Foghíjas a magyar sereg az infláció elleni harcban

Konstruktív és előremutató egyeztetés zajlott a kereskedelmi szektor szereplői, illetve a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) között – számolt be az Indexnek Neubauer Katalin, a hazai tulajdonú kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások érdekeit képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára. A felek a június 1-től életbe lépő kötelező akciók körüli kérdéseket vitatták meg.

„Konkrét javaslatokkal érkeztünk az egyeztetésre. Minden, a kereskedelmi láncok által vitatott pont tekintetében megnyugtató válaszokat kaptunk, amik reményeink szerint beépülnek a készülőfélben lévő végleges rendeletbe” – mondta a főtitkár.

Ezek a következők voltak:

• A kormány álláspontja szerint a kötelező akciók a minimum évi 500 millió forint bevételt elkönyvelő kereskedelmi egységekre vonatkoztak volna, a kereskedelmi érdekvédelem javaslatára a bevételminimumot egymilliárd forintra emelik fel. „Lényeges elem lenne, hogy ez az árbevétel kifejezetten a napi fogyasztásicikk-kereskedelemből származzon” – ismertette Neubauer Katalin.
• Szintén teret kapott a szakma akció időpontjára vonatkozó változtatási kérelme. Az eredeti elképzelés szerint csütörtöktől csütörtökig tartott volna az akciós időszak. „Az akció időtartam ugyanúgy egy hetet ölel fel, de minden kereskedelmi hálózat a saját akciós időszakához igazíthatja a termékcsoportonként egy hetente változó termékre vonatkozó kötelező árengedményt.
• Fontos pontként hangsúlyozta a főtitkár, hogy az országos franchise-rendszerben működő egységek számára nem előírás a kötelező akciók megjelentetése országos akciós kiadványaikban. „A legfontosabbak a helyi szintű üzenetek, hogy az adott kereskedelmi egység vásárlók irányába mutatott kommunikációja egyértelmű legyen a kötelező árengedményeket tekintve – például bolti plakátokon keresztül” – szögezte le.
• A kiskereskedőknek a tervezettel ellentétben nem kell majd megduplázniuk a készleteiket, elegendő lesz az átlagosan értékesített mennyiséget tartani a heti kötelező akciók alatt.

„Fontos és jó hír a vásárlók számára, hogy valamennyi szereplő annak érdekében egyeztetett, hogy minél kedvezőbb fogyasztói árakkal szembesüljenek a boltok polcainál” – tette hozzá.

Az élelmiszerekre kivetett kötelező akciók kormányrendeletének pontos tervezetéről itt írtunk.

A hátvédsort még meg kell erősíteni

Neubauer Katalin felhívta a figyelmet, hogy vannak még olyan szereplői az ellátási láncnak, akiket a kezdőcsapatba kell állítani az infláció elleni Bajnokok Ligája-döntőben.

A kiskereskedelem mellett a feldolgozóipart, valamint a termelői ágazatot is be kell vonni a meccsbe. Erre a felvetésünkre is hajlandóságot láttunk, az viszont egyelőre kérdéses, hogy mindez hogyan és mikor valósulhat meg, a hozzáállás mindenesetre biztató

– közölte. Hozzátette: az inflációs célok elérése mindaddig távolinak tűnik, amíg csak a kiskereskedelem az árcsökkentésre irányuló intézkedések kötelezettje, „hiszen az áremelkedés a gyártóktól, illetve a feldolgozóipartól ered”.

Reklámfogás helyett célzott termékcsoportok

Egyes kereskedelmi egységek már a kötelező akciózás részletszabályainak megjelenése előtt árnyesésbe kezdtek az árleszállítási verseny jegyében. A Tesco arról tájékoztatta az Indexet, hogy a rendkívüli kedvezmények az eddigi négy helyett jellemzően húsz árucikket érintenek. Ebből kiindulva adódhat a kérdés: szükséges a kötelező akciózás rendeleti úton történő bevezetése, vagy az üzletláncok a piaci logikát követve maguktól is rajthoz állították volna termékeiket az árak 100 méteres síkfutásában?

Az MNKSZ főtitkára szerint egyértelműen az előbbi a megoldás, a kulcs pedig a termékcsoportok. Mert bár az üzletek valóban több terméket áraznak le, de az akciók inkább reklámfogásnak tekinthetők, mivel kisebb hányaduk vonatkozik a legszükségesebb, illetve a kereskedelmi forgalom szempontjából lényeges termékcsoportokra.

Épp ennek kiküszöbölése miatt van szükség a kötelező akciókra, mert az árkedvezmények valóban azoknál a termékeknél jelennek meg, amelyeknek érdemi hatásuk van az inflációra. Most az a feladat, hogy a rendelet adta agyagból szilárd falakat húzzunk fel

– mutatott rá Neubauer Katalin.

Árak elszállása: a boltok csak végrehajtók

A kereskedelmi szervezetek korábban együttesen és hangsúlyosan léptek fel az egyes élelmiszerekre vonatkozó hatósági árakkal szemben, azok eltörlését kérve, mondván: az árstopok tönkreteszik őket, főként az ágazat legkisebb szereplőit. Az ársapkák témaköre nem volt témája a keddi egyeztetésnek, ugyanakkor Neubauer Katalin az Indexnek elmondta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eddigi vizsgálata pont azt az eredményt hozta, amit vártak: vagyis

A kereskedelmi szereplőknek május 8-ig van lehetőségük a GVH jelentéstervezetének véleményezésére. „Ebből szerencsére egyértelműen az szűrhető le, hogy nem a kereskedelmi szektor hálózatában kell keresni az áremelkedések főcsapját. Mi végrehajtók vagyunk az árképzés tekintetében, hozott anyagból dolgozunk, vagyis azt az árat érvényesítjük a termékekben, amiket a beszállítóktól kapunk” – mondta a főtitkár.

Az árfigyelés már a mindennapok része

A kabinet a GVH-val közösen egy online árfigyelő rendszer kidolgozásán fáradozik, amit Neubauer Katalin szerint nem lesz egyszerű működtetni, illetve érvényesíteni. A MNKSZ főtitkára felhívta a figyelmet, hogy „sem a hazai, sem a nemzetközi üzletláncokban nincsenek egységes fogyasztói árak”. Példaként említette, hogy más árakkal találkozhatunk ugyanazon lánc fővárosi, nyugat-, illetve kelet-magyarországi egységében, ami nagyban nehezíti az összehasonlítást. „A vásárlói tudatosság szempontjából azonban hasznos lehet, bár a jelenlegi gazdasági-megélhetési körülmények között az árfigyelés a mindennapok része a fogyasztók részéről” – tette hozzá.

Továbbra is az egy számjegyű infláció bűvöletében

A kormány célja, hogy év végére egy számjegyűre csökkentse az inflációt. Ennek érdekében folyamatosan vizsgálja, hogy milyen további lépések járulhatnak hozzá az árak letöréséhez, így legutóbb a kötelező akciózás bevezetéséről döntött. Az intézkedés társadalmi egyeztetése jelenleg is zajlik – közölte a kereskedelmi szereplőkkel történt egyeztetést követően Nagy Márton.

A gazdaságfejlesztési miniszter Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkárral közösen fogadta két külön találkozó keretében a legnagyobb üzletláncok vezetőit. A megbeszélésen jelen voltak egyrészt a CBA, a Reál, az Ecofamily, az ÁFÉOSZ-COOP képviselői, továbbá Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára, másrészt az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny, a Spar és a Tesco áruházak képviselői mellett Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

A felek megállapították, hogy az infláció letörése és egy számjegyűre csökkentése közös cél, amelyben mindenki érzi saját felelősségét. A kormány kiemelt figyelmet fordít az együttműködésre, a piaci és állami szereplőkkel való folyamatos egyeztetésekre, így a kötelező akciózás szabályai a partnerek javaslatait is figyelembe véve fog végleges formát ölteni

– hangsúlyozta Nagy Márton.

(Borítókép: Getty Images)