Újabb pofont kaphatnak a nyugdíjas éveink

A magyarok 41 százalékának semmilyen megtakarítása nincs a váratlan élethelyzetek kivédésére – derült ki a Groupama Biztosító legfrissebb felméréséből. Az Intrum legutóbbi Európai Fogyasztói Fizetési Felmérése szerint

a magyarok közel harmadának a hónap végén nincs mit félretennie, amivel a régió legrosszabb átlagát tudhatjuk magunkénak: Lengyelországban a megkérdezettek 27, Romániában 24, Szlovákiában 20, Csehországban pedig mindössze 14 százaléka nyilatkozott így.

Az adatban az a legmegdöbbentőbb, hogy nincs miért megdöbbeni rajta: évek hosszú sora óta hasonló adatokat tartalmaznak a felmérések, a megtakarítók aránya nem emelkedett érdemben akkor sem, amikor az elmúlt évtizedben folyamatosan fejlődött a gazdaság, azt sem tudtuk, hogy mi fán terem az infláció, az emberek reáljövedelme pedig folyamatosan emelkedett. A Groupama felmérése szerint az emberek 16 százaléka a korábbi években sem tett félre semekkora összeget – s ezek között azért bizonyosan vannak olyanok is szép számmal, akiknél nem a lehetőség, hanem a Pató Pál-magatartás hozta magával a kockázatos helyzetet.

A Covid magunkra irányította a figyelmet

Bár korábban fennen hirdettük, hogy a gazdasági-társadalmi válságok általában felerősítik a biztonság iránti igényt, úgy fest, a hátunk mögött hagyott hónapok rácáfolnak erre. Az Allianz Hungária Biztosító felmérésére

– mondta el Bencsik Tamás, az Allianz Hungária Zrt. Személybiztosítások Igazgatóságának vezetője.

A Magyar Nemzeti Bank adatait elemezve ugyanakkor nem ilyen szomorú a kép. Az ugyan tény, 2022-ben alig 1 százalékkal nőtt az életbiztosítások díjbevétele, s az is igaz, hogy példátlanul sok, közel 35 ezer szerződés tűnt el az elmúlt évben a piacról, ám ebből közel 31 ezer szerződés egyszeri díjas életbiztosítás volt, amelynek értékesítése az extraprofitadó bevezetése után egyszerűen veszteséges lett a biztosítók számára, így már lényegében nem kínálják az ügyfeleknek.

A koronavírus-járvány ugyanakkor felerősítette az egészségükért aggódók táborát. Az életági termékek között nyilvántartott egészségbiztosítások díjbevétele 2021-ben közel 50 százalékkal, tavaly több mint harmadával bővült, míg a nem életbiztosításoknál szereplő betegségbiztosítás díjbevétele 2021-ben 21, 2022-ben 17 százalékkal nőtt. Pezsgőt ugyanakkor nem érdemes bontani, mert az e célra befizetett összeg tavaly együttesen nem érte el a 18 milliárd forintot, és a szerződések száma alig haladja meg a 30 ezret. Ehhez képest autónk egészségét óvó casco biztosításból több mint 1 millió szerződés van, amelyekre csak tavaly 137 milliárd forintot költöttünk. (Természetesen az életbiztosítási szerződések egy része is tartalmaz egészség- és betegségbiztosítási fedezetet.)

Füzes Edit, a Groupama Biztosító lakossági személybiztosítási termékmenedzsment vezetője szerint a terület első paradoxona tehát az, hogy

A koronavírus-járványt követő gazdasági válság, az orosz–ukrán háború gazdasági, energetikai hatásai, a két évtizedes csúcsokat döntő infláció lényegében nem teszi lehetővé, hogy előre tekintsünk. A háztartások vagyona masszív csökkenésnek indult az elmúlt hónapokban, az Allianz-kutatásban szereplők 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy épp a mostani gazdasági válság miatt porladtak el korábbi megtakarításai. Más kérdés, hogy a különböző felmérések szerint a „megtakarítások” szintje rekordalacsony volt,

az embereknek mindössze 20 százaléka tudja az Allianz kutatása szerint 3 hónapot meghaladó ideig bevételeinek kiesését félretett pénzéből pótolni, ami annak fényében érdekes, hogy a Groupama felmérése szerint az emberek akkor éreznék magukat biztonságban, ha közel 2 évre, 22 hónapra elég tartalékkal rendelkeznének.

Miután a Groupamának válaszolók 80 százaléka arra számít, hogy tartalékai a következő hónapokban még tovább csökkenni fognak, nem lehetünk meglepődve attól, hogy az Allianz felmérése szerint az emberek 90 százaléka nem tervez az idén semmilyen öngondoskodási célú (nyugdíj- vagy megtakarítási célú) biztosítást kötni.

A nyugdíj előtt állók komoly veszélyben

Mindez annak fényében okoz komoly gondot, hogy épp az a korosztály tárazódik ki, amelynek már legalább látható közelségben van a nyugdíj: az Allianz felmérése szerint

Márpedig ez az a korosztály, amely korábbi számítások szerint megugrasztja majd a nyugdíjasok arányát: míg 2017-ben a magyarok 17 százaléka volt 65 év feletti, 2030-ra a KSH Népességtudományi Intézet becslése szerint az arányuk már 23 százalék fölé emelkedik, 2040-re pedig már 100-ból 28 honfitársunk életkora haladja majd meg a mai nyugdíjkorhatárt. Ennek következtében ugyanakkor mindenképp szükség lesz saját forrásból is pótolni az államtól várható nyugdíjat, mert a befizetők csökkenése miatt az utolsó fizetés arányában kapott első nyugdíj összege a 2017-es 67 százalékról masszívan 50 százalék alá csökkenhet.

Ezzel többé-kevésbé tisztában vannak a magyarok, hiszen az OTP Öngondoskodási Index felmérésében rendre 65-72 százalék azok aránya, akik szerint az állami nyugdíj nem lesz elég a tisztes időskorhoz, ennek ellenére bőven egyharmad felett van azok aránya, akiknek csak az állami nyugdíjjövedelem lesz az egyetlen bevétele. Ennél is elgondolkodtatóbb, hogy a fenti, összességében a többség számára ismert trendek ellenére az emberek háromnegyede szerint az állam feladata, hogy gondoskodjon az időskori anyagi biztonságukról.

Minden forint számít

Sokan talán nemcsak a gazdasági nehézségek, hanem amiatt is úgy gondolkodnak, hogy nem érdemes félretenni, mert a havi pár ezer forint félretételével nem lehet érdemi megtakarítást összeszedni. Az Allianz kutatásának bemutatóján szakértőként felszólaló Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője ezt cáfolta. Számításai szerint

De a későn ébredők számára is támaszt nyújthat a félretett pénz: ha valaki – miként ez ma azért gyakori – 40 évesen fog bele az öngondoskodásba, hasonló feltételek mellett 15 millió forintra számíthat, amennyi megtámogatja majd a jövendőbeli nyugdíját.