Kétszáz éves kultikus épület született újjá a Szabadság téren

Bár manapság kellemes sétában lehet része a budapesti Széchenyi térre látogatóknak, azonban nem volt ez mindig így. Hiszen mintegy kétszáz évvel ezelőtt poros, homokos utcák fogadták a járókelőket. 

Igen, jól tippelnek, ezen az ominózus területen, a Szabadság tér déli sávjában, a néhai Újépület előtt kezdődött a történet a XIX. század derekán. És hogyan került ide? Az Esti Hírlap tudósítása szerint „nehezen, nagyon nehezen. Pedig nem kisebb ember szorgalmazta a kaszárnya előterének ilyetén, több haszonnal is járó át- és berendezését, mint a legnagyobb magyar”.

A kultikus helyszín mai pompáját Széchenyi Istvánnak köszönheti, aki felismerte, hogy nagyvárosi embereknek bizony igényük van parkosított terekre. A kor kiemelkedő politikusának elképzelése egy városi oázis megteremtése volt, ahol az emberek együtt tölthetik el idejüket, és megpihenhetnek a főváros rohanó mindennapjaiban.

Széchenyi hitvese, Seilern Crescence személyesen ültette el a sétány első facsemetéjét, amely a híres platánfáknak köszönhetően virulásnak indulhatott.

„Míg Széchenyi gróf fáradoz a nagy kezdet megvalósítása körül, ezalatt neje Pesten első fáját ülteti be az új közsétatémek mellynék alapítója ugyanazon dicséretes magyar, tett és szó embere. Azon pillanatban midőn mártius 3-án a grófnő a platánt ezen szóval »Virulj« a földbe ülteté, mozsárdurrogások rázták meg a léget s hangos népörömkiáltozás zendült meg. Minden jelenvolt hölgy, magasrangú, úgy mint polgár-osztálybéli, megöntözték a felavatott helyet és nyalábot. (Forrás: Esti Hírlap, 1996. február 7.)

Ebben a környezetben bontakozott ki a tér és az Október 6. utca sarkán található, korábban csak Rosenberg-házként emlegetett épület, amely ha csak apró lépésekkel is, de tett azért, hogy ilyen menedékként szolgáljon lakóinak és látogatóinak. Központi elhelyezkedésének köszönhetően az egykor bérházként működő épület az elmúlt több mint száz évben művészek, filantropisták és politikusok kedvelt szállása volt. 

Dzsungel a nagyvárosi forgatagban

A helyet színes társasági élet jellemezte, ennek újjáélesztésére tett kísérletet a BDPST Group: 2022 végén szállodaként nyitotta meg kapuit vendégei előtt, immáron Verno House névre keresztelve. Orbán Ráhel, a BDPST Koncept ügyvezetője, kreatívigazgatója és a projekt megálmodója egy kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy a Verno House koncepciójára nagy hatást gyakorolt az épület környezete: a Szabadság tér parkja, illetve a belváros élettel teli utcái is inspirációt nyújtottak a szálloda hangulatának kialakításához. 

A történetmesélésen túl a terek is kapcsolódnak a Verno House-ban. Az átalakítás során nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy felidézzék a XIX. századi Budapesten kialakult elképzelést, mely szerint egy város minden modern vonását csak akkor tudják igazán értékelni az ott élők és látogatók, ha olyan nyugodt, természetes környezettel rendelkezik, ahol az emberek időről időre megpihenhetnek. Ennek jegyében a szálloda koncepciójának részét képezi a zöld élő növényzet és a hasonló látványelemek, melyek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a vendégek kellemes kikapcsolódásában.

Giccsparádéból letisztult formák

A Verno House belső terveit a Bis Tervezőirodától Losonczi Júlia és Pusztai Veronika készítette, ügyelve arra, hogy a nagyobb részletektől – mint például a bútorok, textíliák kiválasztása – egészen a legapróbb elemekig tökéletes összhangban legyenek a szálloda üzeneteivel. Játszottak a terekkel, és határozottan kapaszkodtak a városidzsungel-koncepcióhoz, mindez az anyaghasználatban is megmutatkozik. 

Nulladik lépésként döntöttek a mediterrán jegyek finomításáról, mondhatni, törtfehér csigaházzá varázsolták az épületet, amelybe beköltözhetett a mostanra megvalósult vágyott élet. Rendkívül különleges a szálloda szíve, a lobbi, ahol három nappali szigeten a privát és a publikus tér tökéletes szimbiózist alkot. Ezt támogatja a patinás színvilág, a természetközeli hangulatról a burjánzó oázis gondoskodik. Már csak azért is érdemes betérni, hogy megcsodáljuk a trópusieső-hangulatot idéző mennyezeti – igazán futurisztikus – installációt, amelynek perspektívája teljes mértékben hozzájárul ahhoz, mintha saját nappalink nyugalmában lennénk, kissé fénylő, de nem túl tolakodó, tehát szöges ellentéte annak, ami korábban az Iberostarban jelen volt. 

Különleges művészi esszenciák

Törekedtek arra, hogy az átalakítás során új tartalommal töltsék meg a Verno House-t, s hogy azt magyar művészek munkái ékesítsék – hangsúlyozta Orbán Ráhel. A szálloda megannyi látványos kiegészítője egytől egyig hozzájárul a ház egyediségéhez és különleges hangulatához, melyek között számos magyar tervező alkotásával találkozhatunk. A szálloda szobáiban, valamint közösségi tereiben, így az étteremben is a városi dzsungel hangulatának megidézéséhez Tombor Zoltán készített egyedi fotókat. A fotózás helyszínéül a szintén a BDPST érdekeltségei körébe tartozó BOTANIQ Turai Kastély szolgált. 

Az alkotó a projekt kapcsán megjegyezte, hogy „egy külföldi számára izgalmas, hogy nem pusztán már ezerszer lerágott csontot lát, dekorációt a Lánchídról, a gémeskútról, a naplementéről. Amikkel nyilván semmi baj nincsen. De azt gondolom, hogy ennél most már jóval frissebbet és izgalmasabbat kell készíteni.” A fotográfust egyrészt Henri Rousseau ihlette meg, akinek művein rendszeresen visszaköszön a burjánzó növényzet. Így a posztimpresszionista naiv és primitív festőművész által inspirált környezet modern köntösben köszön vissza a szálloda falairól. Tombor Zoltánt egy másik művész, Edward Weston is inspirálta. A XX. századi amerikai fotós úttörő szerepet töltött be a fotográfiáról alkotott nézet megváltoztatásában, továbbá lencséjével már-már mikroszkopikusan örökítette meg a növényeket.

Az ember, a figura és a zöld, a természet kapcsolata állt a középpontban. Ez picit játékos. Próbáltam modern és kortárs divatfotó formában megcsinálni ezt, de mégis érezhető legyen az a rousseau-i inspiráció, ami sugallta az egészet. És aztán a koncepció másik része, amivel a szobákat díszítjük, ezeket a harmincas, negyvenes évek amerikai tárgyfotó világából merítettem

– fejtette ki Tombor Zoltán, aki szerint nagy lehetőség a feltörekvő művészek számára, hogy a hazai hotelekben is már nem mindennapi és egyedi munkájukkal találkozhatnak a turisták. 

Bonta Gáspár dizájner úgy véli, hogy nagy szükség van az ilyen jellegű értékmentésre és -teremtésre. Az egész város javát szolgálja, hogy olyan turisztikai értékek szülessenek, amelyek összekapcsolják a kortárs hazai képzőművészetet és építészeti értékeinket.

A fotókon kívül más művészek munkája is helyet kapott a házban, többek között Susu Kerámia, a Muuto, a Ferm Living és a Westwood kerámiái, a bútorokról pedig a Katona Manufaktúra, a Spirit Home és a Westwood gondoskodott. A kifinomult, magas minőségű textileket a JAB Anstoetz dizájnvállalat biztosította, a lobbiban helyet kapó, grandiózus lámpát pedig a LumoConcept Kft. tervezte. 

Egyediség és patina impozáns ötvözete 

A hotel igazi belvárosi dzsungelként nyújt menedéket a város „pora” ellen, és egy olyan közösségi térként funkcionál, ahol a világ több pontjáról érkező utazók egymásra találhatnak.

Ahogy egy nappali, úgy a Verno House is nagyon várja, hogy belakják 

– hangsúlyozta Orbán Ráhel, aki azt is megosztotta, hogy fő céljuk az volt, hogy ne egy átlagos hotelt hozzanak létre, mivel a fővárosban rengeteg szálloda található. Azonban ilyen jellegű kulturális értékteremtésből kevés van, így a Verno House történetével kitűnik a sokaságból.

A BDPST Koncept tevékenysége sokrétű, hiszen a marketingügynökség minden projektnél komoly kutatómunkát végez, amelyek eredményeit a későbbiek folyamán be is építik. Előzetes felméréseik alapján arra jutottak, hogy egy 5 csillagos szálloda, ha csak 50 szobával is, de meg tudja állni a helyét. A vendégek a városnézés fáradalmait a spában pihenhetik ki, valamint koktél mellett lazíthatnak a szálloda éttermében. A Flava Kitchen&More önálló gasztronómiai egységként működve nem csak a gourmet-kat várja kulináris élvezetekkel. 

(Borítókép: Verno House)