- Gazdaság
- ksh
- lakásépítés
- építési engedély
- egyszerű bejelentés
- budapest
- kereskedelmi szálláshelyek
- turizmus
- vendégéjszakák
Dermesztő számokat közölt a KSH a lakáspiacról
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Eldőlni látszik, megelőzi-e Kína az Egyesült Államokat a gazdasági harcban - Fickósan ébredt a forint karácsony másnapján
- Árulkodó számok: úgy vettek fel hitelt a magyarok, mintha nem lenne holnap
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
3613 új lakás épült 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest, ami 20 százalékos visszaesést jelent – olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4989 volt, 38 százalékkal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában.
A 3613 új lakás többsége (61 százaléka) vidéken épült fel.
Budapesten számottevő volt a csökkenés: az egy évvel korábbinál 42 százalékkal kevesebb, összesen 1404 lakást vettek használatba.
A megyei jogú városokban 0,6, a többi városban 4,2 százalékkal kevesebb lakás épült. Csak a községekben volt növekedés, a tavalyinál 29 százalékkal több, 721 lakást vettek használatba.
A természetes személyek által épített lakások száma 7 százalékkal magasabb, a vállalkozóké 29 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően a vállalkozások részesedése a lakásépítésből 73-ról 65 százalékra csökkent.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44 százaléka családi házban, 46 százaléka többlakásos épületben, további 7 százaléka lakóparkban található.
A használat a vett lakások átlagos alapterülete 14 négyzetméterrel 95 négyzetméterre növekedett 2022 első negyedévéhez képest.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 63, a saját használatra építetteké 34, a bérbeadásra épülteké pedig 2,3 százalék volt.
Bár a budapesti agglomerációban kissé nőtt (5,2 százalékkal) a felépült lakások száma, ez nem ellensúlyozta a fővárosi csökkenést, így Közép-Magyarország nagyrégióban közel harmadával kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban.
Számát és dinamikáját tekintve is jelentős lakásépítés zajlott a Dunántúl középső és nyugati területein, valamint Észak-Alföldön, míg az ország többi régiójában a korábbi, alacsony bázishoz képest is visszaesés történt.
Felére esett az építési engedélykérések száma
Országos szinten az építendő lakások száma 4989 volt. A községekben és a kisebb városokban felére esett vissza az engedélyek és a bejelentések száma. A megyei jogú városokban 27, a fővárosban 16 százalékos volt a csökkenés. Az építtetők az esetek 49 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
2022 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 45 százalékkal kevesebb, összesen 2094 lakóépület és 17 százalékkal kevesebb, 956 nem lakóépület építését tervezik az országban.
Egyre kevesebbet pihennek a magyarok
Idén márciusában 667 ezer vendég mintegy 1,7 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) – közölte a KSH. A vendégek száma 5,8, a vendégéjszakáké 9,0 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 17 százalékkal visszaesett, a külföldi vendégek által eltöltött éjszakáké 1,2 százalékkal emelkedett. 2023. január–márciusban a belföldi vendégek 9,6 százalékkal kevesebb, a külföldiek 15 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el, mint az előző év azonos időszakában.
A belföldi vendégek száma 11, a vendégéjszakáké 17 százalékkal csökkent márciusban az előző év azonos hónapjához képest. A vendégek száma 367 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 825 ezer volt. Utóbbiak 78 százalékát szállodákban töltötték, ahol a vendégéjszakák száma 13 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A forgalom a panziókban 27, a közösségi szálláshelyeken 29 százalékkal csökkent a 2022. márciusihoz viszonyítva. A két legnépszerűbb turisztikai régióban, a Budapest–Közép-Duna-vidéken és a Balatonon a belföldivendég-éjszakák 25, illetve 18 százalékát regisztrálták.
A külföldi vendégek száma 1,4, a vendégéjszakáké 1,2 százalékkal emelkedett márciusban az előző év azonos hónapjához képest. A szálláshelyekre érkezett 301 ezer vendég összesen 839 ezer vendégéjszakát töltött el. Ezek 83 százalékát szállodákban töltötték, ahol a vendégéjszakák száma 0,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A legnépszerűbb turisztikai régió a Budapest–Közép-Duna-vidék volt, ahol a külföldivendég-éjszakák 68 százalékát regisztrálták.
Alaptalanok voltak a félelmek az elemző szerint
Az adatok a külföldi vendégek visszatérését és a nemzetközi idegenforgalom folytatódó helyreállását mutatja – írta a KSH jelentésére reagálva Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője. A szálláshelyek árbevétele márciusban 25,8 százalékkal a nőtt az egy évvel ezelőttihez képest, tükrözve az árak emelkedését is, míg a csökkenő vendégszámon az egy évvel korábbihoz képest 11,5 százalékkal kevesebb működő egység osztozott, ami azt mutatja, hogy alaptalanok voltak a tömeges bezárásokkal kapcsolatos félelmek. A kedvező forgalmi adatok és alacsonyabb energiaköltségek hatására újranyitásokra is sor kerülhet.
Az első három hónapban 1,3 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, ezen belül a belföldieké 9,6 százalékkal csökkent, a külföldieké 15,3 százalékkal nőtt.
Rámutatott, hogy a nemzetközi turizmus fokozatos javulását tükrözik a Liszt Ferenc repülőtér forgalmi adatai is, amelyek meredek felpattanást mutatnak a járvány elleni korlátozások feloldását követően. Márciusban a légi utasforgalom 33,9 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest, azonban még mintegy 9,2 százalékkal marad el a négy évvel ezelőtti, járvány előtti 2019 márciusi szinthez képest.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
