Kétszáz dobásod van, egyre több doboz jár vissza

Minden Doboz Visszajár (MDV). Ez annak az európai kezdeményezésnek (Every Can Counts – ECC) a magyar megfelelője, amihez a Returpack Kft. is csatlakozott. Feladat van bőven, hiszen Magyarországon évente csaknem 1,2 milliárd darab alumíniumdobozt bocsátanak ki, a társaság célja, hogy ebből minél többet visszagyűjtsön az újrahasznosítás jegyében. A Returpack 2006-ban jött létre, egyik fő partnerével, a Magyar Sörgyártók Szövetségével 2009-től dolgozik együtt, az első visszaváltó automatát pedig 2010-ben helyezte ki másik partnere a SPAR-ral történt kooperáció részeként, az évek alatt pedig tovább bővült kör – többek között a Tesco, valamint az Auchan áruházainál is találkozhatunk Returpack-automatákkal.

Ma már száz településen 200 ilyen berendezés van, elsősorban szuper- és hipermarketek mellé telepítve, amivel elérik a lakosság több mint felét. A sörgyártókkal való együttműködés nem a véletlen műve, hiszen itthon az aludobozok mintegy kétharmada sörös, a fennmaradó részen pedig főként az energiaitalok és az üdítők osztoznak.

Hazai know-how

A Returpack egy teljes mértékben magyar innováció. Az automata, illetve a hozzá kapcsolódó informatikai szoftverek teljes mértékben hazai know-how, a technológiai fejlesztés, illetve a gyártás is itthon történik. A gépek alkatrészbeszerzéseinek 90 százaléka magyarországi beszállítókon keresztül valósul meg, a maradék 10 százalék köthető külföldi partnerekhez.

Egy olyan visszaváltó technológiát fejlesztettünk ki, ami kényelmessé teszi a visszagyűjtést. Ennek része, hogy az automaták a már sérült, összegyűrt, összelapított aludobozokat is visszaveszik, ezáltal a visszaváltáshoz nem szükséges az aludobozok eredeti állapotának megtartása, mivel azok otthoni tárolása és elszállítása is problémákat okoz

– mondta az Indexnek Vida Péter, a Returpack Kft. ügyvezetője. Ezen technológia megvalósítása műszaki kihívást állított a vállalat elé, amit sikerült megugrani, így az automaták képesek megkülönböztetni az aludobozokat más, hasonló méretű, de nem alumíniumból készült tárgyaktól. Ez azért kulcstényező, mert az újrahasznosítás piacképessé tételéhez tiszta alumíniumra van szükség.

Vida Péter külön kiemelte azt az informatikai fejlesztést, aminek köszönhetően az automaták valós idejű kapcsolatot létesítenek a szerverrel, ezáltal a központban percre pontosan monitorozható az automaták telítettsége. A teljes begyűjtési lánc nyomon követése megvalósul ezáltal, ami bár nem a cég innovációja, de az üzemszervezés egy rendkívül korszerű módja.

A hazai know-how pedig már a határon túl is hódít. 2016-ban Romániában, majd Lengyelországban, Hollandiában és Belgiumban is forgalomba helyeztek Returpack-automatákat, sőt idén már az Egyesült Államokban is jelen lesznek a vállalat berendezései, amelyek egy szintén önkéntes alapon működő aludoboz-visszaváltási kezdeményezés begyűjtőpontjaiként funkcionálnak. És itt még nem állnának meg. Több régiós, illetve nyugat-európai országot is célkeresztben tart a társaság. Ráadásul a jelenlegi önkéntes alapon működő gyűjtőautomaták mellett a betéti díjas piacra is belépnének, ami azonban más rendszerű automatákat igényel – ezek fejlesztése már folyamatban van.

A Returpack vállalatként 30 főt foglalkoztat, ehhez jön a kereskedelmi partnerek által biztosított vagy épp a külföldi jelenléthez szükséges munkaerő.

A forint-euró árfolyam alakulása szintén kardinális kérdés a cég eredményét tekintve, hiszen a feldolgozott alumíniumot exportálják, főként Németországba, Franciaországba, Nagy-Britanniába.

Végtelen újrahasznosítás

Vida Péter rámutatott, hogy a fém előnye a végtelen újrahasznosítás lehetősége, hiszen – anyagszerkezetének köszönhetően – bármennyiszer újraolvasztható, ráadásul óriási energiamegtakarítással is jár, hiszen az újrahasznosítás az új doboz gyártásához képest 95 százalékkal kevesebb energiát emészt fel. Összehasonlításképp: a műanyag két-három ciklust bír ki, míg egy fémdoboz 60 naponként ismét a boltok polcain lehet. Ezen előny kiaknázásának elengedhetetlen feltétele, hogy az aludobozok száz százalékban alumíniumot tartalmazzanak.

Az elmúlt tíz évben a Returpack közel egymilliárd aludobozt hasznosított újra, amivel a rákospalotai hulladékégető 1,5 éves termelésével egyenértékű villamos energiát és szén-dioxidot, valamint Budapest valamennyi személygépkocsijának egyéves károsanyag-kibocsátásának megfelelő szén-dioxidot takarított meg.

A végtelen számú újrahasznosítás apropóján adódik a kérdés, hogy elérhető lenne-e a teljes mértékű körforgásos hulladékgazdálkodás az aludobozok piacán. Vida Péter szerint nem elképzelhetetlen, ám ehhez mindenekelőtt

szemléletváltásra van szükség, a fogyasztók gondolkodásának részévé kell tenni, hogy nem csak az aludobozok, de mindennemű csomagolás az újrahasznosítás útjára lépjen, függetlenül attól, hogy azt kevesebb vagy több alkalommal lehet megtenni.

Továbbá szintén fontos lenne a különböző csomagolások újrahasznosításában érdekelt szereplők együttműködése a visszagyűjtés minőségének javítása érdekében.

Átlag alatt a hazai visszagyűjtés

Magyarországon az alumíniumkibocsátás évről évre növekszik, miközben a visszagyűjtési arány tartja a jelenlegi stabil szintet, vagyis a kibocsátás bővülésével párhuzamosan a visszagyűjtött aludobozok mennyisége is növekszik. Ennek ellenére

Ebből a Minden Doboz Visszajár mozgalom keretében a Returpack automatái jelentős, 17 százalékos szeletet hasítanak ki (ami évi több mint 200 millió dobozt jelent), a fennmaradó részt a szemétszállítás keretei között történő szelektív hulladékgyűjtés, illetve az egyéb kihelyezett gyűjtőegységek adják. Az MDV célja az aludobozok szelektív visszagyűjtésére való ösztönzés, függetlenül attól, hogy valaki otthon, a munkahelyén, útközben, fesztiválon vagy akár sportrendezvényen tartózkodik.

Vida Péter rámutatott: az egyik legfontosabb feladat az on the go, vagyis az útközbeni fogyasztás kezelése, amihez speciális visszagyűjtési megoldások kidolgozása szükséges.

A Returpack 2021-ben és 2022-ben is kutatást végzett az Every Can Counts mozgalom 19 tagországában. A cég arra volt kíváncsi, hogy a lakosság körében mennyire ismert az újrahasznosítás fontossága. E felmérés alapján elmondható, hogy a magyarok számos nyugat-európai országot is lekörözve az élmezőnybe tartoznak ebben a kérdésben. „Ez igazolja, hogy volt értelme az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztésnek, az újrahasznosítást népszerűsítő iskolai programoknak” – mondta Vida Péter.

Infrastrukturális hiányosságok

Megállapítható tehát, hogy az újrahasznosítás fontosságának ismerete, valamint a tényleges újrahasznosítási hajlandóság között ellentmondás van.

Ennek oka, hogy a magyarországi infrastruktúra nem áll megfelelő szinten ahhoz, hogy az újrahasznosítás a mindennapi élet szerves részét képezze. Nem elegendő az automaták száma, és talán az ösztönzést is magasabb fokozatra kellene kapcsolni. Emellett nem mindenki számára elérhető a szemétszállítás keretében végzett szelektív gyűjtés, valamint a közterületi szemeteseket sem kellő gyakorisággal ürítik, ez pedig bizalmatlanságot szül a lakosság körében

– vázolta az ügyvezető.

A Returpack által visszagyűjtött aludobozok 80 százaléka az összes felhasználó ötödén, tehát egy szűk rétegen keresztül történik, döntően olyan emberek által, akiknek ez kereseti lehetőséget jelent, mint például a hajléktalanszállók, amelyekkel a vállalat együttműködést alakított ki. A többiek pusztán környezetvédelmi szempontok alapján végeznek visszagyűjtést, épp ezért Vida Péter szerint sokkal szélesebb társadalmi kört elérő ösztönzőket kell a visszagyűjtés mellé állítani, továbbá elengedhetetlen az ezt lehetővé tévő infrastruktúra-fejlesztés. „Akkor tudunk lépéseket tenni a 100 százalékos visszagyűjtési arány felé, ha minél szélesebb körben, több ezer ponton zajlik a folyamat” – bocsátotta előre az ügyvezető.

Magyarország időben lépett

Az európai zöldmegállapodásban szereplő, a 2050-re vonatkozó uniós klímasemlegességi célokkal összhangban az Európai Bizottság 2022 márciusában a körforgásos gazdaságra való gyorsabb átállást célzó intézkedéscsomagra tett javaslatot. A cselekvési tervben többek között szerepel a fenntartható termékek népszerűsítése, a fogyasztók ösztönzése a zöldátállásra, az építőipari termékekről szóló rendelet felülvizsgálata, valamint a fenntartható textilekre vonatkozó stratégia.

Ahogy ebbe a körbe sorolható a betétdíjas kötelező visszaváltási rendszer is, amit Magyarországon 2024-től vezetnek be. Több italcsomagolás-típust integrálnak, ami most önkéntes alapon az alumíniumdobozokkal történik, az kötelező érvénnyel hamarosan kiterjed a PET-palackokra és az egyutas üvegekre is. Vida Péter szerint a rendszer magyarországi bevezetése jó ütemben, a 2025-ös kötelező bevezetésnél egy évvel korábban indul el. Az unió 2050-ig fokozatosan növeli a visszagyűjtési kötelezettséget.

Egyelőre sötétben tapogatóznak

Mint ismert, a körforgásos hulladékgazdálkodás megvalósulása érdekében a hulladékkezelés egy monopol mamutcég, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. kezébe kerül. Júliustól a Mohu felel az évente mintegy 5 millió tonna települési (lakosságtól és intézményektől, gazdálkodó szervezetektől származó háztartási és háztartásihoz hasonló) hulladék kezeléséért, ezzel párhuzamosan pedig elindítja a hazai kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR: extended producers responsibility). Az érintett gyártóknak és hulladéktermelő szervezeteknek a jogszabályi előírásoknak megfelelően regisztrálniuk kell a Mohu vállalati partner portálján.

„A regisztráció a fenntarthatóbb, transzparens és követhető hulladékáramlást támogatja, illetve azt, hogy a Mohu mint a hazai hulladékgazdálkodás felelőse a lehető legtöbb alapanyag visszatérését elősegítse a körforgásos gazdaságba” – áll a Mohu közleményében.

A változások kapcsán egyelőre a szakma is a sötétben tapogatózik. Vida Péter elmondta: a Returpack a piac többi szereplőjével együtt várja az erről szóló jogszabálytervezet véglegesítését.

Amíg ez nem történik meg, addig nem tudni, hogy milyen hatással lesz az érintett vállalkozásokra. A legfontosabb – és ezt mi mint a szelektív hulladékgyűjtés egyik szereplője üdvözöljük –, hogy egyáltalán létrejön egy hulladékkezelési szabályozás, aminek köszönhetően várhatóan sokkal nagyobb arányban kerülnek visszagyűjtésre a csomagolások, ami környezetvédelmi szempontból mindenképp pozitívum

– mondta.

A rendelettel kapcsolatban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Index kérdésére elárulta: a kormány stratégiai kabinetje két hete tárgyalta az előterjesztést, ami közel van a véglegeshez. Néhány héten vagy egy-két hónapon belül ismertek lesznek a részletek, mindenképp szeptember elseje előtt.

(Borítókép: Vida Péter. Fotó: Németh Kata / Index)