Most jön el az igazság pillanata a magyar bankszektorban
További Gazdaság cikkek
- Szakértők figyelmeztetnek: olyan mértékű romlás jön, amire ritkán van példa
- Ezek a számok értek több mint kétmilliárd forintot
- Csőtörés a diplomáciában: két szomszédunk egymásnak feszül
- Több mint négymilliárd forint bírságot szabott ki idén a Gazdasági Versenyhivatal
- Vasárnap és januárban is kisebb leállások jönnek az OTP Banknál, figyelmeztették az ügyfeleket
A külföldi terjeszkedésnél is jól jön majd a fúziós folyamat részeként megszerzett akvizíciós tudás – mondta előretekintve Barna Zsolt elnök-vezérigazgató az MBH Bank első zárt körű sajtóbeszélgetésén. Az Index kérdésére megerősítette információnkat, hogy jóval a május 1-jei határidő előtt, már tavaly felállt egy nemzetközi szakértőkkel megerősített team, amely a nemzetközi piacszerzés monitorozásáért felel. Az MBH-vezér elárulta:
már négy-öt lehetőséget megvizsgáltak, és képesnek érzi a bankcsoportot arra, hogy akár 2023-ban lépjen.
Ha a következő év, 2024 nem is hoz feltétlenül tőzsdére lépést, Barna Zsolt azt ígérte a tulajdonosi körnek, hogy addigra felkészíti a pénzintézetet erre az opcióra. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) mellett nyitott kapu itt is a nemzetközi piac, hogy a bankpapírral a BÉT-en túl is lehessen majd kereskedni.
Nem bír el ennyi szereplőt a bankszektor
Az akvizíciós terveknek azonban Magyarországon működő érintettjei is lehetnek, az elnök-vezérigazgató szerint ugyanis a hazai bankszektor ennyi szereplőt nem bír el, előbb-utóbb öt-hat tagúra szűkül majd a piac. A jövő nagy kérdéseinek taglalása mellett azonban a múltról és a jelenről is beszélt az MBH első embere: felidézte, hogy a fúziós folyamat 2020 tavaszán indult, egy évvel később született meg az a stratégia, amelynek első mérföldköve 2023. április 30., ekkorra ugyanis egyesült az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt., előbbibe már korábban, tavaly március végén beolvadt a Budapest Bank.
Ezek után május 1-jétől a létrejött hitelintézet MBH Bank Nyrt. néven új, egységes arculattal folytatta tevékenységét.
A mögöttünk hagyott hosszú hétvégén a fúzióhoz kapcsolódó technikai és informatikai átállás sikeresen lezajlott, ezen csaknem ezer IT-szakember fáradozott. Az alapos előkészületek és az átállás ütemtervszerű megvalósítása révén a bank az előre jelzett határidőre újra üzembe helyezte az érintett rendszereket és csatornákat. Így május 1-jétől az MBH Bank szolgáltatásai zavartalanul működnek, május 2. reggel óta pedig a bankfiókok is a szokásos nyitvatartás szerint várják az ügyfeleket.
Három bankot kérek! Négy lett, maradhat?
Barna Zsolt elmondta: a három bank három különböző kultúrkör, az értékeik megtartásával használnák ki minél inkább a szinergiákat, de túl az MKB–Takarék–Budapest Bank-háromszögben történt összebútorozáson eredményes leányvállalati fúziókon és transzformációkon esett át
- a lízingpiac,
- az alapkezelői szegmens
- és a biztosítási szektor vonatkozásában is.
Sőt, a három bank valójában négy, hiszen tavaly nyáron a Sberbank állományát is átvették, ez egyébként 3 ezer vállalati és 30 ezer lakossági ügyfelet jelentett.
Velük együtt az MBH immár 2 milliós ügyfélkörrel rendelkezik: 1,6 lakossági, a fennmaradó 400 ezer pedig kkv, illetve nagyvállalati partner.
„Ambiciózus terv mentén, feszes határidőkkel, de a munkát elvégeztük. Kíváncsi voltam, vajon mit érzek majd, ha elérkezik ez a pillanat. Nem kerültem eufórikus állapotba, de a kollégáim igen” – engedett meg magának egy személyes gondolatot Barna Zsolt. Kiemelte a mögötte álló csapat erejét: úgy véli, a meglévő szaktudás és a korosztályi összetétel alapján is tapasztalt, de sikerre éhes gárda áll mögötte. Minden szinten megérezték a kollégák, mekkora lehetőség számukra is, hogy egy középbank után egy nagybankban bizonyíthatják a rátermettségüket.
Kevesebb fiók és dolgozó
A szinergiák kihasználása persze a dolgozói létszám csökkentését is maga után vonja. Mintegy 12 ezer fővel indultak, most 9500 körül járnak. A rendszer várhatóan tovább karcsúsodik, de racionálisan. Az ugyanakkor tény, hogy az informatikai megoldások, rendszerek harmonizálása mellett a személyi költségeken tudják leginkább visszavágni a kiadásaikat. A fiókhálózat is úgy lett kisebb, hogy az országos lefedettség így se szenvedjen csorbát: külön a három intézmény hozzávetőleg 950 kirendeltséget számlált, ebből végül 500 pont maradt. Ezeket viszont egytől egyik felújítják, a modernizációs program a tervek szerint 2024 végére befejeződik.
Az átállás hétvégéjének részleteiről Egerszegi Ádám, az MBH Bank transzformációért és operációért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: az a megfeszített munka, ami pénteken elindult, a munkaszüneti napon, május 1-jén napközben fejeződött be, nem sokat pihentek.
Úgy sikerült megnyitni a csatornákat, hogy nem volt érdemi ügyfélirritáció. Aztán kinyitottak fizikailag is a bankok, minden a terv szerint, lépésről lépésre haladunk, sorra pipáljuk ki az első napot, hetet, hónapot
– tette hozzá Egerszegi Ádám.
Mínusz 200 milliárd két év alatt
Az extraprofitadóról Barna Zsolt korábban azt mondta: ahogy a piac bármelyik szereplője, ő sem volt felhőtlenül boldog az intézkedés bejelentésekor. „Hallott már olyan cégvezetőről, aki pezsgőt bontott, amikor újabb terhet kapott?” – tette fel a költői kérdést, ugyanakkor elismerte, hogy a mögöttünk álló hét-nyolc év kiemelkedően kedvezően hatott a bankok jövedelmezőségére, ami látszik ma a tőkehelyzeten, a stabilitáson. Ahhoz képest mára számszerűsítette is a „pezsgőbontás elmaradását”, hogy 200 milliárd forint került ki a rendszerünkből, ez a csinos összeg a 2022–2023-as időszakra, két évre vonatkozik.
Az MBH elnök-vezérigazgatója szerint a makropályát tekintve arra lehet számítani, hogy a második félévben erősödhet a verseny, miután várhatóan jelentősen élénkül a hitelpiac. Erre az időszakra úgy fordulnak rá megfogalmazása szerint, hogy
akkor jön el az igazság pillanata, amikor a különböző szegmensekben találkoznak a legfőbb riválisukkal.
Bár nem nevesítette, értelemszerűen az OTP Bankra gondolt. Az utóbbi elnök-vezérigazgatójának, Csányi Sándornak a megjegyzésére sem reagált érdemben, amely szerint OTP-s szemüvegen át könnyebb így versenyezniük, mint a három bankkal külön-külön.
Barna Zsolték épp a szinergiákra építenek. „Eddig a lehetőségeink 40 százaléka van kihasználva, üzleti teljesítményben, hatékonyságban a fennmaradó 60 százalék még előttünk van – mérlegelt az MBH-vezér, aki külön kitért annak a jelentőségére, hogy a bankcsoport 100 százalékban hazai tulajdonú. – A magyar tulajdonosi háttér azért is fontos, mert így minden lényeges döntés itthon, helyben születik meg. Míg a külföldi tulajdonosok esetén gyakran olyan szempontok mentén dőlnek el fontos kérdések, amelyek egyáltalán nem kedvezők a hazai leánybankokra nézve.”
A mostani magas kamatkörnyezet Barna Zsolt szerint időszakos, meglátása szerint középtávon a banki marzsok csökkennek majd. Ezzel együtt látni kell, hogy egyre inkább felértékelődik a banki jövedelemtermelő képességen belül a díjoldali bevétel növekedése, ami leginkább biztosítási termékek értékesítésével, illetve befektetési szolgáltatások nyújtásával érhető el. Erre építve szeptember 1-jén egy külön, önálló befektetési bankot is létrehoznak.
Még emésztik a kamatstopot
Érdekesség, hogy az MBH Bank zárt körű sajtóbeszélgetése egy időben zajlott a Kormányinfóval. Az onnan érkező hírekre rögtön reagáltattuk Barna Zsoltot. „Még emésztjük” – mondta, miután bedobtuk, hogy a kormány meghosszabbította a kamatstopot. Eddigi tudásunk szerint az intézkedést június 30-ig vezették volna ki.
(Borítókép: MBH Bank)