű fejlesztést tenne csupán lehetővé, nem azt az eredetit, amely már a nemzetközi színtéren is komoly versenyelőnyt jelentene egyetemünk számára.

Felröppentek hírek, hogy Gödöllőre és Kaposvárra fókuszálva fontolgatják a Budai Campus eladását, amely által jelentős forrásokhoz jutnának. 

A Budai Campus továbbra is működik, idén is több mint 40 százalékkal nőtt a jelentkezések száma az ott folyó képzéseinkre. Ebben az esetben sincs eladással vagy átszervezéssel kapcsolatos döntés, az egyetemen belül az egész országban zajlik az ingatlanok felmérése, amelyekre hosszú távon nem lesz szükség. 

Kevés a diplomás az agráriumban

A közelmúltban zárult a felsőoktatási felvételi, tavalyhoz képest hány százalékkal jelentkeztek többen az egyetemre? Mely szakok iránt a legnagyobb az érdeklődés?

Az idei jelentkezési számaink jók, az országos 20 százalékos átlagot meghaladóan, 40 százalékkal többen jelentkeztek hozzánk. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy ez átmeneti siker, ami részben a megváltozott felvételi rendszernek köszönhető. Törekszünk arra, hogy népszerűsítsük az agrárpályát, reális képet fessünk az agrárképzésekről, illetve eloszlassuk a szakmáról szóló tévképzeteket is. 

Az egyetemmel szembeni elvárás, hogy a jövőnek képezze a diákságot. Ennek napjainkban nehéz megfelelni, mivel kevés olyan rohamléptékben fejlődő ágazat van, mint az agrárium.

Mintegy száz szakkal operálunk, a piaci és társadalmi igényekkel összhangban mozognak a legkeresettebbek, így kiemelhető az agrár-, élelmiszer- és kertészmérnöki képzés, valamint népszerű a tájépítészi szakunk is. Tehát azok a képzések, amelyek az agrárium és a nemzetgazdaság szempontjából is kulcságazatnak minősülnek. Örvendetes lenne, ha több hallgatót tudnánk képezni az állattenyésztés számára. A MATE-n a mezőgazdasági irányú képzéseken túl népszerűek a művészeti képzések, a színművész szakra hússzoros a túljelentkezés. 

A MATE-nak jelenleg közel 14 000 hallgatója van, mintegy 15 százalékuk külföldi. Hosszú távon nem célunk az említett hallgatói létszámnak az emelése, ehelyett arra törekszünk, hogy stabilan kibocsássuk azt a minőségi mérnökgarnitúrát, amire a hazai agrárgazdaságnak és élelmiszeriparnak szüksége van. 

Említette a felvételi rendszer változását, ez a MATE esetében milyen gyakorlatot jelent? 

Onnan közelíteném meg, hogy Magyarországon nagyon alacsony az agrárterületen a diplomával, felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Európai viszonylatban nem állunk jól a 4 százalékunkkal, ez elfogadhatatlanul alacsony. Annak érdekében, hogy minél többen szerezzenek képesítést, döntöttünk úgy, hogy kitárjuk az egyetem kapuit. Meg kell felelnünk egy tömegképzési igénynek a minőségi oktatás mellett. A bemeneti feltételek képzésenként eltérők lehetnek, vannak szakok, ahol elvárás az emelt szintű érettségi, turizmus és menedzsment szakokon pedig nyelvtudásra vonatkozó kritériumoknak kell megfelelniük a felvételizőknek. Kényszereszközöket senkinél nem alkalmazunk, de lehetőséget biztosítunk idegen nyelvek elsajátítására. A doktori képzés bemeneti követelményei nem változtak, így annál továbbra is szükség van nyelvvizsgára. 

Iparági szakértők szerint sok fiatal hamarabb sajátítja el a szakma modern művelési módjait egy nagyobb termelőnél, mint az iskolapadban, mivel az agrár-felsőoktatás nehezen képes megfelelni a gyorsan változó technológiának. Hogyan lehet a piaci szereplőkkel versenyezni? 

Húsz évvel ezelőtt egyébként ezzel nem volt probléma, mert felépültek az egyetemek tangazdaságai, ahol bemutatták azokat a technológiákat, amelyek évekkel később is modern technológiának számítottak. Napjainkban rövid időn belül elavul nemcsak a tudás, hanem az a hardver is, amely a technológia gerincét adja. Kevés olyan intézmény lehet, ahol megvan arra a forrás, hogy a legkorszerűbb technológiákkal oktassanak. Fontosnak tartom, hogy legyenek olyan együttműködések az egyetem és az iparági szereplők között, amelyek támogatják a gyakorlati tudás fejlesztését. 

Ezzel részben egyet is tudok velük érteni, de azt is tudatosítani kellene a piacnak, hogy mi a MATE-n nem szakmunkásokat képzünk, az egyetemnek egy olyan stabil alaptudást is biztosítania kell, amely alkalmassá teszi a mérnököt arra, hogy a későbbiek folyamán önállóan dolgozni tudó értelmiségivé válhasson. A gyakorlati bázisunk az örökséget tekintve nem fest kedvező képet, de dolgozunk a fordulaton stratégiai partneri hálózat építésével. Ezen törekvéseinket jelentősen segíti a duális képzés megléte.

Az első eredményeket már fel tudjuk mutatni, mivel az egyetem a nemzetközi ranglistákon szépen menetelt felfelé, két év alatt száz helyet léptünk előre a számunkra releváns agrártudományi nemzetközi ranglistákon. Az egyik vizsgálati szempont egyébként pont a képzések megítélése a munkaerőpiac oldaláról, amelyben a legnagyobbat léptük előre. 

(Borítókép: Gyuricza Csaba. Fotó: Papajcsik Péter / Index)