Szinte garantáltan munkához lehet jutni a képzés után, nem is akármennyiért

Digitális világunk töretlen és rohamos fejlődése hatására folyamatos, sőt egyre növekvő mértékű munkaerőhiányban szenved az IT-szektor. Nemcsak az intenzív, rövid ciklusú (3-12 hónap) informatikai képzések (bootcampek) magas színvonalát, hanem a minden korábbi mértéket meghaladó informatikushiányt is jelzi, hogy a képzéseket elvégzők szinte azonnal, korábbi keresetüket akár kétszeresen meghaladó fizetésért tudnak elhelyezkedni – mondta az Indexnek Filep Szabolcs, a PROGmasters társalapítója és társügyvezetője, amely egyike a három legnagyobb hazai bootcamp képzőhelynek.

Az alapkőletételtől a TOP3-ig

Filep Szabolcs gyerekkorától kezdve a programozás szerelmese. A Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) szerzett diplomát 2006-ban, ám már a képzés befejezése előtt elkezdett dolgozni programozóként. Az oklevél átvételét követően szinte azonnal beiratkozott egy úgynevezett bootcampbe (akkori nevén JAVA-programozói mesterképzés). Az ott eltöltött két hónap alatt napi nyolcórás intenzív képzésben vett részt. „Ez is hozzájárult ahhoz, hogy megfelelő jártasságra tegyek szert a vállalati szoftverfejlesztésben” – ismertette PROGmasters társalapítója és társügyvezetője.

Ezt követően tíz programozóként eltöltött év következett az életében, majd visszatért az alma materhez, de immár nem hallgatóként, hanem oktatóként járt be a BME épületébe, ahol másfél évig tanított. „Ezen időszak alatt volt időm tüzetesebben megfigyelni, miként lehetne jobban, hatékonyabban csinálni. A programozás is úgy működik, mint például az asztalos szakma, amelyben az informatika mellett ugyancsak nagy fantáziát látok. Egyiket sem elég könyvből megtanulni, a kulcs a minél több gyakorlat, amely ha megfelelő mentorálással párosul, igencsak hatékony lehet. És mivel az alapokat viszonylag gyorsan el lehet sajátítani, nem kell éveket az iskolapadban tölteni” – mondta.

Oktatóból vállalkozó

2016-ban egy kellemes, nyár végi délutánon Filep Szabolcs és négy alapítótársa – köztük felesége – a Kopaszi-gát felé vették az irányt, ahol fürdőzve a napsugarakban, megalapították a PROGmasterst. Gyakorlatilag egyik napról a másikra oktatóból cégvezetővé kellett válnia. „Startupként indultunk néhány millió forintos saját tőkével, a marketingtől kezdve a számlák kiállításán át a cégekkel való tárgyalásokig mindent magunk csináltunk” – közölte a társalapító.

Filep Szabolcs egy amatőr színi társulatban csiszolta improvizációs képességét, amiből jelentős előnyt kovácsolt a későbbi partnercégekkel való tárgyalásoknál is. Az egyik legnehezebb feladat ugyanis az volt, hogy a náluk végzett programozókat kiközvetítsék a munkaerőpiacra. „A napi 8-10 óra oktatás után a cégeknél házaltunk, hogy a képzés végeztével munkába tudjanak állni a nálunk tanulók.” Felidézte, rizikós volt, hogy amikor a második képzésre toborozták a hallgatókat, még bizonytalan volt, hogy az első, 19 fővel induló csoport mennyire lesz sikeres, hány embert tud a PROGmasters valóban munkához segíteni. „Szerencsére már az első csoport is sikertörténet lett, a képzést követő 1-2 hónapon belül mindenkinek sikerült programozóként elhelyezkednie” – elevenítette fel.

Ezek után a következő nagy kihívás az volt, hogy egy „kézműves” céget kockázatitőke-bevonás nélkül, 3-4 év alatt egy stabil középvállalattá fejlesszék. Jelenleg a közép-, valamint a felsővezetői szint felépítését éli a már ötven dolgozóval rendelkező cég.

Win-win helyzet

A PROGmasters napjainkban már több mint száz céggel áll partneri viszonyban,

A vállalat bevételének 50 százaléka a programozóként elhelyezkedett tanulók tandíjából, míg a másik fele a partnercégek által a munkaerőért fizetett közvetítői díjból tevődik össze.

A PROGmasters fejlesztői képzéseinél garanciát vállal arra, hogy munkához segíti a résztvevőket, ellenkező esetben a tandíj felét elengedik. „Erre azonban ritkán van szükség, mert a végzettek 90 százaléka általunk, partnercégeink kötelékében kap munkát, míg a többiek önállóan helyezkednek el” – jegyezte meg Filep Szabolcs. A PROGmasterstől évente csaknem 150 programozó kerül ki, a végzettek előtt olyan IT-óriások ajtaja is kinyílik, mint például a Nokia, a Deutsche Telekom, vagy épp a 4iG.

Forrás: IVSZ bootcamp audit, alumni kutatás 2021

Zsebbenyúlós tandíj, de megéri

A tandíj igencsak koptatja a bankkártyát, jó hír azonban, hogy nem kötelező előre, egy összegben állni.

Az állásgaranciát kínáló fejlesztőképzések esetén ugyanis például 99 ezer forintot kell előre, egy összegben befizetni, a tandíj fennmaradó részének törlesztésére pedig a tanfolyam után kerül sor egyenlő, havi részletekben. A tandíj összesen 1,4–2,3 millió forintba kerül

– jegyezte meg Filep Szabolcs.

Első ránézésre magasnak tűnik az összeg, azonban ha az elérhető fizetési szinteket nézzük, akkor hosszú távon bőven megtérülni látszik az anyagi és időbeli befektetés. A jelenlegi, kedvezőtlen gazdasági környezetben is töretlen a kereslet a junior informatikusok iránt. Egy 3–6 hónapos, intenzív képzés után jellemzően 2 hónapon belül munkához lehet jutni juniorként,

Intenzív képzés

A PROGmastersnél a felvételi eljárásnál arra keresik a választ, hogy a jelentkező rendelkezik-e azokkal a kompetenciákkal, amelyek alkalmassá teszik a programozói karrierre. „Szerencsére kevés olyan jelentkezővel találkozunk, akin azt látjuk, hogy rossz ajtón kopogtat. Ilyen esetben igyekszünk rávilágítani, hogy nem látjuk biztosítottnak számára, hogy a képzés elvégzése után munkához jut. Ennek ellenére is vállalhatja a képzést, az ilyen esetre külön együttműködési konstrukciót dolgoztunk ki, ekkor már nem minden garanciális feltételt biztosítunk” – mondta a társügyvezető.

Az alapos kiválasztási folyamatnak, valamint a mentorprogramnak köszönhetően alacsony, mindössze 2 százalékos a lemorzsolódási arány.

„Gyakorlati szakmáról beszélünk, ezért minden potenciális jelentkezőt arra biztatunk, hogy otthon kezdje el bontogatni programozói szárnyait, ehhez számos lehetőség áll rendelkezésre, például mi is adunk hozzá ingyenes segítséget” – ismertette a cégvezető.

A képzés nemcsak pénz-, hanem időigényes is. Az állásgaranciát kínáló programozóképzések átlagosan félévesek, hétfőtől péntekig, napi 8 órában zajlanak, sok esetben házi feladattal. Emellett a PROGmastersnél már munka mellett elvégezhető képzésre is lehet jelentkezni.

Mindenképp karrierváltással jár, ha valaki programozónak tanul, hiszen legkésőbb a képzés után fel kell adnia aktuális munkáját, az intenzív bootcamp elvégzéséhez pedig már a képzés előtt is. Összességében tehát igencsak komoly szellemi megterhelést jelent a képzés viszonylag hosszú időn keresztül. Az intenzív, féléves oktatás során a tanuló nem dolgozik, és csak a képzésre fókuszál, gyakorlatilag úgy, mint egy kiképzőtáborban. Ez a rendszer azonban bizonyítottan eredményt hozott eddig is

– mutatott rá Filep Szabolcs.

A iskola ráadásul a náluk végzett programozók munkaerőpiacon való elhelyezkedése után sem engedi el diákjai kezét, nyomon követi pályájukat. A partnercégek visszajelzései alapján a bootcampet végző programozók naprakész és gyakorlatias tudásra tesznek szert, ennek köszönhetően gyorsan lépdelnek feljebb a ranglétrán. Filep Szabolcs példaként említett egy korábban vendéglátóiparban dolgozó programozót, aki másfél év alatt csapatvezetővé avanzsált. De katonából is lett pár év alatt szenior fejlesztő.

Nem kell matekosnak lenni

Ahhoz, hogy valakiből megfelelő szinten funkcionáló programozó legyen, nem elvárt a magas matematikai képesség, vagy az átlagosnál nagyobb fogékonyság a logikus gondolkodásra, „csak az, hogyha valaki elkezdi csinálni, akkor rákattanjon. Motivált legyen, ne teherként élje meg, hogy kisebb programkódokat ír” – mondta Filep Szabolcs, hozzátéve, a motiváltság, ha valaki nagy lendülettel veti bele magát a programozásba, többet érhet, mint ha valakinek „van egy matekos agya”, de motivációs téren akadnak hiányosságai. A sok gyakorlás megtérül.

Bár az idegennyelv-ismeret sem alapkövetelmény, tekintve, hogy az elérhető tananyagok szinte száz százaléka angol nyelvű, elengedhetetlen az alapszintű nyelvtudás, ellenkező esetben „hamar akadályok jönnek szembe”.

Legózni kell

Különböző, az egyes szektorokban elérhető fizetéseket bemutató kutatások azt támasztják alá, hogy a programozást is magában foglaló IT-szektorban az egyik legmagasabb az átlagbér. A magas szintű kereseti lehetőségek ellenére azonban folyamatos munkaerőhiányról számolnak be a vállalatok. A teljes informatikai képzési kibocsátás és a munkaerő-piaci kereslet közötti olló évről évre nagyobbra nyílik, egy tavaly publikált kutatás alapján ez idén akár a 26 ezer főt is elérheti.

Filep Szabolcs szerint a jelenség mögött álló egyik ok, hogy a cégek elvárásai magasak a programozókkal szemben. A pályakezdő programozók mellé elengedhetetlen a tapasztalt szeniorok megléte, akik egyfajta mentorként is funkcionálnak a még tapasztalatlan kollégák mellett, miközben a saját feladatukat is el kell végezni.

A programozás elsajátítása önmagában még nem jelent belépőt a munkaerőpiacra.

El kell sajátítani azon technológiák, módszertanok alkalmazását, amelyeken keresztül csapatban, hatékonyan képes valaki szoftvert fejleszteni a meglévő programkódok alapján. Ezeket nem kell újra és újra megírni, az ismerete szükséges, és gyakorlatilag mint amikor legózunk, a megfelelő helyre kell illeszteni az építőkockákat. Az eszköztárak pedig egyre csak bővülnek” – vezette le az alapító.

Például a szoftverek a mezőgazdaságot is kezdik megreformálni és hatékonyabbá tenni: segítségükkel az agráriumban optimalizálni lehet például azt, hogy milyen sűrűn kell elvetni a vetőmagot, és a talaj minőségétől függően mennyi műtrágya kell. A jövőben várhatóan az ipar különböző területein, sőt a politikában is még nagyobb szerep jut a szoftvereknek.

Nem helyettesít, csak kiegészít az MI

A mesterséges intelligencia (MI) szintén építőkocka a rendszerben, amely bizonyos szoftverfunkciók hatékonyabbá tételében játszhat fontos szerepet. Emellett – többek között – az oktatásban is jelentős segítséget nyújthat. Nemcsak az MI tud minket tanítani, de mi is őt.

Ilyen eszköz lehet a köztudatba és a mindennapi használatba nemrég berobbant, az OpenAI mesterségesintelligencia-kutatólaboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT.

A jövő programozóinak mindenképp segítséget jelenthet, általa gyorsabb és összeszedettebb információhoz juthatunk hozzá. A ChatGPT megjelenése azonban nem vonja maga után a programozás teljes átalakulását.

15 évvel ezelőtt minden számítógép- és processzortípusra külön programoztunk, sok fejfájás árán írtuk a kódokat, sok munka révén értünk el kisebb funkcionalitást. Ma már sokkal nagyobb építőkockákkal, absztraktabb programozási nyelveken dolgozunk. A mesterséges intelligencia ezt emeli még magasabb szintre. Ebből azonban nem következik, hogy kevesebb programozóra lesz szükség, hanem hogy sokkal jobb minőségű szoftverek állnak majd rendelkezésre, amelyek jobban kiszolgálják a mindennapi igényeket mind üzleti, mind magántéren” – fűzte hozzá Filep Szabolcs.

(Borítókép: Filep Szabolcs, a PROGmasters társalapítója és társügyvezetője. Fotó: Németh Kata/Index)