Vészjósló felhők a vállalkozások felett

Ha csak a banki jelentéseket olvasnánk, azt hihetnénk, a hazai cégek, ezen belül a kis- és középvállalkozások észre sem vették a tavalyi energiaválságot, a két évtizedes magasságokban járó inflációt és az azzal járó égbe szökő kamatkörnyezetet.

A CIB-bank kelet-magyarországi ügyféltalálkozóján például arról számoltak be, hogy 2022-ben a hitelezési aktivitását nézve a régió kiemelkedően szerepelt, a bankhitelek állománya több mint 32 százalékkal növekedett, ezen belül Nyíregyházán közel 35, Debrecenben pedig több mint 50 százalékkal bővült tavaly a kkv-khoz köthető hitel- és lízingfinanszírozási portfólió a CIB-nél. A K&H Banknál ugyanakkor arról szóltak a hírek, hogy a pénzintézet vállalati hitelportfóliója egy év alatt 29 százalékkal bővült – szemben a teljes bankszektor 24 százalékos növekedésével.

A számok mögé nézve ugyanakkor azt láthatjuk, hogy

Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy az elmúlt év első fél évében még a koronavírus-válságra adott válaszként a piacra kerülő krízis hitelek kifutásával tudtak a vállalkozások olcsó hitelforrást találni, míg a második fél évben a Gyármentő hitelprogram, valamint a Baross Gábor Hitelprogram 700 milliárdos kerete, továbbá az időről időre megújuló Széchenyi Kártya hitelprogram termékei jelezték azt, hogy a megnehezülő környezetben is működnek a vállalkozások számára kigazdálkodható kamat mellett fejlesztési-likviditási forrást kínáló támogatott konstrukciók.

A cégeknek nem kell a forinthitel

Ennek ellenére érezhető, hogy baj van. A nem folyószámla jellegű vállalati hitelek állománya

A növekedést így a devizahitelek állományának 80 százalékot meghaladó növekedésének köszönhetjük, ami egyértelműen mutatja: a vállalatok a rendkívül magas, jelenleg 14-17 százalékos éves kamaton elérhető piaci forinthitelektől a jelenleg is 4-6 százalékon elérhető euróhitelek felé fordultak – noha itt komoly árfolyamkockázatok futnak. Ezt persze az exportáló vállalatoknak kisebb probléma, ráadásul idén tavasszal a forint jobb képet mutat, mint ahogy a múlt évet befejeztük.

Extra gyengén indult az év

Ami nagyobb gondot jelent, az az, hogy az év első két hónapja – ha a Vodafone-gigahitelt nem számítjuk – még rosszabbul indult.

Még inkább elgondolkodtató, hogy a forinthitelek több mint harmada tűnt el a piacról. Ennek következtében februárra történelmi mélypontra csökkent a forintban kibocsátott vállalati hitelek részaránya. Ez pedig – exportpiacokkal bíró cégek ide vagy oda – nagyon komoly figyelmeztető jel.

Napi finanszírozásra kell a kölcsön

Gazdasági nehézségek idején nem feltétlenül a beruházásoktól hangos a piac, ilyentájt inkább a napi fizetőképesség megtartása a fontos. Ilyen szempontból vizsgálva a piacot azt láthatjuk, hogy az év végi keretzárásoknak köszönhető állománycsökkenés után ismét növekedésnek indult a vállalatifolyószámla-hitelkeretek kihasználtsága, értékük idén februárban már átlépte az 1710 milliárd forintot, ami közel 24 százalékos bővülésnek felel meg. Beszédes adat, hogy a folyószámla-hitelkeretek kihasználásában nemcsak hogy tartja magát a forintfinanszírozás, amelynek részaránya idén február végére ismét 80 százalék fölé emelkedett.

A forgóeszköz- és a folyószámlahitelek zömét sem piaci kamatozáson veszik fel a vállalkozások – ezt bizonyítja, hogy a kkv-k számára a legoptimálisabb finanszírozást lehetővé tevő Széchenyi Kártya Max és Max+ konstrukcióban is döntő részben, nagyjából 80 százalékos arányban likviditást biztosító hitelterméket keresik a kis cégek. Az igénybevétel iránti felfokozott érdeklődés érthető, hiszen kegyelmi állapotnak tűnhet a jelenlegi helyzet, amikor ugyanúgy 5 százalékos éves kamaton lehet folyóeszközhitelt igényelni, mint beruházási kölcsönt. Az pedig, hogy mindehhez – komoly mértékű garanciadíj-támogatással és állami viszontgaranciával – a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciavállalása is kapcsolódik, még jobban felértékeli a terméket, hiszen a bankok így a magasabb (de még moderálható) kockázattal rendelkező kis- és középvállalati partnereiknek is kínálhatják ezt a terméket.

Már a támogatott hitelek sem tudják megtartani a piacot

Bár a piac ma már az irányadó kamat májusi csökkenését várja az MNB-től, még hosszú idő telik el, amíg a piaci hitelkamatszintek a tűrhető szintekre korrigálnak. Épp ezért bár – miként arról Rajna Gábor, a K&H Bank vállalati divíziójának vezetője beszélt – a tavalyi zuhanás után mind a nagyvállalatok, mind a kkv-k hangulata javult, ám mind a K&H nagyvállalati növekedési index, mind a K&H kkv-bizalmi index mutatója még mindig negatív tartományban tartózkodik.

A bankok ebben az időszakban üzleti terveiket csak arra alapozhatják, ha a vállalatok zavartalan működésének támogatásához és fejlesztéseik megvalósításához aktívan részt vesznek az állami finanszírozási programokban. Égetően fontos lenne tehát a kamatfronton némi normalizálódás, hosszú távon ugyanis piaci forintalapú hitelezés nélkül nehéz lesz a gazdasági növekedés fenntartása. 

(Borítókép: Krisán László. Fotó:  Soós Lajos / MTI)